A magyarországi fizetések reálértékének emelését nevezte az egyik legfontosabb kormányzati célnak Orbán Viktor miniszterelnök az egyik augusztusi közrádiónak adott interjújában, mondván történelmi lemaradásban vagyunk. De talán nem egyenlő mértékben. A tanárokat, illetve az önkormányzati hivatalokban, szociális ágazatban, egészségügyben dolgozókat most nem említve, úgy tűnik, az államigazgatásban dolgozóknak is különféle kanállal mérnek a közös kondérból.
„A közigazgatás kettészakadt! A felső vezetők bére, juttatásuk mértékének, megállapítása más módszer és más érdekek szerint történik” – háborogtak a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) ülésén a munkavállalói oldal képviselői, az érdekvédők szerint a beosztott munkatársak sokasága küzd megélhetési válsággal.
„A központi közigazgatás alig működik, a kormányzás mindennapos szinten is már nyíltan improvizatív, a közszféra túlnyomó része alulfizetett, miközben akadnak olyan hivatalok és hatóságok, ahol eszement pénzköltés, dorbézolás folyik” – hívta fel a figyelmet a Népszava egyik közszolga olvasója, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalban (MEKH) osztogatott fizetésekről írott cikkünk nyomán.
Ahogy abban írtuk: az energiahivatal 6,3 milliárdot költött személyi juttatásokra tavaly, ami a 330 fős létszám mellett havi szinten cirka 1,6 millió forintot jelentett fejenként. A havi illetmény és munkabér mellett ugyanis jutalmak, motivációs és szolgálati elismerés, cafeteria, egészségpénztári hozzájárulás, munkába járást, valamint albérleti költségekre fordítható és egyéb szociális juttatások, illetve további „meghatározott pénzbeni és természetbeni” juttatások illetik meg a dolgozókat.
Ez két szempontból is meglepő: a hivatal a csőd szélén álló közműcégektől beszedett pénzből tartja fenn magát, másrészt szintén a KÉF ülésén a kormányzati oldalról elhangzottak alapján a közigazgatáson belül az önkormányzatoknál, a minisztériumoknál és a kormányhivataloknál is reálkereset csökkenés volt 2022-ben, mivel a béremelések mértéke elmaradt az inflációtól.
A kormányzati igazgatási szerveknél 2023-ban végrehajtott béremelés fedezetéül pedig az álláshelyek 10 százalékos csökkentése szolgált.
A fentiek ellenére, ha egy kicsit jobban beletúrunk az állami hivatalok, hatóságok, cégek költségvetési beszámolóiba, rögtön kiderül, hogy akad olyan hely, ahol egészen jól tartják az alkalmazottakat. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2022-ben – az elérhető utolsó Országgyűlésnek benyújtott beszámolója szerint – a 13,7 milliárdos kiadásából összesen 9,6 milliárdot költött személyi juttatásokra. (Ez a foglalkoztatottakra költött teljes összeg, amelybe a különféle munkavállalói és munkaadói adók és járulékok is beleértendők.) Az akkori 493 fős létszámot véve alapul, ez fejenként átlagosan 1,62 millió havonta. Az ÁSZ honlapján fellelhető adatok szerint az idén 9,358 milliárdot költenének 525 foglalkoztatottra. A nyolc főigazgatóra, igazgatóra és főtitkárra együtt 312 milliót áldoznak – vagyis 3,25 millióba kerülnek fejenként és havonta –, amihez még jár költségtérítés és a béren kívüli juttatás is. De van normatív jutalom, céljuttatás, projektprémium, készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat és jubileumi jutalom is. A diplomás nem vezetőkre jutó juttatás összege 827 ezer, a fizikai dolgozóké ennek cirka a fele. Terveik szerint jövőre 10,9 milliárdra emelkedik a személyi juttatások kiadási tétele, a foglalkoztatottak száma 548 főre nő, felsővezetőből is eggyel több lesz.
A többek között a korhatárkarikák betartását ellenőrző Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kiadásainak csaknem ötödét költötte munkatársaira még 2022-ben: összesen 11,2 milliárdot. Ez az akkori 718 munkatárssal számítva átlag 1,3 millió forintra jön ki havonta. 2023-ra 13,5 milliárdot, 2024-re 14,4 milliárdot terveztek be a személyi juttatás soron. Ebből vélhetőleg kijön az infláció követő béremelés.
Az európai uniós források felhasználását ellenőrző, 2022 novemberében 5 fővel indult Integritás Hatóságnál – ahol elnökhelyettes Dabóczi Kálmán a Budapesti Közlekedési Központ elektronikus jegyrendszerbe belebukott vezetője –, 2023 II. negyedévében 245 milliót költöttek bérekre és illetményre, további 13,6 milliót egyéb juttatásokra. Adott időszakban 56 főt foglalkoztattak. Egész évre 1,2 milliárd forinttal számoltak.
A közbeszerzési hatóságnál dolgozó 135 alkalmazott 1,77 milliárdba került 2022-ben, ami egy főre jutó havi átlagban 1,04 millió. A többek között a dohánykereskedelmet, a szerencsejáték szervezést, illetve a bányászati tevékenységet ellenőrző, legutóbb a recski sárlavina ügyében vizsgálódó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 12,7 milliárdos kiadásának harmadát, 4 milliárdot költött személyi juttatásra 2022-ben. A három felsővezető fejenként 50 milliós tételként szerepel a költségvetési beszámolóban, ami havonta 4,16 milliót jelent. A hatóságnál összesen 47 főosztályvezető, helyettes és osztályvezető dolgozik, rájuk fejenként 1,57 millió jut havonta személyi juttatásként. (Itt újra érdemes megjegyezni: mindez nem egyenlő a havi jövedelemmel, lejönnek a munkaadói és munkavállalói adók és járulékok, rájönnek az egyéb juttatások, jutalmak) 2023. harmadik negyedévében 1,14 milliárdot költöttek 382 munkatársuk foglalkoztatására.
Csúcsbank csúcsjuttatásokkal
A Szabadság téri székházát éppen 80 milliárd forintból felújító Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly 32,5 milliárd forintot költött személyi jellegű kiadásra, ebből a külön megjelölt kifizetett bérköltség 23,1 milliárdot tett ki, ami 18,1 százalékos emelést jelent. Az MNB-ben 1568 ember dolgozik. Az MNB oldalán közölt 2023. október 25-i adatok szerint a dolgozók alapbére havi bontásban 2,13 milliárd forintot tesz ki, ebből a vezetők, illetve a vezető tisztségviselőké 237,6 millió. Erre jön rá bérpótlék, az egészségpénztári és nyugdíjpénztári hozzájárulás, a Szép-kártya juttatás, gépkocsi költségtérítés.
Egy szeptemberi összesítés szerint az MNB elnöke – az Orbán Viktorral egyre többször konfrontálódó Matolcsy György – fix bére 6,189 millió forint havonta, három alelnöke 5,57 milliót keres fejenként. Erre jön rá az évi nettó 800 ezer forintos SZÉP kártya, valamint a fizetéstől függő egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás. Ez egyébként az igazgatók, főosztályvezetők, szakértők és referensek többségét is megilleti. Az igazgatói alapbér havonta 3,4-5,7 millió között mozog, a főosztályvezetőké 3-3,9 millió körül van, míg a szakértői díjazás 700-1,5 millió közötti összeg. Összesen 150 fő tartozik ebbe a körbe.
