A jogfosztás nem elég, van ennél aggasztóbb részlet is a Magyar Honvédségről szóló Semjén-féle alkotmánymódosításban

Hack Péter alkotmányjogász szerint önmagában ennek a passzusnak inkább kommunikációs szerepe lehet, viszont akad ennél egy aggasztóbb módosítás is. Mint mondta, a javaslat szerint az Alaptörvény egy másik ponton úgy módosulna: a Magyar Honvédség „hivatásos állományú tagjainak a jogállásukkal összefüggő alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályok kormányrendeletben is megállapíthatóak”,

Hack Péter erről azt mondta: 1990 óta következetesen érvényesülő alkotmányos elv volt, hogy polgárok alapvető jogairól és kötelességeiről csak törvényben lehet rendelkezni. Ez a katonákra és a fegyveres szervezetek tagjaira is vonatkozott.

Az, hogy erről már kormányrendeletben is lehetne dönteni, teljességgel szakít a rendszerváltás óta képviselt alkotmányos gondolkodással, véli Hack Péter, aki szerint ez jogilag kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza a katonákat. Szerinte hatalomtechnikailag is nehezen érthető, hogy mi szükség van erre az alkotmánymódosításra, elvégre az Orbán-kormánynak stabil többsége van a parlamentben, minden elképzelését akadály nélkül keresztül tudja vinni.

Mint megírtuk, az Orbán Viktor által egykor gránitszilárdságúnak kikiáltott alkotmány tizenkettedik módosításának a tervét Magyarországon is hatalmas felhördülés kísérte. A Honvédszakszervezet (HOSZ) rendkívüli ülést tartott és péntekre várja Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyarázatát Semjén Zsolt alkotmánymódosítására.

A katonai szakszervezetek betiltása kapcsán Hack Péter megjegyezte: annak van indokolhatósága, hogy katonáknak, rendőröknek bizonyos esetekben például ne lehessen sztrájkolni, ám a katonák érdekvédelmét teljességgel kikapcsolni nem lenne szabad. Az ő jogaikat – tette hozzá – ugyanúgy kellene védeni, mint másokét, különösen, hogy ők akár az életüket is kockáztatják szolgálatteljesítés közben.