Az emberek többsége úgy érzi, az elmúlt egy évben veszélyesebb lett a világ, és a magyarok kevesebb mint fele gondolja, hogy a kormány jó a kríziskezelésben – derül ki az Ipsos nemzetközi felméréséből, melyről a 24.hu közölt egy összeállítást.
A kutatás alapján az emberek 84 százaléka szerint vált egy év alatt veszélyesebb hellyé a világ, még a leginkább optimista országokban is így vélekedik a lakosság háromnegyede. A magyarok ráadásul az átlag feletti arányban gondolják így, többek között a franciákkal és a hollandokkal hasonló mértékben.
A koronavírustól és egy nagyobb világjárványtól ennél kevésbé félünk, a magyarok 59 százaléka véli úgy, hogy a koronavírust már kordában lehet tartani. A lakosságnak a fele számít arra, hogy a következő egy évben lehetséges egy hasonló pandémia. Még ennél is kevésbé számítanak a magyarok
nagyobb természeti katasztrófára (47 százalék),
terrortámadásra (38 százalék),
etnikai konfliktusra (48 százalék),
vagy egy Magyarországot is érintő nemzetközi fegyveres konfliktusra (35 százalék).
A felmérésből az is kiderül, hogy az egyes országok lakói mennyire bíznak meg a saját kormányuk kompetenciájában. A magyarok úgy gondolják, hogy a kormány
leginkább egy – valahol a világban lezajló – nukleáris, biológiai vagy vegyi támadás esetén tudna a leghatékonyabban fellépni (41 százalék szerint), miközben a legkevésbé a terrorizmussal szemben kompetens (31 százalék), de egy jelentős természeti katasztrófa vagy világjárvány is nagy nehézséget okozna.
Összességében a magyarok kevesebb mint fele érzi úgy, hogy a kormány jó a kríziskezelésben.
A kutatás eredményei alapján mindemellett
a magyarok 74 százaléka szerint fontos az együttműködés globális kérdésekben más országokkal, még akkor is, ha Magyarország akarata kevésbé érvényesül.
az összes ország válaszadóinak 61 százaléka, a magyaroknak pedig a 60 százaléka ért egyet azzal a felvetéssel, hogy az ukrajnai háború jelentős veszélyt jelent a hazájára.
a magyarok 71 százaléka véli úgy, hogy az ukrajnai háború az ukránok gondja, és nem szabad beleavatkozni – ez jelentősen magasabb az összes ország átlagánál, amely 48 százalék.
a magyarok kevesebb mint fele (43 százalék) gondolja, hogy a kormánynak többet kellene költenie fegyverkezésre, 80 százalék szerint pedig a gazdasági hatalom fontosabb a katonai hatalomnál.
A kérdőívben több nemzetközi szervezettel és nagyobb országgal kapcsolatban is feltették azt a kérdést, hogy a válaszadók szerint a következő egy évtizedben negatív vagy pozitív szereppel fog-e bírni a globális ügyekben. Az ENSZ-ről a magyar válaszadók 68 százaléka mondta azt, hogy pozitív szerepet kap, de nem sokkal maradt le Németország (64 százalék), Franciaország, az Európai Unió (63–63 százalék) és a NATO sem (62 százalék). Ehhez képest az Egyesült Államok 46 százaléknyi pozitív választ kapott, Oroszország és Kína 26, illetve 39 százalékot, Magyarország pozitív szerepében pedig kevesebb mint a magyarok fele bízik (44 százalék).
A kutatás alapjául szolgáló, 30 országra kiterjedő felmérést 2023. szeptember 22. és október 6-a között végezték.
Leginkább a tudósokban és a tanárokban bíznak meg a magyarok, a politikusokban és a bankárokban már kevésbéEgészséges életről, boldog családról és biztonságról álmodnak a magyarok, a relatív többség szerint az Orbán-kormány a fő akadályA magyarok többsége szerint elfogadhatatlan, hogy Orbán Viktor Kínában találkozott Vlagyimir Putyinnal