Az AFP hírügynökség által ismertetett keddi eseményen a Nyugat-Balkán törékeny békéjét szeparatista törekvéseivel veszélyeztető boszniai szerb vezető azt mondta: „A folyamat elindult. A vonat elhagyta az állomást, és már nem fordulhat vissza, ez végleges. Békében, konfliktus nélkül fog lezajlani. A boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) nem tervez erőszakos elszakadást”.
A Vlagyimir Putyin orosz és Aleksandar Vucic szerb elnökkel, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel egyaránt jó kapcsolatokat ápoló boszniai szerb elnök 2006 óta áll a boszniai szerb entitás élén. Legutóbb tavaly októberben nyerte meg újra az elnökválasztást, amelynek eredményét a tömeges csalások miatt az ellenzék nem ismerte el. Választási sikeréhez nem kis mértékben járult hozzá – amerikai hírszerzési jelentések szerint – Oroszország, Dodik választási kampányát már négy évvel korábban is onnan finanszírozták. De 2019 óta többször kapott magyarországi támogatást is a boszniai Szerb Köztársaság, a tavalyi kampányban is magyar forrásokból tudtak fejlesztési támogatásokat osztogatni. Orbán Viktor pedig a kampányfinisben videoüzenetben biztosította barátságáról Dodikot.
Mindezt annak ellenére, hogy a szerb politikus egyáltalán nem titkolja szeparatista törekvéseit - 2021 végén kiléptette a szerb entitást a közös, bosznia-hercegovinai hadseregből, a legfelsőbb bíróságból és a közös adóhatóságból, ezzel gyakorlatilag lenullázta a daytoni béke nyomán kialakított szövetségi szintű intézményrendszert. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szankciókat foganatosított Dodikkal szemben, és ugyanezt sürgeti az Európai Parlament is, hiszen a szerb politikus lépései nemcsak a boszniai status quo felrobbantásával járhatnak, hanem a délszláv háborúk utáni kényes egyensúlyt és békét is veszélyeztetik. Nemrég, októberben hosszú távú terveiről is nyilvánosan beszélt. Azt mondta, „Nagy egységes szerb államot akarunk, amelynek része Montenegró is. Montenegrót szükséges visszacsatolni a szerb nemzettesthez, mivel kétségkívül oda tartozik”, hangsúlyozta a szerb vezér.
Csakhogy Montenegró 2019 decembere óta NATO-tagország, az uniós csatlakozási tárgyalásokat 2012-ben kezdte el, a 35 fejezetből már 33-t megnyitottak. Bosznia-Hercegovinát egyelőre épp Dodik nagyszerb álmai tartják távol az EU-tól. Az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői 2022. decemberi csúcstalálkozójukon döntöttek Bosznia-Hercegovina formális (potenciális) tagjelölti státuszáról, idén november elején pedig a Bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta, „amint az ország a szükséges mértékben megfelel a vonatkozó követelményeknek”. Ursula von der Leyen bizottsági elnök jelezte: Bosznia-Hercegovina sokat haladt, de aggodalommal veszik tudomásul az alkotmányellenes törvényeket a két félből álló ország szerb részén.
A boszniai szerb elszakadási törekvések a NATO-t is aggasztják. A napokban balkáni körúton lévő Jens Stoltenberg Szarajevóban kezdte térségbeli látogatását, épp a daytoni megállapodás évfordulójának előestjén. A NATO-főtitkára egyértelműen elmondta: a szövetséget aggasztja a boszniai szerb elszakadási retorika, valamint az orosz befolyás az országban.
Alvilági kapcsolatairól kérdezték Orbán Viktor boszniai szerb szövetségesét, mire az szitkozódott és a titkosszolgálattal fenyegette meg a riportert