Az amerikai naptárban a Veteran’s day piros betűs ünnep, ezen a napon tiszteleg a nemzet a hadseregben szolgált katonák erőfeszítései előtt. New Hampshire pedig az USA választási menetrendjében kap kiemelt figyelmet, hiszen a jövő év végi elnökválasztás felvezetéseként ebben az államban rendezik a második előválasztási eseményt. Donald Trump mindkét körülmény szimbolikus erejét kihasználta, amikor novemberben gyújtó hangú beszédet mondott fanatikus tábora előtt. Ebben elmondta, hogy a „kommunisták, marxisták, fasiszták, és szélsőbaloldali gonosztevők féregként élnek az ország határain belül” de ő vállalkozik kíméletlen kigyomlálásukra. Ezek a kifejezések már túlmennek a tőle megszokott provokatív túlzásokon és olyan fasiszta előképeket idéznek, mint Hitler, Mussolini, vagy a ruandai népirtást előkészítő hutu vezetők. Az indulat nem előzmény nélküli: még márciusban a texasi Wacóban úgy fogalmazott, hogy támogatói számára ő „az igazság és a megtorlás”, mindazokért harcol, akiket a rendszer cserben hagyott és elárult.
Trump már 2016-ban is a hagyományos amerikai elit ellenében alakította ki politikai karakterét, a harmadik elnökválasztási megméretésére készülve pedig ez a bosszú motívumával súlyosbodott. A múlt hónapban interjút adott USA-ban működő spanyol nyelvű Univision televíziós csatornának, amelyben pedzegette az FBI és az Igazságügyi Minisztérium bevetését kritikusai megbüntetésére. Később konkrét személyeket is megnevezett, a TRUTH nevű közösségi oldalán például Mark Milley mára nyugállományú vezérkari főnök szerinte halálbüntetést érdemelne az afganisztáni kivonulás fiaskójáért, de külön ügyészt nevezne ki Biden elnök és családja állítólagos korrupciós ügyeinek kivizsgálására. Az efféle személyes bosszúhadjárat nem lenne kivitelezhető a korábbi Trump-kormányzat régi vágású konzervatív szereplőivel, de már úton a segítség. A Washington Post számolt be arról, hogy a Heritage Foundation konzervatív agytröszt már összeállított egy „Project 2025” című munkatervet, amelyben ajánlások szerepelnek a trumpista MAGA-mozgalmat (Újra tegyük naggyá Amerikát) lelkesen támogató konzervatív jelöltekre vonatkozóan. A Republikánus Pártot már sikerült foglyul ejtenie: a radikális Freedom Caucus (Szabadság frakció) kezdeményezésére októberben példa nélküli szavazáson elmozdították a mérsékelt Kevin McCarthy házelnököt, helyére a viszonylag ismeretlen és tapasztalatlan, de megbízhatóan Trump-párti Mike Johnsont választották Lousianából. A konzervatív Fox News egy múlt héten tartott iowai kampányrendezvényen igyekezett megnyugtatni a nézőket, amikor Trumpot autokratizmusáiról kérdezte:
Nem leszek diktátor, kivéve az első napot. Az elnökségem első napján lezárjuk a mexikói határt és csak fúrni és fúrni fogunk - utalva ezzel arra a tervére, hogy alaszkai olajmezők kitermeléséből fedezné az idősek társadalombiztosítási járulékait.
A felmérések alapján egyre nagyobb az esélye annak, hogy Trump fenyegetése megvalósulhat. Bár Biden 55 és Trump 53 százalékos elutasítottsága jelzi az amerikaiak általános kiábrándultságát, azért utóbbi mégis reménykedhet.
A Siena College közvéleménykutató által a The New York Times számára novemberben végzett felmérés szerint Trump hat „billegő állam” közül ötben vezet riválisa előtt.
Az elektori rendszer sajátosságai miatt az elnökválasztás rendszerint azokban az államokban dől el, amelyekben a két nagy párt egyike sem tud döntő fölényt kialakítani. Az előny mértékét alapul véve csökkenő sorrendben Nevada, Georgia, Arizona, Michigan és Pennsylvania államban Biden átlagosan 6 százalékponttal van lemaradva populista riválisához képest, egyedül Wisconsinban tud 2 százalékos előnyt felmutatni. Biden 2020-as győzelme során nagyban támaszkodhatott a spanyol ajkú közösség szavazataira, ám ez az előnye fogyatkozni látszik. Sokatmondó volt az a Floridában tartott novemberi kampánygyűlés, amelyen Trump főként kubai emigránsokból álló tömeg előtt beszélt, alig pár mérföldre az általa lesajnált republikánus elnökjelölti vita helyszínétől. Nevadát, amely rendszerint "csatatér" államnak minősül és jelentős számú mexikói bevándorló otthona, különösen súlyosan érintették a Covid-járvány miatti lezárások, hiszen az állam bevételének döntő része a turizmusból származik. Bár a 13 százalékos munkanélküliséget sikerült leszorítani 5 százalék körülire, sokaknak maradt rossz a szájíze, s ők jövőre Trump felé fordulhatnak.
Szűk egy év van hátra a 2024-es elnökválasztásig és Biden mérsékelt népszerűsége dacára a demokrata párti jelöltek Kentucky, Ohio és Virginia államban aratott évközi sikerei optimizmusra adhatnak okot. Egyvalami azonban biztos: Trump mindent el fog követni, hogy visszajusson a Fehér Házba - már csak azért is, mert legbiztosabban ezzel menekülhetne meg az őt több perben is fenyegető börtönbüntetés elől.
