Bosznia-Hercegovina védelmi miniszterét, Zukan Helezt a bosznia-hercegovinai ügyészség felszólította, mutassa be bizonyítékait azon állításának alátámasztására, miszerint a boszniai Szerb Köztársaság keleti részén, Republika Srpska erdőségében táborokat állítottak fel, ahol feltehetően fiatal szerbeket, illetve Oroszországból érkezett férfiakat harcokra képeznek ki. A boszniai Szerb Köztársaság vezetői, akik rendszeresen azt állítják, hogy Bosznia-Hercegovina régóta a „radikális iszlamisták menedéke”, elutasítják a védelmi miniszter vádjait, azt állítva, hogy ezek "a nemzeti intolerancia és félelem felkorbácsolására tett kísérletek".
A bosznia-hercegovinai ügyészség terrorizmus elleni osztálya eljárást indított a védelmi miniszter kijelentései kapcsán. A tárcavezető az N1 BiH televízióban állította először azt, hogy a szerb entitás területén félkatonai kiképzőhelyeket hoztak létre. Az ügyészség ezt követően rendelte be a minisztert, akinek tanúvallomást kell tennie, és – amint a testület fogalmazott – a tárcavezetőnek „lehetőséget adnak arra”, hogy részletesebben alátámassza állításait. Emlékeztettek arra, hogy minden tisztségviselőt törvény kötelez arra: az elkövetett bűncselekményekre és az elkövetőkre vonatkozó minden információt közöljön az illetékes intézményekkel.
Ami az N1-nek adott interjút illeti, Helez nyílt titoknak nevezte a táborok létezését. "Ezeket bárki láthatja is a Rogatica környéki falvakban. Fényképezik is őket, méghozzá fényes nappal. Rendelkezem is fotókkal" – állította Helez az N1 BiH-nak adott nagyinterjúban. Ebben egyúttal kifejtette, hogy néhány fiatalt és oroszországi személyeket láttak ott, s hozzátette, nem kellene terjeszteni a katonai táborok létezését dokumentáló fotókat. Más forrás ugyan hivatalosan nem erősítette meg az állítást, de a tárcavezető azt közölte, az információ külföldi titkosszolgálattól származik, s a NATO is tud a militáns csoportok jelenlétéről.
Helez állításaira az elsők között reagált Milorad Jagodic, Rogatica polgármestere, aki a miniszter állításait "puszta koholmánynak és hazugságnak" nevezte, írta a ljubljanai Delo című napilap, és kijelentette, hogy a miniszter által említett fényképek nem léteznek. Egy nappal később Stasa Kosarac, Bosznia-Hercegovina külkereskedelmi és gazdasági kapcsolatokért felelős minisztere, aki Milorad Dodik, a Szerb Köztársaság elnöke pártjának képviselője, felszólította a bosznia-hercegovinai minisztertanács elnökét, Borjana Kristót: a lehető leghamarabb hívja össze a Hírszerzési Végrehajtó Bizottság sürgős ülését a védelmi miniszter által felhozott vádakkal kapcsolatban.
"Nagyon veszélyes, hogy a védelmi miniszter bizonyíték nélkül ilyen vádakat fogalmaz meg a nyilvánosság előtt a boszniai Szerb Köztársaság ellen. Ez nemzeti intoleranciára és félelemkeltésre való felbujtásnak minősíthető. Az ilyen cselekedetek nem járulnak hozzá a bosznia-hercegovinai helyzet stabilizálásához" - mondta Kosarac a Srna hírügynökségnek. A szintén boszniai szerb Nenad Nesic boszniai biztonsági miniszter hasonló vehemenciával utasította vissza Helez miniszter állításait. "Huszonnyolc évvel a háború után tudományos és technológiai központokról kellene beszélnünk, nem pedig meséket kitalálni táborokról. Úgy gondolom, hogy Heleznek komoly gondjai vannak azzal a munkával, amire megválasztották. Zukan Helez csak elüldözheti a befektetőket, a pénzt és az embereket azzal, hogy értelmetlen konstrukciókat tálal a nyilvánosság elé" - mondta Nesic.
A védelmi miniszter kijelentését valójában a boszniai parlamenti képviselők üzengetése vezette be. A boszniai szerb képviselők az amerikai kongresszushoz és az Európai Parlamenthez írt levelükben azt állították, hogy Bosznia-Hercegovina "már régóta a radikális iszlamistáknak nyújt menedéket", nyilvánvalóan a bosnyák-horvát föderációra utalva. Három nappal később ugyanerre a két címre küldött levelet a szarajevói parlament képviselőinek egy csoportja, amelyben azt írták, hogy a bosznia-hercegovinai békét fenyegető legnagyobb veszélyt nem a "vallási radikalizmussal" kapcsolatos „kitalációk” jelentik, hanem a Dodik által fémjelzett "Független Szociáldemokraták Szövetsége (SNSD) tisztviselőinek cselekedetei”. Utaltak arra, hogy az SNSD egyes politikusai „az USA és az Egyesült Királyság feketelistáján szerepelnek, élükön Milorad Dodikkal".
