Az eddigi legrosszabb teljesítményt nyújtották a magyar diákok matematikából a 2022-es PISA-mérés kedden publikált eredményei szerint, de szövegértésből is romlott a teljesítményük, a természettudományok területén viszont enyhe javulás történt a 2018-as mérési eredményekhez képest.
Matematikából 473 pontot szereztek a magyar diákok, 8 ponttal kevesebbet, mint 2018-ban. A matematikai mérések 2003-as indulása óta pedig ez a legalacsonyabb pontszámuk. A matematika-átlageredmények csökkenése azonban nem magyar sajátosság, az OECD-országok átlaga egy ponttal alacsonyabb is lett (472). A magyarokéhoz hasonló teljesítményt nyújtottak például a litván, a német, a francia, a spanyol, az olasz, a norvég diákok is, míg például a máltai, a szlovák, a horvát, a görög és a román diákok eredményei elmaradnak az OECD-átlagtól és a magyar diákok teljesítményétől is.
A szövegértési feladatoknál ugyancsak 473 pontot szereztek a magyar diákok, ami 3 ponttal kevesebb a 2018-as eredményekhez képest, és a második legalacsonyabb a szövegértési mérések 2000-es indulása óta. Eddig csak egyszer, 2015-ben értek el alacsonyabb pontszámot (470). De az OECD-országok átlagpontszáma is csak 476 lett, ami nem különbözik jelentősen a magyar átlagtól. A magyar diákokkal közel azonos teljesítményt nyújtottak a francia, a spanyol, a litván és a szlovén diákok is, míg például a szlovák, a máltai, a görög és a román diákok teljesítménye jóval alacsonyabb volt.
A természettudományok területén a magyar diákok 486 pontos átlageredményt értek el, 5 ponttal többet, mint 2018-ban. Az OECD-tagországok átlaga 485 lett.
A magyarokéhoz hasonló teljesítményt nyújtottak a francia, a holland, a spanyol, a litván és a portugál diákok. A magyarok eredménye pedig jobb lett, mint például a norvég, az olasz, a máltai és a szlovák diákoké.
Az Oktatási Hivatal (OH) elemzése szerint a magyar diákok szövegértési és természettudományi eredményében nem történt statisztikai szempontból jelentős változás 2018-2022 között, sem a szövegértés területén tapasztalt 3 pontos csökkenés, sem a természettudományoknál elért 5 pontos növekedés nem tekinthető szignifikáns változásnak. Ezzel szemben a matematikai eredményeknél történt 8 pontos csökkenés már jelentősebb változásnak, kismértékű romlásnak tekinthető 2018-hoz képest. Az OH rámutatott: a Covid-19 világjárvány, a különböző mértékű iskolabezárások, a digitális munkarend bizonyosan befolyásolta a tanulók teljesítményét. Az elemzés szerint azokban az országokban, ahol a tanulói teljesítmény megőrizte színvonalát, rövidebb ideig tartott az iskolabezárás és kevesebb tanulónak okozott problémát a távoktatás.
Az elemzés kitér az alulteljesítő és a kiemelkedő képességű tanulók arányának alakulására is. A magyar diákok körében az alulteljesítők – vagyis azok, akik a PISA-mérésekben meghatározott alapszintet sem érték el – aránya a matematika esetében a legmagasabb: 29,5 százalék, ami a 2018-ban 25,6 százalék volt. Szövegértésből 25,9 százalék volt az alulteljesítők aránya a 2022-es mérésen, míg 2018-ban 25,3 százalék. Természettudományból 22,9 százaléknyian teljesítettek az alapszint alatt, kevesebben, mint 2018-ban (24,1 százalék). A kiváló képességű tanulók aránya matekból 7,7 százalék, szövegértésből 5,5 százalék, természettudományból 6,2 százalék volt 2022-ben.
Így mérték a diáktudást
A PISA (Programme for International Student Assessment, azaz „nemzetközi tanulói teljesítménymérés program”) az egyik legtekintélyesebb nemzetközi mérési rendszer, amit a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) indított az 1990-es évek végén. A mérést háromévente végzik az OECD-országok és a PISA-hoz csatlakozó partnerországok 15 éves diákjai között. A 2021-re tervezett mérést a Covid19-járvány miatt 2022-ben szervezték meg, amelyen 81 ország vett részt. Magyarországon 270 oktatási intézmény 6198 tanulója működött közre. A feladatok nem a középiskolások lexikális tudását mérik, hanem azt, tudásukat hogyan tudják hasznosítani valós helyzetekben.
