Bár a 2023-as költségvetés az összeomlás szélén egyensúlyoz, az Orbán-kormány nem sajnálja a pénzt a presztízsberuházásoktól, főleg, ha magáról van szó. Május végén az államháztartás hiánya meghaladta 2763 milliárd forintot, az egész évre tervezett 3400 milliárd 81 százalékát. Az okok sokoldalúak: a kiadások a tervekhez képest elszálltak (rezsi, államadósság, lakástámogatások, nyugdíjak), míg a bevételek messze elmaradnak a várttól. Elsősorban a a fogyasztási típusú adóbevételek nem érkeznek, amiben nagy szerepe van a lakosság visszafogott költekezésének. Az elemzők szerint már most látható, hogy nem tartható az idei hiánycél, ezért azt részint megemeli a kormány, illetve ezzel párhuzamosan kiadások csökkentésére, azaz további megszorításokra kell számítani még az idén – erről adott ki elemzést többek között az OTP és a GKI Gazdaságkutató Zrt is, de ezt sugallják a kormány költségvetést érintő intézkedései is.
Miközben a költségvetés láthatóan nehéz helyzetben van, a kormány az úgynevezett maradványalapból 5,6 milliárd forintot csoportosított át a Pénzügyminisztérium budai Várban lévő régi-új épületének felújítására. A maradványlap a kormány egyik olyan zsebe, amit szabadon, megkötések nélkül költhet el, a forrást a korábbi évek költségvetési maradványai folyamatosan biztosítják.
Helyenként megszorító költségvetést nyújtott be az Orbán-kormány, de jövőre azért 15 százalékkal többet fordítana saját magáraA Pénzügyminisztérium évtizedek óta az V. kerületi József Nádor téren székel, ám a 2010-es évek végén merült fel a kormányban, hogy a Budai Várba költöztet vissza néhány minisztériumot, az erről szóló döntést 2015-ben hozta meg. A tervek annyiban valósultak meg, hogy a Miniszterelnökség a Karmelita Kolostorba költözött fel több tízmilliárdos beruházás után. A tervek szerint Orbán Viktor hivatalát követné még Budai Várba a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium – akkori nevén még Nemzetgazdasági Minisztérium -, és mind a két tárca a Horthy-korszakban használt várbeli épületét kapta volna vissza. A belügy projektje el sem kezdődött igazán, ám a volt Királyi Pénzügyminisztérium felújítását a kormány 2018 novemberében kiemelt beruházássá nyilvánította, és az azóta is tart.
Minden határon túl
A felújításra a kormány a költségvetésből legalább 64,8 milliárd forintot költött 2022 végéig - ennyi ment el a beruházó, a Pénzügyminisztérium ellenőrzése alatt álló PM-TÉR6 Kft. feltőkésítésére, és ezt fejelte meg a kormány most 5,6 milliárd forinttal. Ezzel a projekt költsége átlépte a 70 milliárd forintot. Mindössze egyetlen, igaz műemléki védelem alatt álló épültről beszélünk, miközben a költségvetés szorult helyzete miatt a kormány több tízmilliárd forint értékben állított le iskolafelújításokat. A projekt hatalmas csúszásban van, a költségek túlléptek minden határt. 2018-ben még azt tervezték, hogy a felújítás mindössze 2-3 év alatt lemegy, és nem kerül többe, mint 35-38 milliárd – legalább is ez szerepel a 2018-as közbeszerzési kiírásban. Azóta eltelt öt év, megduplázódtak a költségek és még mindig nem tudni, hogy mikor fejezik be a tatarozást.
Kétszer is elfér benne a tárca
Az sem teljesen világos, hogy a kormány, illetve a Pénzügyminisztérium mit akar kezdeni a felújított épülettel, ugyanis a 2018-es közbeszerzési kiírásban két hangsúlyos elem szerepelt: a reprezentatív terek helyreállítása, kialakítása az állami reprezentáció számára, illetve „A” kategóriájú irodák kialakítása 800-1000 fő számára. Az első elem azért szerepelt, mert akkor még sem a Karmelitában, sem a köztársasági elnök munkahelyén, a Sándor-palotában nem volt olyan tér, ahol állami reprezentatív fogadásokat lehetne rendezni. Ugyanakkor ez mára megváltozott, hiszen a Hauszmann-program keretében a semmiből újjáépítették a volt királyi lovardát, ami rendezvényközpontként állami fogadásokra is alkalmas. Ezzel viszont a Szentháromság téri épület ezen funkciója kérdőjeleződik meg.
Kérdéses az irodák kihasználtsága is, hiszen ha majd egyszer elkészül, akkor 800-1000 főt befogadni képes irodák meglehetősen pangani fognak. Jövőre a Pénzügyminisztériumban – a 2024-es költségvetési tervek szerint - mindössze 533 álláshely lesz, vagyis az új épületbe, kis túlzással, kétszer is be lehetne majd költöztetni a Varga Mihály vezetése alatt álló hivatalt. Ez még bizonyos értelmében a jobbik eset, ugyanis az első tervek - még 2014 környékén - azzal számoltak, hogy az NGM 2100 fős állományának csak fele fér majd be a várbeli épületbe.