oktatás;sztrájk;Magyarország;tanár;felelősségrevonás;kérdőív;Belügyminisztérium;

Konzultációs tempót diktál a Pintér-féle belügy, a „jogtalan munkabeszüntetésben részt vevő” tanárok felelősségre vonásáról faggatja az iskolaigazgatókat

A sztrájkoló és a másodállást vállaló tanárokról is többet akar tudni a tárca az iskolai kérdőíves kutatásával. A szakszervezetek bírálják a kérdésekbe csomagolt állításokat.

Egyetért azzal, hogy a jogtalan munkabeszüntetésben részt vevő pedagógusokat felelősségre vonják? – egyebek mellett erre a kérdésre is válaszolniuk kell az intézményvezetőknek a Belügyminisztérium (BM) által indított, 2024. január 15-éig kitölthető online kérdőíves felmérésben.

A BM hétfőn jelentette be, hogy „iskolai ügyekben” ismét felmérést indít a szülők, pedagógusok és az iskolaigazgatók körében, a Népszavához pedig már kedden eljutott az intézményvezetőknek és a tanároknak összeállított kérdéssor. Bár a kérdőív elvben anonim, az igazgatók és a pedagógusok csak akkor tölthetik ki, ha megadják iskolájuk OM azonosítóját – aminek célja lehet, hogy egy kérdőívet csak egyszer lehessen kitölteni, ugyanakkor az iskolai azonosítószámmal maga az intézményvezető is könnyedén beazonosíthatóvá válhat az oktatásirányítás számára.

A felmérésben az igazgatók megoszthatják véleményüket a szaktárcával olyan kérdésekben is, mint a pedagógusok munkájának értékelése, az intézményi tanfelügyelet, a 2024 nyarától induló új tanári teljesítményértékelő rendszer.

A tanárokat kérdezik az iskolaőrök szükségességéről, a bérek határidőben történő kifizetéséről, valamint arról is, főállásuk mellett folytatnak-e más keresetkiegészítő tevékenységet. Mindkét kérdőívben szerepel egy adminisztratív terhekről, a tanév rendjének változásáról – a hosszabb téli és tavaszi szünetről, rövidebb nyári vakációról – szóló kérdés, valamint a tanulók és a pedagógusok iskolai mobiltelefon-használata is szóba kerül. Utóbbi a múlt héten is felmerült, miután Csák János, a szakképzésért is felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetője azt nyilatkozta, most „azon dolgoznak, beengedjék-e az osztálytermekbe a telefonokat.” A BM akkor tagadta, hogy központi szabályozást terveznének bevezetni ebben a kérdésben.

A kérdőívben három lehetőség közül lehet választani: sem a tanórán, sem az óraközi szünetekben nem lehet engedélyezni a készülékek használatát; óraközi szünetekben igen, tanórán pedig csak oktatási célokra, a tanár kérésére; ha senkit nem zavar, ne legyen korlátozva a készülékek használata. A következő kérdés a tanárokra fókuszál. A BM előbb konkrétan azt állítja, hogy „esetenként a pedagógusok is használnak magáncélra mobiltelefont tanórán, illetve gyermekfelügyelet közben”, majd megkérdezi: „Mi erről a véleménye?”

A kérdőívvel kapcsolatban kerestük a BM-et, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.

– A felmérés tipikus „alákérdezős” kérdések vannak, a nemzeti konzultációs kérdőívekre hasonlítanak, vagyis teljesen fals eredményekre és kormányzati döntésekre adhatnak lehetőséget 

– mondta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője. Nagy Erzsébet hozzátette: az, hogy a pedagógusok milyen munkabeszüntetésekben vesznek részt, nem igazgatói hatáskör, ahogy azt sem az intézményvezetők döntik el, az jogszerű-e vagy sem. Az iskolai mobiltelefon-használatról azt mondta, az erre vonatkozó kérdések feleslegesek, hiszen erre már van megoldás, minden intézmény a saját házirendjében szabályozhatja a készülékek használatát.

Hasonlóképp vélekedett a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás is, aki azt is hozzátette,

a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok ügyében több bírósági eljárás van folyamatban, s amíg a bíróság nem mondja ki, hogy az akciók jogellenesek voltak, addig ezt a Belügyminisztérium sem állíthatja.

 A kormányzat egyébként a szakszervezetek tavaly januári, kétórás figyelmeztető sztrájkját is törvényellenesnek kiáltotta ki, majd a Kúria megállapította, hogy teljesen törvényszerű volt.

A Szülői Hang Közösség egyik alapítója, Miklós György azt mondta, egyelőre nem tud arról, hogy a szülők is megkapták volna a BM nekik szánt kérdőíveit, de az igazgatóknak és pedagógusoknak kiküldött kérdéseket ő is „propagandaszerűnek” tartja. Szerinte a „jogtalan munkabeszüntetésben” részt vevő pedagógusok felelősségre vonására vonatkozó kérdés a kontextusából kiragadott, hiszen ennek megítélésénél azzal is tisztában kellene lenni, pontosan milyen okokból döntöttek egyes pedagógusok amellett, hogy sztrájk helyett polgári engedetlenség keretében tagadják meg a munkavégzést. Az iskolai mobiltelefon-használatról úgy vélekedett, ez valóban fontos kérdés, de nem lehet általános választ adni, hiszen a diákok életkorától, a különböző iskolai és tanári módszertanoktól is függ ezeknek az eszközöknek a használata.