KSH;GDP;recesszió;magyar gazdaság;

Kilábaltunk a recesszióból, de még nem érezzük a fellendülést

A harmadik negyedévben már 0,9 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedhez képest, vagyis véget ért recesszió magyar gazdaságban. Az éves alapon még mindig tart a visszaesés, ezért sem érezzük a fellendülést.

Már júniusban véget ért recesszió a magyar gazdaságban - ez derült ki a KSH felülvizsgált második negyedéves adataiból, ugyanis a korábbi  mínusz 0,2 százalékról 0 százalékra módosította a bruttó hazai termék (GDP) második negyedéves változását hivatal. A harmadik negyedben az előző negyedhez mérten már 0,9 százalékkal nőtt magyar gazdaság, vagyis visszatért a növekedési pályára - közölte első gyors becslését kedden a KSH. Ugyanakkor a tavalyi harmadik negyedévhez képest a GDP értéke még mindig 0,4 százalékkal kisebb volt, az első háromnegyed évben pedig összesen 1,2 százalékkal csökkent a gazdaság. (A sok mutató közül negyedév/negyedéves változás mutatja meg, hogy épp milyen ciklusban van a konjunktúra, míg az éves mutatók a hosszabb távú folyamatokat magyarázzák.) Bár magyar gazdaság KSH mérése szerint már második negyedben sem csökkent, amit eddig kevesen vettek észre, mint ahogy a most megindult növekedés jótékony hatásait sem lehet érezni.

Ezt hatástalanságot az elemzők a növekedés szerkezetével magyarázzák. Ugyanis a növekedést az export húzta, a belföldi fogyasztás továbbra is csökkent. Horváth András, az MHB Bank vezető elemzője szerint a harmadik negyedévben a fogyasztást a reálbérek csökkenése továbbra is visszahúzhatta, amiben szerepet játszott a háztartások kiváró magatartása is a jelentősen növekvő árak miatt. Az ipari szereplők közül az energiaárak tavalyi megugrása negatívan érintette az energiaigényes ágazatokat, ahol akár a termelés leállítására is kényszerülhettek. Az ebből való felépülés közepette jelenleg pedig megjelent a gyengébb hazai és globális konjunktúra. A korábban vártnál gyengébb idei növekedésben ezen felül szerepet játszik az állami és uniós finanszírozású beruházások csökkenése. Mellette a jelentősen megemelkedett kamatok hűtő hatása miatt is csökkent a beruházások száma, és visszaesett a kereslet. Ez különösen negatívan érintette az építőipart. Továbbá az európai és a német konjunktúra egy éve tartó gyengélkedése sem segítette a külső kereslet növekedését.

A KSH összefoglalója szerint az ipar, a piaci szolgáltatások, utóbbin belül főként a kereskedelem, illetve a tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység visszaesése húzta lefele a GDP-t. Vagyis ezekben az ágazatokban még nem ért véget a visszaesés. Ezzel szemben a mezőgazdaság a tavalyi nagyon gyenge, aszályos év után hozta az átlagos teljesítményt, ezzel növelte a GDP-t, és szintén a növekedéshez járult hozzá a magánegészségügy egyre nagyobb forgalma.

Virovácz Péter az ING Bank elemzője szerint is a gazdasági növekedést egyelőre a belső kereslet visszaesése fékezi, míg az exportra termelő ágazatok tudják húzni a magyar gazdaságot. Eközben a lakosság vásárlóerejének zsugorodása az infláció miatt, míg a beruházások a költségvetési helyzet és a magas kamatkörnyezet miatt fogják vissza a gazdasági teljesítményt – tette hozzá az elemző.

A KSH adatai szerint az első háromnegyed évben összesen 1,2 százalékkal csökkent a GDP, és bár megindult a növekedés, a negyedik negyedéves növekedés is kevés lesz ahhoz, hogy az éves GDP-változást pozitív tartományba fordítsa. Az ING Bank elemzője idénre éves szinten fél százalékos visszaesést vár, 2024-re viszont már 3-4 százalékos növekedést prognosztizál, de csak abban az esetben, ha Magyarország jövőre már érdemben hozzáfér az eddig elmaradt uniós támogatásokhoz. Ha ez nem történik meg, akkor a növekedés jövőre 1-2 százalék lehet. Horváth András ezzel szemben azzal számol, hogy idén éves szinten a GDP csak 0,1 százalékkal fog csökkenni, míg a jövő évre dinamikus, négy százalékot meghaladó gazdasági növekedést várható. Részben az elhalasztott fogyasztás pótlása, részben a tovább mérséklődő, és az év második felére 6 százalékra csökkenő irányadó kamatok, illetve a beáramló uniós források hatására.

Uniós összehasonlításban is jól mutat magyar GDP

Az Eurostat adatai szerint a harmadik negyedévben az EU gazdasága stagnált (0 százalék), az eurózónáé 0,1 százalékkal csökkent. A magyar gazdaság negyedévi 0,9 százalékos növekedése a harmadik legjobb adat, ennél gyorsabban csak a lengyel (+1,4 százalék) és ciprusi gazdaság (+1,1 százalék) tudott nőni. Ausztriában 0,6 százalékos, Németországban 0,1 százalékos csökkenést mértek, míg a magyarral pariban lévő román gazdaság 0,4 százalékos növekedést produkált. Összességében elmondható, hogy az EU-ban még nem ért véget a recesszió, ugyanakkor a mérsékelt fellendülés megkezdődött vagy az utolsó negyedben megkezdődik.