Így anyagi segítség nélkül maradnak a mezőgazdák, még akkor is, ha termésben esett károk értéke milliárdos nagyságrendűre becsülhető – ez derült ki azon a Békés vármegyei, Kétegyháza mellett kedden megtartott gazdafórumon, amelynek napirendi pontján eredetileg szerepelt volna az állami kártalanításra vonatkozó igény megfogalmazása.
Az érvényben lévő szabályozás szerint a mezei pockok túlszaporodása olyan kockázati tényező, amellyel a gazdálkodóknak számolniuk kell – mondta el a gazdafórum szervezője, Lempert László. Jogi alap nélkül – szemben a madárinfluenzával vagy a kergemarhakórral – a kártérítési igény nem támasztható alá. A gazdák közül többen a fórumon elmondták lapunknak, hogy ennek ellenére haladéktalanul tisztázni kellene a mezei pocok elleni védekezés általános előírásait. Annál is inkább, mert becslésük szerint az invázió sújtotta területek gazdáinak legalább 80 százaléka nem tett eleget védekezési kötelezettségének. A kártevő ellen pedig az egyidejű és azonos intenzitású védekezés az egyetlen hatékony eszköz.
Pocokinvázió sújtja Magyarországot, milliárdokra rúgó károkat okoznak a rágcsálók a mezőgazdaságnakA gazdafórum résztvevői közül érdeklődésünkre többen elmondták, hogy komoly felelősség terheli az államot a mezei pocokinvázióért, mert sem az általa fenntartott csatornák mentén, sem a tulajdonában lévő erdős területeken és a nemzeti parkokban nem folyt védekezés a rágcsálók ellen. Az agrártárca megtiltotta a felületkezelést, vagyis a méreganyag szántóföldi kihelyezését, így azt kizárólag a járatok nyílásainál lehet elhelyezni. A bennünket tájékoztató agrárgazdálkodók elmondták, hogy jelentősen nehezíti a dolgukat, hogy nincs megfelelő mennyiségű méreganyag, de ez csak az egyik gond. A méreg kihelyezése a járatokhoz akkora nagyságrendű élőmunkaerőt igényel, amit képtelenség biztosítani. Nem old meg semmit, hogy a szakhatóság engedélyezte a mezei pockok elleni védekezésre használt készítmények kihelyezhető mennyiségének 20 százalékos emelését – jelezték a gazdák.