Az izraeli hadsereg még messze van attól, hogy „megsemmisítse” a Hamászt, ami deklarált célja, de amerikai, európai és arab diplomaták már most megpróbálnak terveket kidolgozni az izraeli és palesztin hatóságokkal arra, hogyan nézhet ki Gáza jövője.
A palesztin enklávéban végrehajtott katonai offenzíva után Izrael "új biztonsági valóságot" akar teremteni. Egy minden bizonnyal szélesebb és jól biztosított ütközőzónát hoznak majd létre Izrael és Gáza határán, ami aligha az izraeli terület rovására történik majd. Nem kizárt, hogy a Gázai övezeten belül izraeli katonai támaszpontokat is létrehoznak, vagy akár a terület északi részének de facto annektálására is van esély, ami katonai okokból lenne indokolt. Hosszú távon ezt a területet a telepeseknek ígérhetik. Így azonban egy mini-Gáza jönne létre, ahogy egy megfigyelő fogalmazott, s jelentős része valószínűleg egy menekülttáborhoz hasonlítana, és az egész terület nagymértékben külső segítségtől függene, ami nem tűnik megnyugtató hosszútávú megoldásnak.
Az, hogy a politikai közigazgatás hogyan nézhetne ki, szintén bizonytalan. Egyesek nemzetközi közigazgatást támogatnak. Szombaton Jordániában Antony Blinken amerikai külügyminiszter és a konfliktusban érintett főbb arab országok külügyminiszterei elismerték, hogy az október 7. előtti "status quóhoz" való visszatérés kizárt. De nagy kérdés, ki veszi át a Hamász helyét Gázában?
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke a Hamász október 7-én elkövetett terrortámadása óta visszafogottságot tanúsít, s minden jel szerint kivárja az időt arra, hogy beharangozza visszatérését a Gázai övezetbe. Muhammad Stajjeh miniszterelnök nemrég azt mondta, hogy a Palesztin Hatóság biztosan nem jönne Gázába "egy izraeli F-16-os vagy egy izraeli tank fedélzetén". Bizonyos körülmények között azonban a jelek szerint a Palesztin Hatóság mégiscsak hajlandó lenne valami hasonlóra. Mint Abbász vasárnap Rámalláhban Blinkennek elmondta, "a Gázai övezet a Palesztin Állam szerves része, és mi teljes felelősséget vállalunk Ciszjordánia, Kelet-Jeruzsálem és a Gázai övezet átfogó politikai megoldásáért".
Az elmúlt tizenhat évben folyamatosak voltak a konfliktusok a Hamász és Abbász pártja, a Fatah között, az iszlamista mozgalom 2007-ben szorította ki Gázából a Palesztin Hatóságot. Az Egyesült Államok támogatása ugyan nem lenne elegendő Abbász számára a gázai visszatérésre, de – mint a Le Figaro írja – ezt már minden jel szerint megszerezte. Blinken még szerdán, a washingtoni szenátusban elhangzott beszédében úgy fogalmazott, "teljesen ésszerű lenne, ha egy hatékony és újjáélesztett Palesztin Hatóság biztosítaná Gáza kormányzását és végső soron biztonságát". "Elérhetjük-e ezt? Nagy kérdés" - ismerte el kételyeit az amerikai diplomácia vezetője, s utalt arra, be kell vonni "a régió más országait".
A Palesztin Hatóság gázai visszatérésével kapcsolatban tehát jócskán akadnak kérdőjelek, hiszen még „fellegvárában”, Ciszjordániában is rendkívüli módon meggyengült, s valójában már csak néhány városközpontot irányít Dzsenínben, Nábluszban, Jerikóban, Rámalláhban, Betlehemben és Hebron egy részében. Az 1967 óta Izrael által megszállt terület többi részén az izraeli hadsereg gyakorolja a tényleges hatalmat. Az izraeli telepesek atrocitásaival szemben tehetetlen palesztinok már nem bíznak a "hatóságban".
Súlyos gondot jelent az is, hogy mennyire tartanának hitelesnek egy új vezetést a gázaiak. Abbász megítélése ugyanis meglehetősen rossz, a Palesztin Hatóságot velejéig korruptnak tartják. Az sem világos, hogy megvalósítható lenne-e egy ilyen átfogó megoldás Izraellel. A jobboldali nacionalista-vallásos kormányban sokan erősen idegenkednek a politikailag megnyirbált Palesztin Hatósággal való fokozott együttműködéstől.
