Nyilvánosságra hozták a 15 éves diákok matematikai, szövegértési és természettudományos tudását, képességeit vizsgáló 2022-es PISA mérés (Programme for International Student Assassment, magyarul a “nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja) eredményeit, amit 2000 óta háromévente ismétel meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD. Menetrend szerint a mérést 2021-ben kellett volna elvégezni, de a Covid19-világjárvány miatt el kellett halasztani egy évvel. A PISA az egyik, sőt az elsőszámú mérőeszköz, ami nemzetközi viszonylatban fest hiteles képet nemcsak a diákok, hanem a különböző országok oktatási rendszerének teljesítményéről is. Fontossága nemcsak ebben rejlik, hanem abban is, hogy a tesztek nem a tanulók lexikális tudását mérik (vagyis azt, mit sikerült bemagolniuk az iskolában), hanem hogy a megszerzett tudást miként képesek hasznosítani a gyakorlatban, vagyis a való életben.
Akik csak a kormányzati vagy kormányközeli médiából tájékozódnak, örülhetnek: mint arra az Orbán-kabinet diadalittas közleménye is rámutatott, a magyar 15 évesek az OECD átlagának megfelelő eredményeket értek el. Szövegértésből mindössze 3 ponttal kevesebbet, matematikából és természettudományokból egy ponttal többet sikerült szerezniük a nemzetközi átlagpontszámnál. Ez valóban örömre adhat okot, ha nem tesszük hozzá azt a fontos tényt, ami a kormányzati kommunikációból is kimaradt: az OECD-átlag visszaesett az elmúlt évekhez képest, nem kis részben a pandémia társadalomra gyakorolt hatása, az iskolabezárások, a távoktatás rövidebb-hosszabb ideig tartó bevezetése miatt. Vagyis nem a magyar diákok zárkóztak fel a 2022 előtti átlag szintjéhez, hanem az átlagpontszámok estek vissza arra a teljesítményszintre, ahol az utóbbi években a magyar 15 évesek is tartózkodtak.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni a trendeket sem. Az elmúlt évek eredményeiből jól látszik, hogy a 2000-es években a magyar tanulók teljesítménye lényegében stagnált, egyedül a 2009-es mérés hozott jelentősebb, 12 pontos javulást a szövegértés terén. Majd jött a 2012-es és a 2015-ös mérés, amelyek hatalmas (az uniós országok körében a legdrámaibb) teljesítményromlást mutattak mindhárom területen: a szövegértésből szerzett pontszámok 494-ről előbb 488, majd 470 pontra csökkentek, természettudományokból 503-ról 494, majd 477 pontra, matematikából 490 pontról 477 pontra. 2018-ban néhány pontos javulás történt, ám statisztikailag ez is inkább stagnálásnak mondható, 2022-ben pedig matematikából 473 pontot (az eddigi legalacsonyabb pontszám), szövegértésből szintén 473 pontot (3 ponttal kevesebbet, mint 2018-ban), természettudományokból 486 pontot (2018-hoz képest 5 ponttal többet) sikerült elérni.
Vagyis a magyar diákok teljesítménye nemhogy a 2009-es eredmények, de még a 2012-es kezdeti mélyrepülés szintjét sem közelítette meg a legutóbbi mérésen. Ez pedig egyértelműen az elmúlt bő tíz év oktatáspolitikájának a kudarca. Még mindig örülünk, Vincent?