A kormány egyetért azzal, hogy az érintett területek „a központi költségvetési bevételek növelése érdekében versenyeztetés útján elidegenítésre kerüljenek (…) speciális értékesítés keretében” – ez olvasható a rákosrendezői pályaudvarnál megálmodott „maxi Dubaj” városnegyedről a kabinet számára készült előterjesztés vezetői összefoglalójában. A lapunk birtokába került dokumentum árnyalja Lázár János hétfői kijelentését: a Népszava kérdésére az építési és közlekedési miniszter azt mondta, megtehetné a kabinet, hogy eladja a területet, de nem erről, hanem „közös ingatlanfejlesztésről” van szó. Az összefoglalóban ráadásul kétféle konstrukciót említenek, szó esik arról, hogy az állam „a projekt megvalósításához szükséges ingatlanokat (…) értékesít” és arról is: a beruházó „a fejlesztéssel érintett épületek alatti területre szerzi meg, és fizeti meg a földhasználati jog értékét”.
Lázár János azt állítja, nagyon jó ajánlatot fognak tenni a fővárosnak, népszavazást viszont nem tartanak az új millenniumi negyedrőlLázár János új millenniumi városközpontot építene, maxi Dubajt ígért RákosrendezőreA dokumentum – amely hivatkozik a projekt ügyében készült „kétezres”, azaz nem titkos, de nem nyilvános kormányhatározatokra – kitér arra is: bár Lázár egy nagy beruházóról beszélt, valójában ketten érdeklődtek a terület iránt.
Az év elején egy speciális hirdetményt tettek közzé, amelyre két érdeklődő jelentkezett. A felhívás értelmében a jelentkezőknek fejlesztési koncepciót kellett készíteni, így két terv is érkezett. Ezeket összevetették a MÁV területigényével, amelynek eredményeként – áll a dokumentumban – a 130 hektárból „69,3 hektár kerülhet értékesítésre”.
Az irat szerint a két pályázat értékelése után egy kétezres határozatban a kormány utasítást adott egy nemzetközi – Lázár János által államköziként emlegetett – szerződés előkészítésére az Egyesült Arab Emírségek és Magyarország között.
Ebben a Magyar Állam kötelezettséget vállalna öt infrastruktúra fejlesztés elvégzésére, míg a partner fejlesztési koncepció megvalósítására. Az építésügyi miniszter az ingatlanfejlesztőre vonatkozó híreket – miszerint Mohamed Alabbar vezette, a világ jelenleg legmagasabb épületének, a dubaji 828 méteres Burdzs Kalifát megépítő ingatlanfejlesztői csoportja álla háttérben – sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, de az általa elmondottak erre utalnak.
A lapunk birtokába került dokumentum aktualitását erősíti, hogy az abban szereplő adatok és közlések több lényeges ponton megegyeznek Lázár János építési miniszter hétfői sajtótájékoztatóján elhangzottakkal. Így valódi támpontot adhatnak a tárcavezető által „új millenniumi városközpontként” emlegetett beruházás hátterének megértéséhez.
A dokumentumban szereplő menetrend szerint még az idén aláírnák az államközi szerződést.
Még a jövő évi választások előtt módosíttatnák a vonatkozó építési szabályzatokat, jogilag rendeznék az ingatlanokat, az év második felében pedig megkezdődhetne a beruházás megvalósítása. Lázár János 3-4 éves időtávot említett, mondván a magánbefektetőnek a gyors megvalósítás az érdeke. Az előzetes menetrend ennél megengedőbb, 2030-2032-es átadással számolnak.
A beépítési koncepció részleteit firtató kérdéseket Lázár János azzal hárította el, hogy az államközi szerződés általa látott változatában ilyen adatok nem szerepelnek. (A felhőkarcolókra vonatkozó elképzelés a befektetői koncepciókból származhat, de az általunk megismert iratokban nem tesznek ezekről említést.) A Népszavához eljutott tervezetből a „világ népei közti békés együttélés elvei” és az egyéb általánosságban meghatározott ipari, kereskedelmi és beruházások területén megvalósuló együttműködések mellett nem sok részlet olvasható ki. A felek arról állapodnának meg, hogy együttműködnek Rákosrendező állomás területének vegyes célú ingatlanfejlesztésében.