A Trump-perek
Jelenleg négy büntető, egy polgári ügyben, összesen 91 vádpontban folyik eljárás Donald Trump ellen. Az első vádemelés a 2016-os választási eredmény befolyásolása miatt történt ellene, amikor a megbízásából egykori ügyédje, Michael Cohen 130.000 dolláros összeget kenőpénzt adott Stormy Daniels pornószínésznőnek, hogy az hallgasson viszonyukról. A második vádemelésre azért került sor, mert Trump hivatalból való távozása után a Mar-a-Lago-i villájában tartott és visszatartott szövetségi iratokat és információkat. A harmadik vád a 2021. január 6-ikai Kapitólium elleni támadás felhasználása a 2020-as választási eredmény megváltoztatására. A negyedik eljárás a Georgia-i Fulton megyében zajlik és szintén a 2020-as választási eredmény befolyásolásával kapcsolatos.Ezeken kívül jelenleg is folyik Trump ellen egy manhattani polgári per az ingatlanvagyonát érintő adatok meghamisítása miatt.
Veszélyben Joe Biden második elnöksége
December elején a Boston környéki Westonban rendezett adománygyűjtő rendezvényen Joe Biden nyíltan beszélt az elnöki újraválasztását érintő terveiről. „Ha Trump nem indulna a választáson, én sem biztos hogy indulnék” – fogalmazott. Mivel azonban azonban szerinte a volt elnök „alapvető fenyegetést jelenti az amerikai demokráciára”, így nem hagyhatják nyerni. A kilátási egyelőre elég borúsak.
A szerény népszerűségi mutató okai elsősorban Biden-kormányzat gazdasági teljesítményére adott választói reakciókban keresendők, amelyek sokkal inkább egy szubjektív érzeten, mint tényeken alapulnak. Sokatmondó az a történet, ami a Covid-járvány után elszabadult inflációs helyzetnek adott még drasztikusabb színezetet. Egy idahói lakos feltöltött egy videót a Tiktok közösségi oldalra, amelyen a férfi egy McDonalds gyorsétteremben vásárolt limitált szériás szendvics menü 16 dolláros blokkját mutatva ad hangot elképedésének. A videó később már „hagyományos” Big Mac menüként terjedt tovább a platformon, aláhúzva, hogy a hamburger ára az egekbe szökött. A hisztériakeltés odáig fajult, hogy egyes kommentelők már a 1929-es nagy pénzügyi válságot emlegették a Biden-kormányzat gazdasági mélyrepülése kapcsán. A valós adatok ezzel szemben jóval árnyaltabbak. Az USA inflációs rátája tavaly júniusban 9 százalék felett is járt, azóta azonban 3 százalék környékén sikerült stabilizálni. Az elnökről elkeresztelt Bidenomics gazdaságpolitika további eredményeket könyvelhet el, hiszen hivatalba lépése óta mintegy 14 millió új munkahely jött létre, jelentős bérfejlesztés történt az alacsony keresetűek körében, valamint a 2023 harmadik negyedévi GDP növekedés 4,9 százalékos rekord tempót mutat. A választók szemében ez mégsem elég és nem teljesen alaptalanul. 2015 és 2021 között az amerikaiak több mint fele tapasztalt reálbér növekedést, de a magas infláció és a szövetségi Covid-segély kimerülésével ez a trend megfordult. A People’s Policy Watch agytröszt szerint 2022-ben a választók közel 60 százaléka jövedelemcsökkenést érzékelt a korábbi évhez képest.
A másik kihívást jelentő feladat Biden kampánycsapata számára a 30 év alatti Z generációs szavazók megszólítása. Az ABC News adott hírt a Circle kutatóintézet felmérése, amely szerint a fiatal szavazók 59% százaléka szerint döntésükben nem Biden vagy más politikus személye játszik szerepet, sokkal inkább az ügyek, amiket képvisel. Így például az amerikai kampuszokon aktívan demonstráló Justice for Palestine (Igazságot Palesztinának) diákmozgalom hevesen kritizálta a kormány Izraelnek nyújtott feltétel nélküli támogatását a Hamász ellen vívott háborújában.
November elején Biden Illinois államban mondott beszédet az autóipari szakszervezet sztrájkját lezáró rendezvényen. A közönség egy tagja hangos csattanással megbotlott, mire az elnök tréfásan csak annyit jegyzett meg: „Mondják meg a sajtónak, hogy ezúttal nem én voltam.” Ez az önironikus megjegyzés rávilágít a Biden-kampány egy másik nagy kihívására. Az AP hírügynökség számára a NORC Center Poll közvélemény kutató által augusztusban végzett felmérés szerint az amerikai felnőtt lakosság kétharmada túl idősnek tartja az elnököt egy következő ciklus betöltésére. Az arány még a demokrata párti szavazók körében is 69 százalék. Arra a kérdésre, miszerint milyen szavak jutnak először a megkérdezettek eszébe Biden kapcsán, 26 százalék a „régimódi”, „koros”, 15 százalékuk pedig a „lassú” és „zavarodott” jelzőket említette – számolt be a Politico.
A demokrata párti szavazók számára vigasz lehet, hogy a Barack Obama újraválasztása előtti év, 2011 decemberébe a népszerűségi indexe csupán 42 százalék volt, amitől csak kevéssel marad el Biden 40 százalékos mutatója.
Az egykori elnök és alelnök helyzete közötti párhuzamok sora itt azonban véget is ér. Biden fő esélye, hogy egy év alatt az amerikaiak megérzik a kedvező gazdasági helyzet hatását. Az is elképzelhető, hogy Trump támogatottságát megviseli az ellene folyó négy per. A papírforma most az, hogy az amerikaiaknak 11 hónap múlva két népszerűtlen jelölt között kell dönteniük.
