„Csendes járványnak” nevezi az antibiotikum-rezisztenciát, illetve általában az antimikrobiális rezisztenciát (AMR) az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak, pedig egyre nagyobb problémát jelent az egész világon. Antimikrobiális rezisztenciának azt nevezzük, amikor kórokozók (baktériumok, vírusok, gombák) ellenállást tudnak kifejteni azokkal a gyógyszerekkel szemben, melyeket velük szemben kifejlesztenek.
Az AMR a tíz legfőbb egészségügyi probléma egyike, amellyel az emberiségnek szembe kell néznie: a rezisztencia azok téves vagy túlzott használatának a következménye. A tiszta víz hiánya, az elégtelen higiénia, a fertőzések nem megfelelő megelőzése és kezelése segíti a mikrobák terjedését, amelyek közül több antimikrobális ellenállást fejleszt ki, aminek gazdasági hatásai jelentősek. Halálesetek, munkára vagy akár hétköznapi életre való képtelenség, hosszú kórházi kezelések mellett az érintettek számára a drága gyógyszerek és más költségek is számottevők. Hatékony ellenszerek nélkül a fertőzések kezelése még a modern orvoslás számára is kihívást jelent például kemoterápiák vagy súlyos műtétek esetében.
Az AMR következtében 1,3 millió ember hal meg évente. A WHO szerint ez a szám sürgős intézkedések nélkül drámaian meg fog nőni. A bajt tetézi, hogy a mikrobiotikum fejlesztések nagyon lassan haladnak: a WHO-nak 2019-ben 32 kísérleti szerről volt tudomása, ezek közül mindössze hat számított innovatívnak. A halálozások száma közben olyan drámaian emelkedik, hogy sürgős cselekvésre van szükség, miközben az antibiotikumhiány fejlettségi szinttől függetlenül minden országban probléma. A gyógyszerek fokozatosan hatástalanná válnak, mert hiába jönnek új antibiotikumok, ha azok az előzőek sorsára jutnak. Ugyanakkor az emberek felhasználási szokásait is meg kellene változtatni. “A probléma az, hogy az antibiotikumok, antimikrobiotikumok fejlesztése nem kifizetődő. Drágák, magas kockázatúak - és nem láttuk, hogy sikerült volna az elmúlt húsz évben olyan mikrobiotikumot fejleszteni, ami ellen ne sikerült volna ellenállást kifejleszteni” - mondta a CNBC-nek Robb Butler, a WHO fertőzőbetegségek osztályának igazgatója.
A rezisztencia kialakulásának fő oka a helytelen antibiotikumhasználat, a szegényes higiénia az emberek körében és az állatok között, a tartásukra szolgáló telepeken is. Probléma a megfelelő, kényszerítő erejű törvényi intézkedések hiánya, a diagnosztizálás és a gyógyszerek hiánya, valamint a tudatlanság. Például a legközönségesebb szexuális úton terjedő fertőzések, hugyúti fertőzések, gyomorfertőzések elleni szerek váltak és válnak egyre hatástalanabbá a globális felmérések szerint, bár az arány az egyes országokban különbözik, 4-8 százaléktól 80-90 százalékig terjed. Különösen súlyos a helyzet a Mycobacterium tuberculosis törzsek esetében, a WHO becslése szerint 2018-ban félmillió új tüdőbaj kialakulását okozta a rezisztencia, de az esetek nagyrészében többféle antibiotikum ellen is ellenállónak mutatkoztak (multidrog rezisztencia).
De más mikrobák is ellenállóvá váltak, nem csak a baktériumok, a vírusölők elleni rezisztencia a HIV esetében okoz komoly problémát, a paraziták között a maláriát okozó Plasmodium falciparum ellenállása akadályozza a terjedése elleni védekezést, a gombák közül a Candida aurisról, a kandidafertőzések okozójának ellenállásáról érkeznek egyre gyakrabban jelentések.
A WHO szerint az ellenálló mikrobák komplex problémát jelentenek, amelyek többszintű globális összefogással oldhatók meg. Buttler reméli, hogy a november 30-án kezdődő Cop28 konferencia alkalmat ad a politikusok arra, hogy elkezdjék felismerni az összefüggést a klímakrízis és az AMR között.