Az viszont kiderül belőle, hogy „a projekt megvalósításához szükséges ingatlanokat (…) értékesít” a kormány az emírségek által kijelölt gazdálkodó szervezetnek, ráadásul felvetik annak lehetőségét is, hogy pályáztatás nélkül.
Ehhez képest a dokumentum más pontján az szerepel, hogy a beruházó „a fejlesztéssel érintett épületek alatti területre szerzi meg, és fizeti meg a földhasználati jog értékét”. Lázár János ezzel kapcsolatban hétfőn azt válaszolta a Népszavának, hogy a kormány megtehetné ugyan, hogy eladja a területet, de nem erről, hanem „közös ingatlanfejlesztésről” van szó.
Lázár „maxi Dubajt” álmodik Rákosrendezőre, Karácsony szerint rossz a sorrend – Videó!Az ingatlanfejlesztést a tervek szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítenék. Ebben az esetben a hatalmas budapesti terület kiesne az önkormányzatok hatóköréből, a tervekről, környezetvédelmi vizsgálatról, az építés engedélyezéséről a kormány által felügyelt kormányhivatalok döntenek. A kiemelt beruházások dokumentációját még az országos tervtanács sem ismerheti meg.
Az Egyesült Arab Emírségek 5 milliárd euró értékű beruházást, a magyar kormány legalább 600 millió euró értékű közlekedési fejlesztést vállalna.
(Ez szintén egybevág a sajtótájékoztatón elhangzottakkal.) Ezek tartalmát egyik oldalról sem részletezik a megállapodástervezetben szerint. Létrehoznának viszont egy közös bizottságot, amelynek „a projekt hatálya alá tartozó témák kidolgozása” a feladata.
A magyar vállalások a dokumentum későbbi részéből derülnek ki. Így az Orbán-kormány építené meg a Szegedi úti felüljárót, átépítené a rákosrendezői vasútállomást és pályát, kerékpáros és gyalogos tengelyt alakítana ki és meghosszabbítaná a kisföldalattit. (Járműcseréről nincs szó, holott a szerelvények átlagos kora 45 év. A 22 metrókocsi cseréje korábbi becslés szerint 25 milliárdba kerülne, mert ezeket ide kellene méretre gyártani.)
A fentiekkel kapcsolatban megkerestük a tárcát, ám kérdéseinkre mindössze annyit válaszoltak: „a fejlesztési tervek jelenlegi állása alapján Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfői sajtótájékoztatóján mindent elmondott, azt nem tudjuk kiegészíteni”.
Vitézy Dávid: Blöffszagú tervek
– Rákosrendező és a felhagyott vasúti rozsdaterületek fejlesztése nem ördögtől való gondolat. A valós kérdés az, hogy milyen funkciójú városnegyed épülne ide. Ennek kereteit nem arab befektetők, hanem a főváros, a kerületek és a kormányzat (mint jelenlegi tulajdonos) dolga kialakítani – írta közösségi oldalán Vitézy Dávid, akinek vezetésével korábban a Budapest Fejlesztési Központ is foglalkozott a terület rehabilitációjának kérdésével, külön tekintettel a Szegedi úti felüljáróra. A politikus szerint „turistalátványosság helyett, vegyes funkciójú, zöld, élő, minőségi közterületekkel és funkciókkal teli negyedre lenne ott szükség”. A kormány közösségi közlekedés fejlesztési szándékát kérdésesnek tartja, hiszen a MOL-torony körül is úgy épült meg egy új negyed, hogy semmiféle tömegközlekedési kapcsolata nincs. Sokallta a Lázár által említett 30 ezer parkolóhelyet, hiszen ez jelentős gépjárműforgalom növekedést vetít előre, másrészt blöff szagúnak tartotta a reptéri gyorsvasút erre felé való eltérítését. Végezetül pedig megjegyezte, hogy a vasúti pályák fölé telepített zöld felület soha sem lesz teljes értékű park. Sz. A.