– Tovább bántalmazza, magukra hagyja az áldozatokat a rendszer, nem dolgoz ki olyan protokollokat, amelyek alkalmazásában biztonságban érezhetnék magukat – jelentette ki a Népszavának Renner Erika. A lúgos orvosként elhíresült Bene Krisztián áldozata a Nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkalmából nyilatkozott lapunknak. Mint mondta, azzal, hogy a nyilvánosságot vállalta, az volt a terve, rávilágít arra, hogy milyen ma Magyarországon az áldozatok helyzete. Szerette volna felhívni a figyelmet a rendszerszintű hibákra. Jelenleg érzékenyítő tréningekre hívják, ahol minden alkalommal elmondja, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Igazságügyi Orvostani Intézetében készített igazságügyi orvosszakértői véleményben egyértelműen az szerepel: intézményi abúzus áldozata is lett.
A tarthatatlan helyzetre hívja fel a figyelmet mától a 16 Akciónap globális kampány is. A NANE Egyesület és társszervezetei a Néma Tanúk Felvonulással nyitja meg a programsorozatot ma délelőtt az Eötvös 10 Színházteremben, hogy emlékezzenek az elmúlt évben párkapcsolati, családon belüli erőszak során megölt nőkre. Felvonulással és gyertyagyújtással üzennek a döntéshozóknak és a hatóságoknak, hogy kötelességük és felelősségük a nők elleni erőszak áldozatait megvédeni, az elkövetőket megbüntetni, az erőszakot megelőzni.
Renner Erika szerint sincsenek meg azok a protokollok, amelyek az áldozatok helyzetét segítenék, sokkal inkább egy szakmaiatlan, érzéketlen, autokrata rendszerbe kerülnek. Megjegyezte: több fővárosi kerületben szerveznek áldozatvédelmi szolgálatot, ahol próbálják érzékenyíteni a rendszer szereplőit, a rendőröket, bírósági-, gyámügyi szakembereket, de mindez nem elég. Példaként említette, Spanyolországban az áldozatvédelmi rendszer fontos eleme, hogy az áldozat egyfajta védelmi határozatot kap amikor az elkövető szabadul a börtönből. Ebben előre jelzik a szabadulás pontos időpontját, valamint, hogy milyen lehetőségei vannak és hova, kihez fordulhat, ha például kapcsolatba akar vele lépni az bántalmazó. Ezzel szemben Magyarországon az áldozatnak kell kérelmet írni a büntetés végrehajtáshoz, hogy legalább a szabadulás előtt 1 hónappal értesítsék őt. Erről a jogáról egyébként senki nem tájékoztatja az áldozatot, akinek – ha rátalált erre a jogszabályra - négy hete van, hogy megszervezze saját maga védelmét. Mert a rendszer semmit nem biztosít a számára. Ebben a helyzetben van most Renner Erika is, hiszen a 11 év börtönbüntetésre ítélt Bene Krisztián - akinek a Kúria jogerős ítélet szerint nem csak a tette, hanem a személye is veszélyes a társadalomra - jó magaviselettel és az előzetesben töltött 19 hónappal együtt 7 és fél év után jövő márciusban szabadulhat – mesélte Renner Erika.
Hónapokon belül szabadulhat a lúgos orvos, az áldozata elől titkolják, hogy pontosan mikorAz ENSZ nőjogi ellenőrző testülete, a CEDAW Bizottság márciusban hozta nyilvánosságra a magyar állam teljesítményére vonatkozó értékelését. A jelentés lesújtó képet festett a nők magyarországi helyzetéről: több súlyos, rendszerszintű hiányosságra is rámutatott, amelyek a nemek közötti egyenlőtlenségeket fokozzák, a lányok és nők biztonságát veszélyeztetik. A bizottság aggodalmát fejezte ki a nők elleni erőszak elterjedtsége miatt, problémákat tárt fel mind az erőszak megelőzése, az áldozatok védelme, és az elkövetők megbüntetése terén. Több ajánlást is megfogalmazott többek között arról, hogy nők elleni erőszak eseteiben a büntetőeljárást részesítsék előnyben a felek közti békítő mediáció helyett, biztosítsa a nők és lányok elleni erőszak eseteiben a hatékony nyomozást, az elkövetők visszatartó erejű megbüntetését, a távoltartás hatékony elrendelését. Az oktatásnak pedig legyen része a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőségről szóló tananyag. Kerestük a témában az Igazságügyi Minisztériumot és a Belügyminisztériumot arról, tesznek-e lépéseket az ajánlásokkal összefüggésben, de választ nem kaptunk.
Ahol bántják a nőket ott nincs demokrácia
Az ENSZ Közgyűlése 1999-ben november 25-ét nyilvánított a nők elleni erőszak megszüntetésének nemzetközi napjává.1981-ben ezen a napon ölték meg a Mirabal nővéreket – a Dominikai Köztársaság emberi jogi aktivistáit – a dominikai diktátor parancsára. Az egyik áldozat lánya 4 éves volt, amikor édesanyja meghalt, ma már ő is politikus. Ő azt mondta: „egy társadalmat nem nevezhetünk demokratikusnak, ha eltűri, hogy a nőket bántalmazzák és meggyilkolják. Ráadásul pont azokban a közegekben, ahol a legvédettebbnek kellene lenniük: az otthonukban, a közvetlen családi vagy ismerősi körükben.”