„Még karácsony előtt vágassa le a haját, mert jövőre nem tudom, hogy nyitva leszünk-e még. Ha mégis megmaradunk, biztos, hogy meg kell emelnem az árakat”
– így figyelmeztette a vendégeket egy fodrász a kis belső erzsébetvárosi szalonban. Mint mondta, januártól hatszorosára emelik az üzlet bérleti díját, mert nem emeltek 2015 óta. „Tényleg nem emeltek, de ahogy akkor, úgy most se tudom kigazdálkodni a megemelt díjat” – kesergett.
„Valójában nem díjemelésről, hanem díjrendezésről van szó”
– rögzítette a Népszavának a VII. kerületi önkormányzat. Utoljára 2015-ben emelkedett az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok bérleti díja. Akkor néhány tucat, úgynevezett "régi bérlőnek" megengedték, hogy változatlanul a régi díjat fizessék, vagyis nagyon olcsón bérelhették továbbra is a helyiségeket. A képviselő testület azonban idén januárban úgy döntött, hogy jövő évtől minden bérlőre kiterjeszti a 2015-ös emelést. „Nem általános bérleti díj emelésről van tehát szó, hanem egy évekkel ezelőtti döntés minden érintettre való kiterjesztéséről” – magyarázták. Mint írták: „egyeztetést kezdeményeztek az érintett bérlőkkel, túlnyomó többségük belenyugodott a díjrendezésbe, néhányan azonban jelezték, hogy nem értenek egyet. Velük azóta is tárgyalunk”.
A havonta fizetendő helyiségbérleti díjak egyébként elhelyezkedéstől függően négyzetméterenként nettó 1120 és 2320 forint között mozognak a kerületben. Így egy 50 négyzetméteres frekventált helyen,
például a Nagykörúton lévő üzlet esetén sem kell 150 ezer forintnál többet fizetni, ami messze elmarad a piaci ártól
– érvelt az erzsébetvárosi önkormányzat. A kerület az idén 847 millió forint bevételre számít az üzletek kiadásából.
A Népszava arra a kérdésére, nem tartanak-e attól, hogy díjrendezés hatására még több üzlet húzza le a rolót a kerületben, csupán megismételték kijelentésüket, miszerint 2015 óta nem emeltek bérleti díjat, most csupán néhány tucat korábbi kivételezett bérlő esetében történik díjrendezés. Az elmúlt évben egyébként nem zártak be többen, mint korábban. Folyamatos az érdeklődés a kiadó üzletek iránt. Ennek ellenére
az üzletek csaknem harmada – 828 helyiségből 257 – jelenleg is üresen áll, változó mennyi ideje gazdátlanok.
A szomszéd VI. kerületben minden év januárjában – így jövőre is – a fogyasztói árindex mértékével emelik a bérleti díjakat, ami most négyzetméterenként havi nettó 849 forint és 3508 forint között mozog elhelyezkedés szerint. A legtöbbet itt is a körúti üzletek után kérik. Itt is egyedi díjszámítás van övezet és műszaki állapot szerint. Idén szeptemberig nettó 472,4 millió forint folyt be bérleti díj címén az önkormányzati kasszába. A kerületben jelenleg
31 üres üzlethelyiség van, ami cirka 19 százaléka az összes önkormányzati üzleti ingatlannak.
Ezek átlagosan 10-12 éve üresek, hasznosítatlanok, az energiaválság, a háború, illetve az ezt követő infláció nem indított bezárási hullámot.
Nem érzékelnek ritmusváltást a XIII. kerületben sem, az ukrán háború nyomában kialakult válság alatt sem adták vissza többen a helyiségeket, mint korábban. Az üres üzletek száma elenyésző. A pályázatok folyamatosak, ha több ajánlat érkezik versenyben dől el, ki kapja. A helyiségeket a szabadpiaci díjtételek elemzését követően piaci bérleti díjon hasznosítják. Tavaly az összes nem lakás céljára szolgáló helyiségből (amely a gépkocsi beállókat, tárolókat is tartalmazza) 1,84 milliárd forint bevétele volt az önkormányzatnak. A bérleti díjak Újlipótvárosban sem magasabbak, mint máshol. A Szent István körúton
átlagosan havi nettó 2700 forint négyzetméterenként a bérleti díj, de ez függ a tevékenységtől, elhelyezkedéstől (alagsori, udvari, utcai), továbbá a helyiség műszaki állapotától, felszereltségétől.
A Nagykörút déli végén lévő IX. kerületben évre számítják a bérleti díjat. A legtöbbet a Ferenc körúti, Ráday utcai és Vámház körúti, utcai bejáratú földszinti, jó állapotú üzletek után kell fizetni:
négyzetméterenként nettó 60 ezer forintot. (Ez havi 5000 forintra jön ki.)