A Banja Luka által társfinanszírozott mintegy 60 csetnik egyesület és társaság, amelyek „a kulturális és történelmi örökség védelmét” tűzték ki célként, megfigyelők szerint gyakran átlépik a megengedett határvonalat: csetnik dalok éneklésével és szélsőséges képek terjesztésével félelmet keltenek, különösen a bosnyákok körében. Mindezek mögött az áll, hogy Dodik maga mögött tudhatja Vlagyimir Putyin támogatását, s mivel az ukrajnai hadszíntéren nem a remélt módon alakulnak a dolgok, az orosz elnök, ezáltal Dodik is mind magabiztosabb. Egyre többen tartanak azonban attól, hogy a véres erőszak visszatér Bosznia-Hercegovinába.
Visszaélésektől tartanak Szerbiában
Szerbia lázasan készül a december 17-én esedékes választásokra. Hogy mennyire nem egyenlőek a feltételek, jelzi, Aleksandar Vucic elnök két-három naponta ad interjút valamelyik országos csatornának, azt ecsetelve, hogy mennyi nagyszerű eredményt ért el a kormányzat. Ana Brnabic miniszterelnök kabinetje azonban egyre több nehézséggel néz szembe. Egy hónapja sztrájkol például mintegy félezer postás, de másik is csatlakozni kívánnak a munkabeszüntetéshez. Minden jel szerint a kormányzat megfélemlítő műveletei ellenére egyre többen adnak hangot elégedetlenségüknek, s jelzik, nincsenek elkápráztatva az öntömjénező vezetés teljesítményétől.
A voksoláson az egyenlőtlen viszonyok miatt aligha lesz kormányváltás, de Belgrádban jó esélye van az ellenzéknek. Legalábbis elvileg. Az Európa-párti szövetség a voksolás manipulációjától tart. Boban Stojanovic politológus a Danas című lapban úgy vélte, a választás nem csak nem tisztességes, már a jelöltállítási folyamat sem zajlik törvényes módon. Választási fantomlistákat hoznak létre azzal a céllal, hogy megosszák a választókat. Ezzel a Magyarországon is ismert taktikával segítenek elnyerni a Szerb Haladó Pártnak (SNS) egy olyan mandátumot, amely később meghatározó lesz a belgrádi kormányalakítás szempontjából. „Nem ez az első és nem is az utolsó alkalom, hogy fantomlistákat indítanak a választásokon. A köztársasági voksoláson átlagosan húsz lista indul, ezek egyharmada nevezhető fantomnak, s arra sem derül fény, hogy ezek egyáltalán hogyan vehetnek részt a voksoláson” – mutat rá a szakértő.
Számos kifogás érkezett például az aláírásgyűjtésekkel kapcsolatos visszaélések miatt is. A szakértő azt gyanítja, hogy egyes hitelesítők megszerezték az önkormányzatok adatbázisát, majd egyes személyeket nyilvántartásba vettek, s aláírásokat hamisítottak, illetve ezen csalások révén lehetővé tették a listák számára a választásokon való részvételt. Rámutat, a Szerb Haladó Párt abban érdekelt, hogy minél több választási lista induljon a választásokon, néhány kisebb választási listát kifejezetten segített is csak azért, hogy elvegyék a szavazatokat egyes ellenzéki pártokról, hogy azok a aztán a választási küszöb alatt maradjanak.
Zoran Alimpic, a Városi Választási Bizottság tagja szintén a Danasnak elmodta, hogy a kisebbségi listákkal valóban vissza lehet élni. "A tavaly megváltozott választójogi törvény számos kedvezményt biztosít a kisebbségi listák számára, ami természetesen egyáltalán nem vitatható. A gond azzal van, hogy kísérletet tesznek a kisebbségi jogokkal való visszaélésre.” Ami a kisebbségeknek biztosított kedvezményeket illeti, az érintetteknek, a városi választásokon nem 3000, hanem 1500, a köztársasági választáson pedig a 10 ezer helyett 5000 aláírást kell leadniuk. Alimpic hozzáteszi, hogy a három százalékos küszöb a kisebbségi listákra nem vonatkozik. Ha valaki a kisebbségi listán 0,6 százaléknyi szavazatot szerez, akkor bekerül a városi közgyűlésbe.
Több választási listával merültek fel gondok. Létezik például egy orosz lista is, amin nincsenek is oroszok, mutat rá Alimpic. Mint mondta, a Belgrád középső-déli részén található Vozdovacban az önkormányzatnál érdeklődött arról, egyáltalán kik hagyták jóvá ezt a listát, „de azt a választ kaptam, hogy egy hónap múlva tájékoztatnak erről, vagyis amikor a választások véget érnek” – mutatott rá.
Az EP is megfigyelőket küld
A Demostat iroda értesülései szerint az Európai Parlament küldöttsége választási megfigyelőként vesz majd részt a december 17-i voksoláson. A delegáció összetétele még nem ismert, de szinte biztos, hogy a megfigyelők között lesz Klemen Groselj szlovén liberális politikus. "Az EP tagjainak lehetőségük van arra, hogy megfigyelői misszióra pályázzanak" – mutatott rá a Danas. Az EP megfigyelői várhatóan az EBESZ választási megfigyelő missziójának (ODIHR) részét képezik majd.
Demostat iroda már október elején azt közölte, hogy az Európai Parlament kész küldöttséget küldeni Szerbiába választások megfigyelésére. A tavaly áprilisi volt az első szerbiai voksolás, amelyre az EP megfigyelői küldöttséget menesztett. A delegáció holland vezetője akkor azt mondta, a választások megmutatták, hogy a három szinten (elnöki, parlamenti és helyi bizonyos településeken) történő szavazás nem lehet "normális gyakorlat a törékeny demokráciákban", mert a rossz választási körülmények visszaélések alapját képezik.