Megint csak az ellenzékre csap le az ÁSZ, Márki-Zay Péter szerint ez zsarolásnak tűnik

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója képmutatónak nevezte, hogy most is kizárólag az összefogás pártjait akarják büntetni.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kiküldte az ellenzéki pártoknak a 2022-es országgyűlési választások külföldi támogatásainak ügyében indított vizsgálatának előzetes jelentését. Az első körben megvizsgált 260 millió forintos támogatásrész felhasználását a számvevőszék „illegálisnak” találta, ezért annak teljes összegét kiróná büntetéskén.

Az összeget egyenlő arányban osztanák el az ellenzéki összefogás hat pártja között: ez pártonként nagyjából 43,5 milliós büntetést jelent. Fontos tudni azonban – emlékeztetett a portál –, hogy az ÁSZ és az államkincstár ilyen esetekben a büntetéssel megegyező összeget visszatartja az adott pártnak járó állami támogatásból, vagyis a tényleges büntetés ennek a duplája. A 444.hu-nak több ellenzéki párt is úgy nyilatkozott, hogy a Fidesz el akarja lehetetleníteni őket.

Idén nyáron a Népszava is beszámolt arról, hogy az ÁSZ több mint hárommilliárd forint megfizetésére akarja kötelezni az ellenzéket. A számvevőszéki jelentéstervezet értelmében megvalósult a tiltott pártfinanszírozás a 2022-es országgyűlési választási kampány során, amennyiben a Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) külföldi pénzekből fizette az ellenzéki kampány egyes költségeit, noha maga a mozgalom nem volt a választáson induló szervezetek közt. Az ÁSZ szerint 1,7 milliárd forintra tehető az az összeg, amit külföldi forrásból finanszíroztak az MMM-en keresztül, a büntetés a törvények szerint ennek a duplája, 3,4 milliárd forint lehet.

– jelentette ki kérdésünkre Márki-Zay Péter, aki a kampány idején az ellenzék miniszterelnök-jelöltje volt.

Valószínűnek tartja, hogy a Fidesz szokás szerint a pártok „magaviseletét” igyekszik befolyásolni. Nyilvánvalóan semmilyen bizonyíték nem került elő arról, hogy az MMM „kultúraváltoztató kampányából” bármennyi pénz a pártokhoz került volna – fogalmazott. Ha ugyanis lenne ilyen bizonyíték, azt már megismertük volna. Hozzátette: „természetesen továbbra sem tudok arról, hogy bármilyen módon pártokhoz került volna ebből a kampányból pénz”.

– A jövő évi választások előtt próbálják az ellenzéki pártokat az anyagi forrásaik maradékától is megfosztani – értékelte az ÁSZ fellépését Márki-Zay Péter.

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója lapunknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy – miközben az ellenzék belföldi finanszírozási csatornáit ellehetetlenítik – a Fidesz korlátlanul és korlátozhatatlanul használja a közpénzeket a különböző propagandaszervezetein keresztül.

– állapította meg.

Szerinte olyan ez, mint amikor 1953-ban kezdték kiengedni a börtönből a kommunistákat, a rákosisták pedig fintorogtak, hogy „jönnek a büntetett előéletűek”. Mintha nem ők ítélték volna el őket koncepciós perekben.

– Az ÁSZ újra igazolja azt, megvan a képessége és tudása arra, hogy a pénzköltések valódi természetét, mértékét, forrását és eredetét feltárja, ha akarja – mondta Ligeti Miklós. A számvevőszék azonban ezt a képességét a Fidesz érdekében álló kampányok és pénzköltések esetében eddig nem gyakorolta. Ha a fideszes kormányról van szó, akkor az ÁSZ kitart azon évtizedes érvelése mellett, hogy nem jók a szabályok, nem tesznek lehetővé erős vizsgálatot. Míg az ellenzék megbüntetésekor az ÁSZ a meglévő szabályozási keretek között is megfelelően tudja gyakorolni hatásköreit.

Különösen ijesztő – jegyezte meg Ligeti Miklós –, hogy a végszavazásra váró úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénycsomagban a számvevőszék újabb ellenőrzési hatásköröket kap majd a külföldi finanszírozások vizsgálatára.

Az Állami Számvevőszék lapunknak azt írta, a részjelentés egészéről, annak részletes megállapításairól a pártok észrevételeinek beérkezését és értékelését követően, a részjelentés nyilvánosságra hozatala után adnak tájékoztatást.

A népesség 12 százalékát érinti a „rajzolgatás”

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével aránytalanság miatt támadta meg a 2024-re kijelölt új választási kerületeket Szombathelyen. A Győri Törvényszék helyt adott a párt beadványának, megsemmisítve az új kerületi beosztást, s új eljárásra kötelezte a vasi megyeszékhely jegyzőjét.

Mivel az előző önkormányzati választás óta Szombathelyen 75 ezer alá esett a lakosságszám, így a törvény szerint az eddigi 14 helyett csak 12 egyéni választókerületből juthatnak be képviselők a közgyűlésbe, emellett listán a korábbi hat helyett csak öt mandátumot osztanak ki. A város jegyzője november közepére rajzolta át a választókörzeteket – a hónap végén járt le a határidő –, s úgy módosította a határokat, hogy minél kevesebben kerüljenek át másik kerületbe: megszüntetett egy-egy eddig ellenzéki, illetve fideszes körzetet, viszont egyáltalán nem nyúlt az 1-es, a 8-as és a 10 határaihoz. A Kutyapárt azért támadta meg a döntést, mert az új beosztás nem felelt meg az előírásnak, mely szerint az egyes kerületek lakosságszáma nem lehet nagyobb a helyi átlag 5 százalékánál. A jegyzőnek, mint a szombathelyi választási iroda vezetőjének a bírósági verdikt alapján így vagy új határokat kell kijelölnie, vagy meghagyva a beosztást, részletesen kell indokolnia a döntését.

A jövő június eleji helyhatósági választásokon a lakosságszám-változások miatt összesen 18 településen, valamint öt budapesti kerületben változik meg az eddig megszokott rendszer, a módosítások országosan 1,173 millió embert érintenek, ami a teljes népesség 12 százaléka. Hét, az előző voksolásnál még 10 ezer fősnél nagyobb településen, Celldömölkön, Csornán, Kapuváron, Mezőberényben, Nagyatádon, Sarkadon és Szigetváron tízezer alá csökkent a népesség, így megszűntek a választókerületek – eddig 8-8 egyéni képviselőt választhattak a helyiek –, s egyéni listás voksoláson dől majd el, kik kerülnek a képviselő-testületbe. Balatonalmádiban, Csömörön, Ócsán és tárnokon viszont éppen az egyéni listás voksolást váltja a választókerületi, ugyanis ezeken a településeken 10 ezer fölé nőtt a lakosságszám az elmúlt négy évben, vagyis 8-8 választókerületet kellett kialakítani.

A nagyvárosok közül a népességcsökkenés miatt Szombathely mellett Egerben és Kazincbarcikán 2-2, Győrben, Miskolcon, Pécsen és Szegeden 1-1 egyéni választókerülettel kevesebben lehet majd szavazni jövő nyár elején, s ugyanezen ok miatt szűnt meg 2-2 választókörzet a főváros I., V. és XV., kerületében, s 1-1 egyéni képviselővel csökken a közgyűlések létszáma a XI. és a XIV. kerületben.

V. A.