Az európai uniós tagállamok pénzügyminisztereiből álló EU Tanács pénteken zöld utat adott az eredeti magyar helyreállítási tervet 4,6 milliárd euróval megfejelő programnak, amelynek keretében Magyarország az orosz fosszilis üzemanyagokról való leválást segítő reformokat és beruházásokat kíván megvalósítani. Az összeg nagyobb része – 3,9 milliárd euró – uniós hitel, a maradék vissza nem térítendő támogatás.
Az Európai Bizottság a múlt héten tett javaslatot a tárcavezetőkből álló grémiumnak Magyarország és 12 másik ország módosított helyreállítási tervének az elfogadására.
A tanácsi jóváhagyás azt jelenti, hogy az Orbán-kormány hamarosan és külön feltételek teljesítése nélkül hozzájuthat az előleghez, ami a pénzes boríték tartalmának 20 százaléka, vagyis 920 millió euró. Ennek a felét a jövő év elején, a többit pedig a végén kaphatja meg Brüsszelből. A helyreállítási alapról szóló uniós rendelet nem támaszt követelményeket a az előleg folyósításához.
A helyreállítási pénz nagyobbik hányada továbbra is zár alatt van, amíg Magyarország nem teljesíti a jogállamiság tiszteletben tartásával és a korrupció megszüntetésével kapcsolatos 27 feltételt.
Erről éppen egy évvel ezelőtt döntöttek a pénzügyminiszterek, amikor elfogadták az 5,8 milliárd eurónyi közösségi támogatásra épülő magyar gazdaságélénkítési tervet, amelyet most 4,6 milliárddal egészítenek ki.
A pénteki határozathoz nem kellett az összes tagország beleegyezése, csak minősített többségének igen szavazata. Ez bőven megvolt még úgy is, hogy Hollandia valamint a három balti állam –Észtország, Lettország és Litvánia – tartózkodott a szavazásnál. Mint beszámoltunk róla, a holland pénzügyminiszter a hágai parlamentnek írott levelében ezt azzal magyarázta, hogy Magyarország mostanáig nem tett elég konkrét, átfogó és ellenőrizhető előrelépést a jogállamisággal kapcsolatos aggályok kezelésével és a korrupcióval kapcsolatban. „A holland kormány nem tartja kívánatosnak, hogy Magyarország még azelőtt részesüljön a 20 százalékos előfinanszírozásban az energetikai átállásra fordítható forrásokból, hogy megvalósította a jogállamisági reformokat” – írta Sigrid Kaag.
Nem minden EU-tagország adna teljesítés nélkül előleget az Orbán-kormánynak