Ritkán látható vita bontakozott ki múlt héten az amerikai szenátus republikánus frakciójában, miután Tommy Tuberville alabamai szenátor továbbra is blokkolja a hadsereg előléptetéseiről szóló szavazást. Tuberville közölte, nem hagy fel akciójával, amíg a Pentagon nem változtat jelenlegi abortuszpolitikáján. Obstrukciója a legális abortuszt szövetségi szinten biztosító, 1973-as Roe v. Wade törvény tavaly júniusi legfelsőbb bírósági hatályon kívül helyezéséből fakad. A történelmi jelentőségű döntés kerülő rendelkezések sorának elfogadásához vezetett, a védelmi minisztérium részéről azért, mert több, az abortuszt tiltó szövetségi államban nagy létszámú katonai egységek állomásoznak. A Pentagon úgy döntött, megtéríti az abortusz- vagy meddőségi klinikára történő utazás költségeit és háromhetes eltávozást ad, ha a kért beavatkozás nem engedélyezett a katonák állomáshelye szerinti államban.
Már több mint 370 főre rúg azon tisztek száma, akik a szenátor nyakassága miatt nem tudnak feljebb lépni a katonai ranglétrán. Dan Sullivan alaszkai szenátor vezetésével a republikánusok egy csoportja újabb kísérletet tett 60 katonatiszt előléptetésének átvitelére, de végül fennakadtak Tuberville ellenállásán. A testületben több párttársa is felszólalt a lehetetlen helyzet ellen. Sullivan kiemelte, hogy nem ért egyet a Pentagon abortuszpolitikájával, és ő maga „annyira életpárti, amennyire csak lehetséges”, ám szerinte ez az obstrukció a világot sújtó számos konfliktus közepette egy „nemzetbiztonsági öngyilkossággal” ér fel. Bár Tuberville állítja, hogy tiltakozása nem hátráltatja az amerikai hadsereg készenlétét, Sullivan szerint a szenátor ebben „száz százalékig téved”.
Lindsey Graham dél-karolinai szenátor, a légierő nyugalmazott tisztje rámutatott, hogy az előléptetésre váró tisztek nem érintettek a Pentagon szóban forgó politikájában, a szenátor vétója azonban az egész előléptetési rendszert tönkreteheti, ha tartós gyakorlattá válik. Mitt Romney massachusetts-i szenátor felsorakozott ezen álláspont mögé, és utalt Lloyd Austin védelmi miniszter márciusi kommentárjára is a kérdéssel kapcsolatban, miszerint a kinevezések blokkolása káros láncreakciót indíthat be a hadsereg állományában. Állítását alátámasztja az a tény, hogy az obstrukció miatt jelenleg betöltetlen a szárazföldi hadsereg vezérkar-helyettesi, a közel-keleti haditengerészetének parancsnoki, illetve a csendes-óceáni légierő parancsnokhelyettesi tisztsége is.
A hadsereg tisztjeinek kinevezéséről a szenátusnak egyhangúan kell döntenie, egyetlen tiltakozás is megakasztja a folyamatot. A kialakult gyakorlat szerint a kinevezésekről tömbösítve szavaznak, egyéni felkiáltással. Tuberville tiltakozása elvileg megkerülhető, de ennek ára van. A szenátus fegyveres erők bizottságának elnöke, Jack Reed szenátor még júliusban nyilatkozott az aktuális helyzetről, rámutatva, hogy a több mint 260 előléptetés egyenkénti megszavazása 27 napba telne, ha éjjel-nappal dolgozna a testület, és 87 napot, ha nyolc órás munkarendben dolgoznának a szenátorok. Ez aligha tekinthető kielégítő tempónak, ha számításba vesszük az USA által jelenleg kiemelten kezelt konfliktuszónákat Izraelben, Ukrajnában és a Tajwant magába foglaló Délkínai-tengeren.
A szenátusban azonban megmerevedett a felek álláspontja, a patthelyzetre jelenleg nem látszik méltányos megoldás, s ennek egyedül az USA ellenfelei tapsolhatnak szerte a világban.