Ezért akadnak olyan vélekedések is, amelyek szerint hat hónap múlva úgyis minden úgy lesz, mint régen, s a Hamász ismét hatalomra kerül a Gázai övezetben, Izrael pedig ismét „elrettentő üzemmódba” kapcsol.
Musztafa Barguti palesztin politikus meg van győződve arról, hogy csak a Palesztin Hatóságnak van legitimitása a Gázai övezet kormányzására. "De ez csak választások után történhet meg" - mondja. Úgy véli, hogy sem a Hamász, sem a Fatah nem tudna többséget szerezni egy választáson, ami koalíciókötést tenne szükségessé. Ebben a forgatókönyvben Abbász kiesne a játékból: "A palesztinok dühösek rá, mert ragaszkodik az oslói folyamathoz, amely megbukott" - vélekedett. Ha új jelöltek kerülnének elő, akkor Mohammed Dahlan neve jöhetne szóba: a Gázai övezetben egykor a Fatah egykori erős embere volt, jelenleg az Egyesült Arab Emírségekben él száműzetésben. Mindig is a Hamász ellenfeleként határozta meg magát.
Nem szorítják ki a lakosságot
Nagy visszhangot és felháborodást keltett az izraeli hírszerzési minisztérium nemrég kiszivárgott dokumentuma, amely a palesztin lakosság kiszorítását irányozta elő Gázában. Izrael nem a kormány hivatalos álláspontjáról van szó, mások pedig a tárca jelentéktelenségére mutattak rá. Baloldali izraeli kommentátorok is hangsúlyozzák ugyanis, hogy sem a minisztériumot, sem annak vezetőjét, Gila Gamlielt nem veszik komolyan Izraelben, s egy ilyen megoldás a térséget is lángba boríthatná.
Jelentősen kiterjesztenék a gázaiak segélyezését
Izrael folytatta a Gázai övezet bombázását. A légierő az elmúlt egy nap alatt mintegy 450 célpontot bombázott – közölte a hadsereg. Alagutakat, katonai létesítményeket és a Hamász páncéltörő rakétáinak indítóállásait támadták. A szárazföldi csapatok egy katonai komplexumot is elfoglaltak. A hadművelet során "több Hamász-terroristát" megöltek – közölték. Az izraeli hadsereg szerint a megöltek között volt Dzsamál Muszsa, a Hamász egyik magas rangú parancsnoka, aki a biztonsági erők egyik különleges egységét vezette. A Reuters hírügynökség újságírója a Gázai övezetből azt jelentette, hogy vasárnapról hétfőre virradóra végrehajtott bombázások a legsúlyosabbak közé tartoztak a háború egy hónapja alatt. A Hamász által ellenőrzött gázai egészségügyi minisztérium több mint 200 halálos áldozatról számolt be ezekben a támadásokban.
Hétfőn ismét rakétákat lőttek izraeli városokra és falvakra a Gázai övezetből. Az izraeli hadsereg szerint reggel több határ menti településen megszólaltak a figyelmeztető szirénák. Áldozatokról vagy károkról nem érkezett jelentés.
Közben hétfő reggel az izraeli hadsereg ismét lehetőséget adott a Gázai övezet északi részén élő civileknek, hogy a tengerparti terület déli részére meneküljenek. Egy délre vezető összekötő úton engedélyezték az átkelést.
Izrael azt állítja, offenzívájának következő szakaszát indítja a Hamász tervezett megsemmisítésére. A fegyveres erők készen állnak arra, hogy megtámadják a Hamász harcosait földalatti alagútjaikban és bunkereikben a Gázai övezet északi részén, jelentette be Richard Hecht katonai szóvivő. Ez azt jelenti, hogy a föld felett és a föld alatt támadnák őket.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt közölte, az Egyesült Államok megpróbálja jelentősen kiterjeszteni a humanitárius segélyeket a Gázai övezetben élő civilekre. Ezt török kollégájával, Hakan Fidannal Ankarában folytatott megbeszélései során hangoztatta. - R.T.
