közterület;Pénzügyminisztérium;építkezés;engedély;

Egy telekrendezési vizsgálat során derült fény a jelentős túlépítésre

- Megy a lopakodó honfoglalózás, az új Pénzügyminisztérium véletlenül néhány száz négyzetméterrel nagyobb lesz

A tárca mindenféle engedély és egyeztetés nélkül épített be kerületi közterületet a kiemelt beruházás leple alatt – állítja V. Naszályi Márta polgármester.

Az új Pénzügyminisztérium kialakítása, az állami tulajdonú ingatlan átépítése során kicsit megcsúszhatott a tervezői ceruza, vagy a kőműves kanál, mivel 412 négyzetméterrel nagyobb lett az épület az eredetinél. A pluszterületet a környező, önkormányzati tulajdonú ingatlanok rovására építették be. A Pénzügyminisztérium szépítendő a dolgot most átad 25 négyzetmétert két részletben a Szentháromság tér közelében, így az önkormányzati tulajdonvesztése 387 négyzetméterre mérséklődik – derült ki a kerület csütörtöki testületi ülésére készült előterjesztésből.

„A Pénzügyminisztérium mindenféle engedély és előzetes egyeztetés nélkül épített be kerületi közterületet a kiemelt beruházás leple alatt. A dolog úgy derült ki, hogy kértek egy telekrendezést, amire a kerület felülvizsgálatot kezdeményezett és kiderült a jelentős túlépítés. Az ingatlan értékbecslése megtörtént, a magyar állam 207 millió forintot fizet a közterületekért” – magyarázta V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester.

A budai Várban található, eredetileg a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium használatára készült épületet 1904-ben adták át. A II. világháború során több bombatalálat érte, 1960-as években fejeződött be az átépítése, amikor több épületelemet is visszabontottak, köztük a Szentháromság tér felőli részen a két neogótikus tornyot. Az 1981-ig kollégiumként működő épületet később szétszabdalták, több szervezet használta. A kormány 2017-ben úgy döntött, hogy felújíttatja és ismét beköltözteti a várba – az egyébként jelenleg egy belvárosi palotában működő – minisztériumot. Az építkezés 2020-ban kezdődött, akkor 54 milliárdot szántak rá. Az összeg és az épület menet közben egyre nőtt: az idén nyárra már 100 milliárd felett járó költségekhez augusztusban újabb 4,4 milliárdot írtak hozzá. A pénz bútorokra, audiovizuális eszközökre, belsőépítészeti munkákra, piperekiegészítőkre és teakonyhákra kell. A feladatot két NER-kötelékbe tartozó cégre bízták.

Egyúttal téves szakmai álláspontnak nevezte a fideszes politikus érvelését.