KSH;infláció;hiba;statisztika;energiaárak;

Játék a számokkal

Nagy baj van abban az országban, ahol a statisztikában sem lehet hinni, de legalábbis egyre többen kérdőjelezik meg annak hitelességét. Mégpedig az elmúlt hónapokban a KSH több adatközlésével kapcsolatban merült fel olyan kétely közgazdászok körében, miszerint azok nem minden esetben felelnek meg a pontos és pártatlan statisztikai adatszolgáltatásának. Sajátos számok jelentek meg a nemzeti számlákban, GDP-ben és az inflációban is.

A statisztika mindig hibákkal dolgozik, hiszen a pontosság és gyorsaság egyaránt követelmény, de a két szempont egymás ellen hat. Ezért a statisztikai adatközlések soha nem pontosak, hanem viszonylagos  közelítéssel - nemzetközi sztenderdek  alapján - mérik a gazdasági, társadalmi, folyamatokat, hosszú távon összehasonlítható módon. Egyesek szerint ezt a szabályt rúgta fel tavaly a KSH az energiaárak számbavételénél.

A KSH a rezsicsökkentés csökkentése, vagyis a 0-700 százalékos földgázár-emeléskor egy új módszertanra tért át, amely egy sajátos – és pontatlan – módon vette figyelembe az energia kettős árát. Ennek eredményeként mért előbb áremelkedést, majd egy idő után árcsökkenést annak ellenére, hogy a lakossági energiaárak egy fillérrel sem csökkentek –  nem úgy a világpiacion.

Októberre a KSH 9,9 százalékos inflációt mért. Ez jelentős részben annak volt köszönhető, hogy a szerintük az energiaárak 16,1 százalékkal mérséklődtek, miközben valójában az árak nem változtak. A KSH ugyanis a fogyasztás csökkenését is árcsökkenésnek mérte, ezzel pedig már nem az inflációt mérte. Közgazdászok szerint, ha a KSH következetes lett volna a korábbi módszertanához, akkor még októberben is 11 százalék körüli inflációt mért volna. Szakmai hiba? Figyelmetlenség? Szándékosság? Ezeket a kérdéseket csak egy független vizsgálat tudná feltárni.