metró;Budapest 150;

- Egy hónapon át érdemes lesz figyelmesebben utazni a budapesti metrókon, mert tárlat nyílt a föld alatt

Ezen minden a főváros egyesülését követő évtizedek törekvéseiről, illetve a fejlődés árnyoldalairól szól.

Fanfárszó és Budapestet idéző zenék kíséretében nyitották meg a Metró Galéria legújabb kiállítását. Huszonkét éve adnak a metró szerelvényei otthont a különböző képtárlatoknak, most, a főváros születésnapjához kapcsolódóan az Örökségünk Budapest című tárlat tablói kerültek a 2-es, a 3-as és a 4-es metró szerelvényeibe. A kiállítást eredeti formájában a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) mutatta be, most átszerkesztett verziójában a főváros „legnagyobb kiállítótermébe” került egy hónapra, ahol naponta akár több százezren láthatják. Kirschner Péter, a kiállítás egyik szerkesztője felhívta a figyelmet arra, Európában egyedülálló, ahogy Budapest kulturális tereket biztosít, akár a közlekedési eszközökön is. Bolla Tibor, a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) vezérigazgatója úgy fogalmazott, nem csak a főváros jelenét és jövőjét kell építeni, a múltat is be kell mutatni. – Budapest múltja nem létezne közösségi közlekedés nélkül, a város története szorosan összefonódott ezzel – mondta.

A metrószerelvényeken valóban gyakori a kiállítás, a BKV vezérigazgatójának elmondása szerint, legutóbb áprilisban nyílt meg a közösségi közlekedés múltját bemutató tárlat, ahol az omnibusztól a jelenkori járművekig idézték föl a fővárosi utasszállítást.

Most színes és informatív tablók várják az utazókat, az ezen szereplő képanyag nagy része a FSZEK Budapest Gyűjteményéből származik, a könyvtár munkatársai közreműködtek a tárlat kialakításában. 

Kirschner Péter ezzel kapcsolatban még azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy egy közelmúltban végzett nemzetközi felmérés szerint, ami a társadalmi bizalmi indexet mutatta ki, az első helyen a tűzoltók állnak a társadalom szerint legmegbízhatóbb csoportjaként, de az első tízben vannak a könyvtárosok is.

Kovácsné Koreny Ágnes, a FSZEK főigazgató-helyettese kiemelte, hogy 150. születésnapja mellett Budapest idén könyvfőváros is, és ebben a programban a könyvtárhálózat is kivette a részét. Az Örökségünk Budapest tárlatról a főigazgató-helyettes elmondta, hogy az az 1870-es évektől kezdve a XX. század elejéig tartó korszak városformáló törekvéseinek állít emléket. – Bemutatja a modern városi infrastruktúra, a nemzeti kultúra, valamint a helyi oktatási és szociális rendszer főbb mozzanatait, és a főváros társadalmi olvasztótégely-jellegét is – részletete Kovácsné Koreny Ágnes, és hangsúlyozta, a kiállítás felidézi a fejlődés árnyoldalait is.

A tárlatot az egyik 2-es metró szerelvényben Bősz Anett főpolgármester-helyettes nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, sokan és sokféleképpen próbálták a kultúra segítségével megfogalmazni a budapestiséget, de ezek az alkotások csak töredékesek lehetnek, ám töredékességükben is éppoly értékesek. – Budapest amennyire állandó, olyan változó is – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, aki szerint a kiállításban érződik az a szeretet, mely nem csak emberekhez és csoportokhoz, hanem a lakóhelyünkhöz is fűződhet. Bősz Anett Korniss Mihályt idézte: „Budapest a hely, a nagybetűs hely, a hely, ahol valami mindig történik, a hely, ahonnan elindulnak gondolatok, ami sohasem üres, ami mindig tartogat valami váratlant.”

Infó

Az Örökségünk Budapest kiállítás december közepéig látható a 2-es, a 3-as és a 4-es metró szerelvényein. A hétfő délelőtti megnyitón közreműködtek a Weiner Leó Katolikus Művészeti Iskola és a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium diákjai.

Benyújtotta lemondását Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója a teátrum két színészének a balesete után. Napjaink Shakespeare-király drámájának főhőse sokkal nagyobb utat tett meg, mint a Beregszász és Budapest közötti távolság. Újítóból kultúrharcossá vált, ennek árát pedig nem csupán ő személyesen, hanem a magyar kultúra egésze fizeti meg.