Világszerte október 31-én ünneplik a reformáció emléknapját. Luther egyházkritikájának éle az akkori egyház elüzletiesedett gyakorlata ellen irányult. A búcsúváltásról és a kegyelemről szóló írásában kemény szavakkal illette az emberek kifosztására törekvő rabló papokat, de elítélte azokat a „lusta és álmos” keresztényeket is, akik a búcsúcédula megváltásával akarják elkerülni a bűnbánat kemény és rögös útját. A lutheri felfogás szerint az isteni kegyelem menti meg az embert az állandó rettegéstől és teljesítménykényszertől. Ez a vallási mozgalom számos felekezet – a presbiteriánusoktól a reformátusokig, a metodistáktól a valdensekig – születésénél bábáskodott.
A reformáció jelentősége azonban nagyobb ennél, hiszen alapvetően változtatta meg emberek millióinak gondolkodásmódját. Mint Max Weber korszakos művében – A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme – bebizonyította, a protestáns tanítás azzal, hogy nem tekintette bűnnek a munka általi gazdagodást, viszont puritanizmusával korlátozta a fogyasztást, elősegítette a tőkeképződést és a gazdasági fejlődést.
A reformáció kulturális jelentősége a Sola scriptura (csak a szentírás) elv elfogadásából következik, hatására terjedt el az olvasástudás szerte Európában. A reformáció mediális korszakváltást jelentett: hatalmas hatását a röpiratok és egyéb szövegek elterjesztésével tudta kifejteni. Magyarországon is elterjedt, kulturális hatása is jelentős. A magyar irodalom nagyjainak művészetében – Csokonaitól Kölcseyn és Arany Jánoson keresztül Ady Endréig és Áprilyig – fontos szerepet játszott protestáns hitük megélése.
Az idén örülhetünk annak is, hogy Fabiny Tamást, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökét újra megválasztották a Lutheránus Világszövetség alelnökének. Emlékszünk még 2016. november 4-i, nagy visszhangot kiváltott magdeburgi beszédére, amelyben a politikai kereszténységet ostorozta. Ez az a jelenség, amikor „az egyház lepaktál a hatalommal, a politikai erő pedig tenyeréből eteti az egyházakat”. A jelenség – a püspök intése ellenére – napjainkra még inkább elterjedt.
Sokakat meglephetett, hogy a 2022-es népszámlálás idején a magyar lakosságnak már több mint a fele nem vallotta magát hívőnek. Van, aki ezt a politikai kereszténység csődjének tekinti. Balog Zoltánt, a MRE zsinatának lelkészi elnökét, mint mondta, nem aggasztják a számok. Egy riporteri kérdésre azt válaszolta, szerinte az egyháztagokat „kevéssé érdeklik az egyház politikai nyilatkozatai”, ők spirituális segítséget várnak papjaiktól, s ezt szerinte meg is kapják.
Balog a reformáció idei, 506. emléknapját Ausztráliában és Új-Zélandon töltötte Novák Katalin államfő kíséretében, aki maga is sokszor emlegette református hitét mint identitásának alapelemét. Balog püspök egy magyar református templomot is felszentelt ebből az alkalomból, és mindketten hangsúlyozták, hogy a magyarság összetartásának legfőbb záloga a kereszténység. Ellátogattak Pápua Új-Guineára is, ahol Pitilu szigetén átadtak egy harangot, Balog pedig tartott egy istentiszteletet. Novák Katalin, aki szívesen jótékonykodik közpénzből, meghívott hozzánk egyetemi tanulmányok folytatására ötven helyi fiatalt.
Közben Budapesten a Szentföld békéjéért címmel rendezett istentiszteletet Hegedűs Loránt református lelkész, a Hazafias Magyarok Szövetségének (HAMASZ) megalapítója a Szabadság téri Hazatérés templomban. Ezen megjelent a budapesti palesztin nagykövet is, aki óvott az izraeli, úgymond, hazugságoktól. Novák Előd, a Mi Hazánk jelen levő képviselője Izraelt egyszerűen terrorállamnak nevezte. A rendezvény szellemisége ellen tiltakozott a Raoul Wallenberg Egyesület. Várják a Magyarországi Református Egyház vezetőjének állásfoglalását. Ezt várjuk mi is.