;

Lengyelország;Donald Tusk;parlamenti többség;koalíciós szerződés;Andrzej Duda;

Kosiniak Kamysz és Donald Tusk az aláírási ceremónián

- Koalíciós szerződést írtak alá a lengyel parlamentben többséget szerző eddigi ellenzéki pártok

Donald Tusk miniszterelnök-jelölt jelezte, ha megkapják az államfőtől a kormányalakítás lehetőségét, visszatérnének a szigorítás előtti abortusz-szabályokhoz, helyreállítanák a független igazságszolgáltatást, jelentősen emelnék a béreket.

Aláírta a koalíciós szerződést pénteken Varsóban az októberi választások nyomán a lengyel parlamentbe bejutott, és ott többséget alkotó négy eddigi ellenzéki tömörülés.  A megállapodást a Polgári Koalíció (KO) nevében Donald Tusk írta alá, továbbá kézjegyével látta el Wladyslaw Kosiniak-Kamysz, a Lengyel Parasztpárt (PSL) elnöke, Szymon Holownia, a Lengyelország 2050 (Polska 2050) párt elnöke, valamint Wlodzimierz Czarzasty és Robert Biedron, az Új Baloldal (Nowa Lewica) koalíció társelnökei.

– A szerződés útmutatók és javaslatok gyűjteménye lesz az aláíró tömörülések számára, miután megkapják az államfőtől a kormányalakítás lehetőségét. Függetlenül attól, hogy meddig kell várni az elnök kezében lévő megoldásokra, a koalíciós pártok készek felelősséget vállalni Lengyelországért – jelentette ki Donald Tusk, miután  Andrzej Duda köztársasági elnök a lengyel alkotmányos szokásjogra hivatkozva bejelentette: elsőként az október 15-i parlamenti választásokon a legtöbb szavazatot nyert tömörülés, a Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltjét, Mateusz Morawiecki jelenlegi miniszterelnököt fogja megbízni kormányalakítással.

Csakhogy a 460 fős szejmben a négy tömörülésből álló ellenzéki tömb együttesen 248 mandátummal, a PiS pedig 194 mandátummal rendelkezik. A lengyel parlament hétfőn tartja alakuló ülését, amelyen a lengyel alkotmány értelmében a régi kabinet lemond, de az új kormány beiktatásáig hivatalban marad.

Mateusz Morawiecki a parlament alakuló ülését követő tizennégy napon belül kaphat hivatalos kormányalakítási megbízást az államfőtől, ugyanakkor az eddigi ellenzéki pártok, amelyek a koalíciós megállapodás nyomán biztos többséggel rendelkeznek, már most konkrét lépéseket ismertettek: megsemmisítenék a lengyel alkotmánybíróságnak az abortuszra vonatkozó előírásokat módosító, a nők tömeges tiltakozásait kiváltó három évvel ezelőtti döntését, emelnék a pedagógusok, a közalkalmazottak – köztük a bírák és az ügyészek – fizetését. A bíróságok mentesülnének a politikai nyomásgyakorlástól, az ügyészség független és politikamentes lenne. Módosítanák a büntetőjogi előírásokat, hogy hivatalból felelősségre vonható legyen a szexuális irányultságot és nemet érintő gyűlöletbeszéd. Bíróság elé állíthatják a PiS-kormány idején alkotmány- és törvénysértő tisztségviselők bíróság elé állítását is.

Kosiniak-Kamysz szerint ugyan a koalíciós partnerek között nem lehet mindent egy közös nevezőre hozni, mégis létrehoztak egy „nagyon széles közös nevezőt” azokból a témákból, amelyeket kormányként meg akarnak valósítani. Ugyanilyen kompromisszumként értékelte a megállapodást Wlodzimierz Czarzasty is, aki szerint „a legfontosabb egy toleráns, nyitott, jogállamiságot betartó és felelősségteljes Lengyelország létrehozása”. A koalícoós szerződés alapján Donald Tusk miniszterelnök két helyettese Kosiniak-Kamysz, valamint Krzysztof Gawkowski (Új Baloldal)  lenne. A szejm elnökének a választási ciklus első két évére Szymon Holowniát jelölik, a ciklus második felében Wlodzimierz Czarzasty váltaná őt. A felsőházi (szenátusi) elnök posztjára a KO tagját, Malgorzata Kidawa-Blonskát jelölik, őt két év elteltével egy másik KO-jelölt váltaná.

„Közeleg a tél, nincs idő várni” – közölte Bóka János, aki levélben fordult az Európai Bizottsághoz az ügyben.