Meseautó;Szente Vajk;kecskeméti Katona József Színház;

2023-12-02 18:38:00

A Meseautó színpadi verziója ezúttal a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban hódít

Ölbe hullt gazdagság.

A Meseautó című film színpadi verziója ezúttal a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban hódit. Nem a premiert láttam, de így is annyira zsúfolt ház volt, hogy a pótszékek mellé is pótszékeket tettek, és az előadás végén a közönség hosszan ünnepelte a színészeket. A film élő legenda, ma is gyakran adják különböző csatornák. A szegény beosztott és a dúsgazdag nagyfőnök szerelme, és így az alul lévő rapid felemelkedése – akinek amúgy esélye sem lenne erre, ez ma is a ritkán megvalósuló vágyálmok közé tartozik. Az ölbe hullt gazdagság, a hirtelen jött szerelem, ami kapásból anyagi révbeérést, élet végéig tartó gondnélküliséget jelent. Modern-kori Hamupipőke történet. Csak nem királyfi érkezik, hanem a mai megfelelőjévé vált bankigazgató. Már az 1934-es, Gaál Béla által rendezett filmnek is bankigazgató volt a lovagja, aztán amikor Kabay Barna az eredeti bemutatójának 66 éves évfordulóján vászonra vitte a remake-jét, már az Euro Center elnöke volt a férfifőszerepet alakító Stohl András, a Perczel Zita egykori szerepét adó Ónodi Eszter pedig görkorcsolyás lánnyá avanzsált, akit elüt a főnöke a böhöm luxusautójával, és ekkor habarodik végzetesen bele. Minél nagyobb a baj, rútabb a világ, annál inkább szükségük van az embereknek ilyen idilli mesékre. Hogy mennyire ocsmány volt az ős-Meseautó születésekor a világ, azt mutatja, hogy Németországban betiltották, mert a szereplők közt találtak nem eléggé árjákat, és a rendezőt sem tartották „szeplőtelennek.” Amúgy a főnök barátnőjeként abban a filmben tűnt fel Tolnay Klári, ez alapján szerződtette Jób Dániel a Vígszínházba, aki utálta, hogy ilyen könnyedségekre fecsérli a tehetségét. Ahogy egy interjúban Tolnay elmondta nekem, viszonylag hamar neki is elege lett ezekből a főnök és titkárnője típusú, egy kaptafára menő filmekből, a színházat ezeknél sokkal komolyabb dolognak tartotta.

Ő még nem tudhatta, hogy milyen nagy divat lesz filmeket színpadra adaptálni, és színpadi műveket filmre vinni. Így a Meseautót is elérte a „végzet”: 2016-ban bemutatták a Madáchban. Jókora siker lett belőle. Az alkotók zöme megegyezik a kecskeméti verzióval. Akkor is Bolba Tamás volt a zeneszerző, Szente Vajk a szövegíró-rendező, Galambos Attila a dalszövegíró, mert, hogy erőteljesen musicalesített változatról van szó. Kovács Yvette Alida jelmeztervező, és Túri Lajos Péter koreográfus ugyancsak jegyezték a színpadi ősbemutatót.

A félreértésekkel, helyzetkomikumokkal teli történetben a szegény banki beosztott lányra a stemplizés nemes feladatát bízzák; innen a szállóigévé vált mondás, hogy „egy a stempli, egy a párna”, ami persze ezúttal kellemes dalként is elhangzik, egészen enyhe kis szabadságharcos felhanggal, hogy na, ebből a monoton robotolásból kellene kitörni. De Kovács Vera nem ábrándozik fehér lovon érkező hercegről. Neki csak megtetszik egy autószalon kirakatában egy luxuskocsi, amikor a barátnőjével sétafikál, és némi bátorságot gyűjtve, bemegy megnézni. A barátnője nem is mer vele tartani. Több évtizednyi fizetésük is kevés lenne hozzá, fél, hogy kinézik őket a szalonból. De Vera csinos, vagány lány, még alkudni is kezd a mutatós járgányra, mintha meg lenne hozzá a pénze, mintha áthidalhatók lennének az óriási társadalmi különbségek. Itt látja meg a nőcsábász bankvezér, akinek, tán nem véletlenül, az a fixa ideája, hogy csak a pénzéért szeretik a nők. Ezért megveszi az autót, és mintha a lány nyereményként kapná, inkognitóban elküldeti neki ajándékba, azzal, hogy sofőr is jár hozzá, aki persze ő álruhában.

