A piac megzavarásának adott zöld utat a kormány azzal, hogy a kötelező akciózást 2024 június végéig meghosszabbította. Az infláció megfékezésének indokával bevezetett intézkedés így több, mint egy esztendőt él majd meg - hacsak nem döntenek majd az újabb prolongálásról. Mivel az eredetileg meghatározott 10 százalékos kötelező árengedmény mértékével a kormány - legfőképpen Nagy Márton miniszter - nem volt elégedett, alig két hónap múltán 15 százalékra növelték az előírt engedmény minimális mértékét.
A hosszabbítás valódi oka azonban nem csak az, hogy a külföldi tulajdonban lévő, és így a NER által elutált üzletláncok orra alá ezzel is borsot törjenek, ahogy ezt az árstoppal tették. (Az árstopos "nyolcak bandája" egyébként a kötelező akciózás alá volt termékek klubjának is törzstagjává vált.) A valódi ok: a kormány nem bízik abban, hogy a piac spontán szabályozó mechanizmusa elegendő támaszt nyújt az inflációs hullám tartós letörésének.
Látszólag jól járnak az intézkedéssel a vásárlók, hiszen az üzletláncok fegyelmezetten végrehajtják a kormány utasítását. A látszat azonban csal. A bolthálózatok ugyanis nem engednek az üzleti tervükben meghatározott árrésükból, hiszen az nyújt fedezetet ahhoz, hogy ne kelljen a szó szoros értelemben lehúzniuk a rolót. Vagyis, amit a kötelező akciózással elvesztenek itt, azt átteszik más termékfajtákra ott. Már kiforrott elképzeléseik vannak arról is, hogy a december 1-jétől megemelt minimálbér és garantált bérminimum többletterhét mely árukra hárítják át. S mivel a beszerzési árak is folyamatosan nőnek, addig biztosan elmennek az áremelésekkel, amíg az nem vezet az adott termék iránti kereslet drámai csökkenéséhez.
A piaci folyamatok megzavarásának valódi áldozatai is vannak. Az idén eddig 4500 kisboltot zártak be - ez csaknem háromszorosa az utóbbi évek átlagának. Vesztesek az üzlet nélkül maradt kistelepülések lakói is, akiknek sok esetben arra sincs lehetőségük, hogy az online kereskedelem lehetőségeit használják ki, mert nem szállítanak ki hozzájuk.
