Hiába a megkülönböztetés minden formáját tiltó európai törvények, az afrikai származású emberek továbbra is a rasszizmus, a diszkrimináció és a gyűlölet-bűncselekmények szenvedő alanyai az Európai Unióban - derül ki az EU Alapjogi Ügynökségének friss jelentéséből.
A beszámoló 13 tagállam - Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Írország, Luxemburg, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Svédország - 6700 fekete bőrű lakójának a válaszai alapján készült. Az ügynökség utoljára 2016-ban publikált hasonló felmérést róluk, és megállapítása szerint a helyzetük azóta csak romlott.
A válaszadók 45 százaléka állítja, hogy a kutatást megelőző 5 évben tapasztalt hátrányos megkülönböztetést, ami az ügynökség legutóbbi adatsorához képest 6 százalékos növekedést jelent. Leggyakrabban akkor érte őket hátrányos megkülönböztetés, amikor munkát vagy lakást kerestek. Németországban és Ausztriában a feketék 70 százaléka szembesült rasszizmussal az elmúlt fél évtizedben. Az afrikai származásúak legkevésbé Lengyelországban (21 százalék) és Portugáliában (27 százalék) találkoztak fajgyűlölettel.
A kutatásban résztvevők egyharmada volt célpontja rasszista zaklatásnak és erőszaknak: főleg a fiatal nők, a felsőfokú végzettségűek és a vallási viseletet hordók panaszolták ezt. Leggyakrabban sértő jelzéseket, sértő vagy fenyegető megjegyzéseket kaptak, illetve erőszakkal fenyegették őket. Ugyanakkor elenyésző azok száma, akik emiatt hivatalos panaszt tettek az illetékes hatóságnál.
Az afrikai származásúaknak a negyedét igazoltatta a rendőrség a felmérést megelőző öt évben, közülük 58 százalék érezte úgy, hogy a bőrszíne miatt kellett bemutatnia a személyi okmányait.
A feketék 34 százaléka tapasztalt diszkriminációt, amikor állást keresett, ami 9 százalékos emelkedés 2016-hoz képest. 31 százalékuknak a munkahelyén is része volt hátrányos megkülönböztetésben. A kisebbségi csoporthoz tartozóknak jóval többször ajánlanak ideiglenes munkaszerződést, mint a többségi lakosságnak, és gyakrabban fordul elő, hogy alacsonyabb szintű munkát végeznek, mint ami a képzettségüknek megfelel.
Az emelkedő infláció és megélhetési költségek miatt az afrikai származásúak inkább szembesülnek a szegénység kockázatával, mint az átlagemberek. 33 százalékuknak nehézséget okoz a megélhetés, 14 százalékuk pedig nem engedheti meg magának, hogy melegen tartsa a lakását. A vizsgált országokban a többségi lakosság körében ez 18, illetve 7 százalék.
A jelentésben az EU Alapjogi Ügynöksége ajánlásokat tesz a tagállamoknak, felszólítva őket, hogy hajtsák végre az EU megkülönböztetést tiltó jogszabályait, a gyűlöletből elkövetett bűncselekményekért járó büntetés kiszabásakor súlyosbító körülményként vegyék figyelembe az előítéletes motivációt és gyűjtsenek adatokat az etnikai és faji származásra vonatkozóan, hogy megbízható információk alapján tudják értékelni a kisebbségek helyzetét. Az uniós hivatal javasolja továbbá, hogy biztosítsanak az egyenlőséggel foglalkozó hatóságoknak megfelelő hatáskört és erőforrásokat a megkülönböztetés elleni küzdelemhez.