A Léleképítő előadás-sorozat Szekszárd jobboldali-konzervatív köreit szólítja meg immár 23 éve, ennek a közösségnek volt a vendége hétfő este Budaházy György nemzeti-radikális politikus. A rendezvényt eredetileg – ahogy a Léleképítő valamennyi estjét – a Garay János Gimnáziumban tartották volna, ám a város ellenzéki képviselői tiltakoztak az ellen, hogy az iskolában a terrorizmusért elítélt Budaházy felléphessen.
Vélhetően ennek hatására a gimnázium és az iskolát fenntartó tankerület nem engedte, hogy ott tartsák meg a közönségtalálkozót.
Ezt követően viszont az önkormányzat művelődési központja befogadta az eseményt.
A városi képviselőtestület ellenzéki frakciója ez ellen is szót emelt, és rendkívüli testületi ülésen akarta elérni, hogy a közgyűlés utasítsa a művelődési központ vezetőjét: ne engedje ott a rendezvény megtartását. Mint arról beszámoltunk, a nyáron felmentették tisztségéből Ács Rezső szekszárdi polgármestert, és a fideszes politikus távozása óta párttársa, Gyurkovics János alpolgármester irányítja a várost, ám ő eddig nem hívta össze a rendkívüli ülést (ezt megteheti, hisz 15 napja van rá), így azonban Budaházy kitiltásáról nem születhetett időben határozat.
Ezért nem volt akadálya, hogy a politikus megtartsa – az interneten is követhető – előadását, amit 140-en néztek meg a helyszínen. Budaházy az életét összegezte, és beszédében hangsúlyos szerepet kapott az ellene és társai ellen 13 évig folyó büntetőeljárás. Budaházyt a Hunnia-per elsőrendű vádlottjaként – mint felbujtót – a bíróság első fokon 17, másodfokon 6 év börtönre ítélte terrorista bűncselekményekért. Az indoklás szerint a Hunnia-csoporthoz kötődő személyek 2007 és 2009 között Molotov-koktéllal támadtak több szocialista és liberális politikus ingatlanjára, valamint „meleg” szórakozóhelyekre, illetve súlyosan bántalmazták Csintalan Sándort, az MSZP-be nemrég visszatért politikust, műsorvezetőt. Idén márciusban a köztársasági elnök végrehajtási kegyelemben részesítette Budaházyt és több társát, azóta a politikus igyekszik újra közéleti tényezővé válni.
Ennek része volt a szekszárdi közönségtalálkozó, ahol Budaházy György ismét ártatlannak vallotta magát a terrorizmus vádjában, és azt mondta, hogy – hiába kaptak ő és társai kegyelmet – nem győzött az igazság, csak a hatalom letolta magáról az ellenük elkövetett igazságtalanság terhét.
A politikus szerint neki semmilyen felbujtói szerepe nem volt a bíróság által terhére rótt akciókban. Mentegette azokat is, akik elhajították a Molotov-koktélokat. Azzal érvelt, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után kirobbant 2006-os felkelésben a rendőrök kegyetlenül elbántak a tüntetőkkel, ezért a demonstrálók közül sokan azt gondolták, hogy ha ez büntetlenül megtörténhet, akkor ők is viselkedhetnek felelőtlenül. De a terrorizmus vádja eltúlzott volt, vélte Budaházy. És az – a felmentés ellenére – továbbra is rajta maradt, amiképp a kirótt 27 milliós bűnügyi költség is. Bár erre már a szimpatizánsok összeadtak 9 milliót, Budaházy bízik abban, hogy – kérelme hatására – elengedik ezt a büntetést is.
Budaházy beszélt arról is, hogy miképp kezdett politizálni: először a Trianoni békediktátum ellen lázadt. Ma is biztos abban, hogy nem kell elfogadnunk ezt az igazságtalan békét, és ha teljes revízióról álmodni értelmetlen, arra lát esélyt, hogy az elvesztett terület egy része, talán csak néhány falu visszakerül Magyarországhoz. Szerinte Orbán Viktor is ezt akarja, még ha nyíltan nem is szól róla.