A munkanélküliek száma 2023 októberében 202 ezer, míg a munkanélküliségi ráta 4,1 százalék volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A 2023. augusztus-októberi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 37 ezerrel 211 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,3 százalékra nőtt.
A férfiak körében a munkanélküliek száma 111 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 4,3 százalékra emelkedett. A munkanélküli nők száma 100 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 4,3 százalékra növekedett.
A 15-24 éves munkanélküliek száma 44 ezer, munkanélküliségi rátájuk 13,8 százalék volt. Az összes munkanélküli 20,7 százaléka ebből a csoportból került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,7 százalékra, az 55-74 éveseké 0,5 százalékponttal 3,3 százalékra emelkedett.
A munkakeresés átlagos időtartama 9 hónap volt, a munkanélküliek 36 százaléka legalább egy éve keresett állást.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbihoz képest október végére 4,0 százalékkal, 226 ezerre csökkent.
A foglalkoztatottak száma 4 millió 757 ezer
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 2023 októberében 37 ezerrel, 4 millió 757 ezerre nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az augusztus-októberi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 745 ezer volt.
Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 26 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 12 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 8 ezerrel csökkent.
A 15-64 évesek közül 4 millió 621 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 75,1 százalékra emelkedett.
A férfiak foglalkoztatotti létszáma 2 millió 439 ezret tett ki, míg foglalkoztatási rátájuk gyakorlatilag változatlan, 79,1 százalék volt. A nők körében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 182 ezer volt, a foglalkoztatási ráta pedig 0,6 százalékponttal, 71,0 százalékra nőtt.
A 15-24 éves fiatalok korcsoportjában 273 ezer embert foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk 27,6 százalék volt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népesség körében a foglalkoztatási ráta lényegében nem változott, 88,2 százalék volt, míg az 55-64 éves idősebb korosztályban 3,5 százalékponttal, 69,7 százalékra emelkedett.
Trendszerű romlás a munkanélküliségi mutatóban
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a KSH legfrissebb munkanélküliségre vonatkozó statisztikái szerint minimális változás történt csupán a munkaerőpiacon októberben.
„A hosszabb távú trendet figyelve elmondhatjuk, hogy az elmúlt egy év válsága nem ment végbe teljesen észrevétlenül a munkaerőpiacon. Leszámítva egy idén nyári (szezonális) javulást, 2022 tavasza óta lassú, trendszerű romlás látszik a munkanélküliségi mutatóban”
– fogalmazott. Ezzel szemben azonban – folytatta – fontos megjegyezni, hogy ugyanezen időszakot vizsgálva jelentősen megnőtt a munkaerőpiacon az aktivitási ráta és a foglalkoztatási ráta is. Vagyis egyre többen szeretnének dolgozni a megélhetési válság hatására, és őket jelentős részben fel tudta szívni a munkaerőpiac, de nem teljes egészében.
A havi adatokat vizsgálva talán a legfontosabb változás, hogy a gazdaságilag aktívak száma mintegy 10 ezer fővel nőtt és ezzel párhuzamosan pedig 11 ezer fős növekményt mutatott a munkanélküliek száma, miközben az állástalanok létszáma szűk 2 ezer fővel emelkedett. Egyrészt ezek a változások hibahatáron belüliek, vagyis nem érdemiek. Másrészt azt jelzik, hogy az év végéhez közeledve többen lépnek be a munkaerőpiacra, ám az elhelyezkedés már nem megy olyan könnyen, mint egy évvel ezelőtt. Erre a jelenségre utal az is, hogy átalakulóban van a munkanélküliek csoportjának szerkezete a munkakeresés időtartama szerint.
„Az év hátralévő részében nem számolunk strukturális változással a munkaerőpiacon”
– hangsúlyozta az elemző. Kiemelte, hogy a vállalatok túlnyomó többsége továbbra is ragaszkodik a munkaerő megtartásához, hiszen az elmúlt évek sokkjai alatt megtapasztalták, hogy egy általános munkaerőhiánnyal jellemezhető gazdaságban egy fellendülési időszakban meglehetősen nehéz bővíteni a munkaerő-állományt. Márpedig a magyar gazdaság egy fellendülési szakasz küszöbén áll”
Szerinte mindez támogathatja a béremeléseket, különösen a friss minimálbér megállapodás tükrében. A pozitív reálbérek segíthetik a gazdasági kilábalást, ugyanakkor reflációs kockázatot is hordoznak. Egyelőre úgy vélik, a várt reálbérnövekedés vállalati költsége fedezhető a bevételek várható növekedéséből és a hatékonyság javításából, így bár az ár-bér spirál kockázata továbbra is jelen van, jó esélyt látnak arra, hogy ez elkerülhető legyen.
Elfogyott a magyar melós, jöhetnek a vendégmunkások