A belső-ferencvárosi – tehát a Nagykörúton belüli – hasonló üzletek díja 44 ezer, míg a legolcsóbbnak számító Aszódi lakótelepen 10900 forint a díj az idén. A bérleti díjat egyébként évente 4 százalékkal emelik. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásából 2022-ben összesen nettó 333 millió Ft bevételre tettek szert. (Ebben néhány helyiség fűtésdíja is szerepel.) Jelenleg Ferencvárosban
55 üzlet áll üresen, ezek közül 7 bérleti viszonya szűnt meg az elmúlt egy évben,
ami itt sem számít drasztikus üzletbezárási hullámnak.
A szomszédos Józsefvárosban viszont érezhetően megnövekedett a helyiség visszaadások száma, így „a proaktív helyiséggazdálkodás” ellenére sem növekszik a bérbe adott helyiségek aránya. Bár nem is csökken – válaszolta a Népszava kérdésére a VIII. kerületi önkormányzata.
Az önkormányzati tulajdonban lévő 1475 helyiségből jelenleg 776 áll üresen, de ezeknek 60 százaléka pince, amelyek nagyobb része egyébként sem hasznosítható.
Az üres helyiségek 70 százaléka már több mint tíz éve gazdátlan, 31 százaléka több mint 20 éve.
Az elmúlt évben a helyiségek 3 százalékát adták vissza a bérlők. A bérbeadásából idén szeptemberig 741,4 millió forint bevétele származott az önkormányzatnak.
Az idén új helyiséggazdálkodási koncepciót fogadtak el Józsefvárosban, amely érintette a bérleti díjakat is. A korábbi értékbecslésen alapuló számítás helyet négy fő jellemző – lokáció, épületen belüli elhelyezkedés, méret, állapot – alapján számítják ki a havi díjat. A körúton jelenleg
négyzetméterenként 2600-3000 forintot kérnek havonta.
Sem az idén, sem a közeljövőben nem terveznek díjat emelni.
Vontatott újjászületés
A II. kerület 2020 őszén indította útjára a Margit-negyed revitalizációs programját. A körút és környékének újbóli felvirágoztatása érdekében módosították a kerületi vagyonrendeletet, így jelentős, akár 90 százalékos kedvezmény adható azoknak a bérlőknek, akik a program céljait elfogadva közösséget erősítő, segítő céllal hasznosítják az önkormányzati bérleményeket. A forgalmas út vonzerejét fokozandó virágládákra cserélték a parkolást gátló karókat, de tovább zöldítenének. A bérlőkeresést az üres helyiségekre költött tízmilliók és az elmaradó bevétel egyaránt motiválja.
Mára szemmel látható a változás, a program révén egyre több piaci szereplő érkezik a Margit körút környékére – örvendezett a napokban Örsi Gergely II. kerületi polgármester, aki korábban azt mondta, hogy az indulás óta 12 helyiséget adtak ki, további 12 bérlővel folyik a szerződéskötés. A Népszava kérdéseire nem érkeztek válaszok. A kerület honlapjáról mindenesetre azt olvasható le, hogy jelenleg cirka 120-130 önkormányzati helyiség áll üresen, ebből 70 fölötti a negyedhez tartozó bérlemények száma, bár a negyed dedikált honlapján csak 31 darab üzletet kínálnak bérbeadásra.
Fővárosi kísérletek
Budapesten, különösen a belvárosban járva látványosan sok gazdátlan, üres kirakattal, újságpapírral kitapétázott portállal találkozhatunk. Az üzletek között nagyon sok évek, évtizedek óta nem működik, csökkentve ezzel a környéken élők számára elérhető szolgáltatások körét. Komoly bevétel kiesést jelenthetnek az egyébként is kivéreztetett fővárosi önkormányzatoknak, ráadásul jelentősen rontják a város arculatát is.
A fővárosi önkormányzat 2013-ban – még Tarlós István főpolgármestersége idején – mintaprojektet indított "Rögtön Jövök!" címmel, amelynek célja az üresen álló üzletek kiadásának és hasznosításának elősegítése volt. Lebonyolítottak egy ötletpályázatot, majd több tucat kirakatban jelentek meg óriás plakátok sikeres fiatal vállalkozók arcképével és történetükkel, különösebb eredmény nélkül.
A Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat is célul tűzte ki a város arculatának javítását, amelynek részeként ők is ötletpályázatot hirdettek, ezúttal a Nagykörút átalakítására. Itt is tartottak eredményhirdetést, kialakítottak biciklisávokat, de az üzletek kihasználtságán és összképén nem sikerült javítani. Mentségükre legyen mondva, hogy a fővárosi önkormányzat meglepő módon egyetlen üzlethelyiséget sem birtokol a Nagykörúton üzlethelyisége. A városszerte szétszórva található nem lakás célú bérlemények bérleti díját egyenként határozzák meg értékbecslés alapján. A díjemelés viszont egységes lesz: jövőre minden bérlőnek a KSH inflációs indexével megegyezően emelkedik a fizetendő bérleti díj. Az üres üzletek számáról nem tudtak információval szolgálni, sem a bérbeadásból származó bevételről.
Ötleteket várnak a Nagykörút átalakítására