December 16-án mutatja be a Budaörsi Latinovits Színház a Liliomot Alföldi Róberttel a főszerepben. Aki ismeri a darabot, azt gondolhatja, a rendező, Kovalik Balázs vagy súlyosan félreértette a szöveget, vagy nagy újításra készül. Ez utóbbi történt, hiszen a színlap is azt ígéri, hogy a népszerű művet a rendezés „darabokra szedte és új formában rakja össze”. Ennek a radikális újragondolásnak a részeként formálja meg az 56 éves Alföldi Róbert a Liget szerethető csirkefogóját. A hírek szerint azonban Liliom nem az a Liliom lesz, akit Molnár Ferenc megírt. Az előadásban egy „művész” (színész) ellentmondásos életpályája rajzolódik ki, egy művészé, akinek az ő szeretett Julija hiába kínálja fel a normális élet lehetőségét – azaz nem kell számítanunk a körhintára csalogató jasszkarakterre. Bár a budaörsi előadás forradalmian újnak ígérkezik, Liliom karakterét képzelték már korábban is a klasszikus értelmezéstől eltérően – az sem biztos, hogy mindig zsenge fiatal formálta meg a körhintára csalogató életművészt.
Ha van bosszúdráma, akkor van bocsánatkérő dráma is – és a Liliom az. A szerző nem titkoltan saját házasságának történetét csempészi bele a műbe. Molnár Ferenc 1906-ban vette feleségül Vészi Margit festő-írónőt, négy viharos évig voltak házasok. Ez idő alatt a részeges szerző verte a nőt, állítólag egy ujját is eltörte. Bár hamar külön költöztek, nem váltak el, egy lányuk született, Márta (Sárközi Márta író, szerkesztő, fontos irodalomszervező). Molnár Ferenc 1909-ben megírta a Liliomot „Egy csirkefogó élete és halála” alcímmel, és a Vígszínház, melynek Molnár háziszerzője volt, még abban az évben be is mutatta. Állítólag Vészi Margit meghatódott a gesztuson és egy időre újra összeköltözött a család, majd 1910-ben végleg elváltak. Molnár Ferenc a tehetetlenségében agresszívvá váló és a szerelmét verő Liliom karakterén keresztül kért bocsánatot feleségétől: az ikonikus, talán a mai világban minimum kifogásolhatónak mondható „megütik az embert, és nem fáj” sor hagyja el Juli száját a darabban, mellyel Molnár végeredményben feloldozta önmagát.
A Liliom a magyar drámairodalom legjátszottabb darabja, Molnár Ferenc édes-bús művét minden évben előveszi valamelyik színház. Az utánozhatatlan dialógjairól híres szerző négy jól megírt szereppel ajándékozta meg a hazai színházi életet: a Liliomban ott van a körhinta tulajdonosnője, a matrónatermészetű Muskátné, a szórakoztató cselédlány, Marika, a bonyolult, mélyérzésű Juli, és persze a címszereplő, Liliom.
Liliom a darab szerint fiatalember, leginkább egy féktelen huszonéves, bár már az ősbemutatón is a 39 éves Hegedűs Gyulára, a Vígszínház kedvelt színészére osztották a szerepet, Julit Varsányi Irén alakította. Az ősbemutató mérsékelt visszhangja után az átütő sikert Csortos Gyula hozta meg, aki 1919-ben játszotta el Liliomot szintén a Vígszínházban, az ősbemutatót is jegyző Jób Dániel rendezésében. Csortos fiatalos, erőteljes játéka egészen felfrissítette a drámát, az előadásban viselt jelmeze, piros-fehér sávos felsője, fekete kalapja tette ikonikussá a karaktert. A szerep megformálásakor 36 éves színész játéka nagy hatással volt a későbbi Liliom-értelmezésekre, a jelmez pedig még a tengerentúlon is bevált, ugyanilyen kosztümben játszott Joseph Schildkraut is az amerikai premieren 1921-ben. Ha már az Egyesült Államoknál tartunk, azt is érdemes megjegyezni, hogy a Tanácsköztársaság után Amerikába emigrált Lugosi Béla is a Liliomot mutatta be a kint élő magyarokból összeverbuvált társulatával.
Több mint száz alkalommal láthatta a közönség a Liliomot Csortos Gyulával, aki bő tíz évig, azaz majdnem 50 éves koráig adta a jasszkaraktert. 1937-ben Páger Antal volt Liliom a Művész Színházban, de ő is 38 éves volt ekkoriban, már lényegében ismert, kedvelt színész. Egészen 1948-ig kell várni, hogy a Vígszínház egy fiatal tehetségre, Benkő Gyulára bízza a szerepet, a mindössze 30 éves férfi partnere Tolnay Klári volt. A XX. században feltehetően Benkő Gyula volt a legfiatalabb Liliom A szerepet később se bízták pályakezdőkre, talán azért sem, mert jól megírtsága ellenére nagyon nehéz, összetett: Liliom (becsületes nevén Závoczki Endre) nehezen megfogható, szabadelvű, játékos, a fiatal testben egyszerre van jelen egy akaratos gyermek és egy zsémbes öregember.
A XX. században a későbbi Liliomok is mind harminc év fölöttiek: Szirtes Ádám, Agárdy Gábor. Legalább olyan meghatározó Latinovits Zoltán kecskeméti Liliomja 1968-ban, Pethes György rendezésében, mint amilyen egykor Csortos Gyuláé volt, a színháztörténeti jelentőségű szerepmegformálás idején a művész 37 éves volt. Lukáts Andor 40 évesen hoz forradalmat a szerepbe oldalán Pogány Judittal 1983-ban egy szintén vidéki, kaposvári előadásban. Ugyancsak híres a Kaszás Attila-Eszenyi Enikő-páros, de itt sem huszonévesek a játszók. 2001-re megkerül a valaha volt legfiatalabb magyarországi Liliom, Schilling Árpád a 25 éves Nagy Zsoltra osztja a szerepet, és ugyancsak 2001-ben az akkor 26 éves Csányi Sándor is eljátszhatja azt. 2005-ben Köles Ferenc épp 30 éves, mikor Pécsett megkapja a szerepet, vidéken és a határon túlon sincs fiatalabb. A 2010-es évek változást hoznak: Gémes Antos, Simon Zoltán és Patkós Márton is mind-mind harminc év alatt jutnak el a Liliom megformálásáig, de tapasztalható ennek ellentéte is: például Mátray László 40, amikor eljátssza, a zalaegerszegi Liliom, Urházy Gábor László pedig 43 éves. A Vígszínházban 2018-ban egy, ha úgy vesszük atipikus Liliom lép a deszkákra a 39 éves Hajduk Károly személyében oldalán a szintén szokatlan szerepkörben látható Szilágyi Csengével (rendező: Ifj. Vidnyánszky Attila).
A számokból jól kivehető: a XX. században a színházi hierarchia okán sem osztották kezdőkre Molnár Ferenc darabjának címszerepét. A XXI. század alternatív kísérletező helyei hozták meg a harminc év alatti Liliomokat. Ám elindult egy másik tendencia is, amely kitágítja az életkort, Závoczki Endre karakterét elválasztja a korábbi értelmezésektől – már lehet, hogy nem is körhintázik. Változnak az idők és vele változnak a Liliomok is. A budaörsi rendezés feltehetően még több újítást hoz.