Mint ezúttal is. Kovács Gyopár pedig el tudja játszani, hogy egy csapásra bele lehet szeretni. Fölöttébb csinos, tiszta tekintetű, már-már szűziesen naivnak tűnik, de azért van benne vagányság, meg némi rafinéria is. Szűcs János bankfőnökként Mechle Christian önimádó playboy, aki már unja a könnyen kapható lányokat, és önimádat ide vagy oda, kicsit saját magát is, ezért keresi az érdek nélküli szerelmet. Vera hamar horogra akad, de amikor rájön, hogy átverték, és azt hiszi, hogy János csak fogadást kötött rá a barátjával, nem is szerelmes, csupán röhögnek rajta, akkor olyan megrendülten, elkeseredetten énekel, hogy azt érezteti, vége számára a világnak. A jó vígjátékokban megvan a tragédia lehetősége, és Kovács Gyopár eljátssza ezt. Járai Máté ziccerszerepet kapott, de, ha nem azt kapott volna, akkor is azt csinálna belőle. Kabos Gyula egykori szerepében, Halmos Aladár bankosztályvezetőként mókásan, hol balfácánként, hol meglehetősen ügyesen, élvezettel pletykálkodva kémkedik az újdonsült szerelmespár után a főnök féltékeny titkárnőjének a megbízásából, akit minden lében kanál perszónának formál meg Náray Erika. Varga-Huszti Máté az autószalon tulajdonosa, Szűcs barátja hol cinkostársként, hol villámhárítóként iparkodik úrrá lenni a szinte kibogozhatatlan csomóvá bonyolódó eseményeken, amikor az egyik hazugság már a másikat szüli, és valóságos hazugságkígyóvá válik. Az állandó magyarázkodás még nyakatekertebb blöfföléssel jár, ami újabb és újabb galibákat okoz, ez pedig meghatványozza a bohózati lehetőségeket. A színészek jókora kedvvel élnek is a lehetőséggel. Pingponglabdaszerűen passzolják egymásnak a poénokat. Hegedűs Zoltán Vera sokat aggódó édesapja, akinek kapásból minden aggálya megszűnik, amikor kiderül, hogy szeretett lányának milyen pénzes pasit sikerült kifognia. Vagyonnal azért sokkal szebb a tiszta szerelem, meg az ilyen darabokban elmaradhatatlan hepiend. Azt szokták mondani, hogy gyerek és állat nem színpadra való, ez Holló-Zsadányi Normanra biztosan nem vonatkozik, annyira vérbő elevenséggel van jelen a deszkákon Vera kisöccseként. A Józsi nevű banki mindenesnek, Sipos Áron megszemélyesítésében, megvan a véleménye erről az úri vircsaftról, időnként a nép hangjaként nyersen beszól egy-egy hatásosat. Túri Lajos Péter koreográfus alaposan megmozgatja a színészeket, képes humort vinni a táncokba, ahogy Rákay Tamás iróniát a díszletekbe. Kovács Yvette Alida ruhái megidézik a film keletkezési korát, de hajaznak a mára is. Drucker Péter, szokása szerint, olyan lelkesen, akkora lendülettel vezényel, hogy majd kiugrik a zenekari árokból.

A kecskeméti produkcióban nincs semmi kitaláció, ám profi munka, amit érezhetően szeretnek, akik csinálják, és láthatóan fölöttébb szeretik a nézők is.