Ennek egyik fő oka a napelemek terjedése, amelyek helyben felhasznált termelése nem jelenik meg az országos nyilvántartásokban. A másik magyarázat, hogy a lakosságon kívüli felhasználókhoz piaci áron eljutó áram változatlanul nagyon drága. Ennek hatására e kör igényei az elmúlt másfél év során jelentősen estek.
Az augusztusi országos fogyasztás éves szinten 2,9 százalékos csökkenést mutatott. Igaz, az uniós átlag ehhez képest 3,8, a közép-európai pedig 3,6 százalékon állt. Ugyane hónapban Magyarországon EU-szinten a 7. legdrágábbnak számított a villamos energia nagykereskedelmi, piaci (másnapi, Day-Ahead-Market – DAM- -) ára, meghaladva a megawattóránként száz eurót (kilowattóránként – kWh - 39 forintot) is – közlik a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) havi piaci beszámolójára hivatkozva. Az árak azóta, nagyrészt a magasabb gázárak miatt, még tovább emelkedtek.
Lakossági oldalon a jelentős fogyasztáscsökkenés még nem indult meg. A kutatóintézet ennek elsődleges okaként a „rezsicsökkentett” árakat jelöli meg. Az EU-n belüli a legolcsóbban változatlanul Magyarországon juthatott hozzá a villamos energiához a lakosság – idézik a fővárosok tarifáinak szintén a MEKH által közzétett sorrendjét. Míg Magyarországon a rezsicsökkentett ár kWh-nként csupán 9,9 euró, addig idén augusztus során ennél Romániában például 64, Ausztriában pedig több mint 227 százalékkal kellett többet fizetni. De Berlinben, Rómában vagy Prágában is közel négyszer annyiba került az áram, mint itthon. A magyar lakosság által az átlag feletti fogyasztás után fizetendő, úgynevezett „piaci ár” pedig nagyjából megfelel a szlovákiai szintnek – írja a GKI.
