oktatás;Magyarország;felmérés;Cser-Palkovics András;Gémesi György;kerekasztal-beszélgetés;Pikó András;

Cser-Palkovics András: Van összefüggés a gyenge PISA-eredmények és az elmúlt tíz év oktatáspolitikája között

Székesfehérvár fideszes polgármester szerint baj az erőteljes központosítás.

– Nem örültem, amikor az iskolákat elvették az önkormányzatoktól és átkerültek a tankerületi központok fenntartásába. De az igazi baj az az erőteljes központosítás, amely  ezt követően kialakult – vallotta be Cser-Palkovics András. Székesfehérvár fideszes polgármestere egy péntek délutáni kerekasztal-beszélgetésen a budapesti Kossuth Klubban beszélt erről, ahol Pikó Andrással, Budapest VIII. kerületének ellenzéki polgármesterével és Gémesi Györggyel, Gödöllő városvezetőjével vitatták meg az önkormányzatok és a köztoktatás közötti kapcsolat lehetőségeit és kihívásait. A politikus hozzátette: már a tankerületi rendszer bevezetése előtt kritikusan viszonyult a fenntartóváltáshoz, szerinte azt nem országosan egyszerre, hanem több lépcsőben kellett volna megvalósítani, elsősorban azokra a településekre és iskolákra fókuszálva, ahol valóban gondok voltak a fenntartással, működéssel.

Szóba kerültek a 2022-es PISA-eredmények is, melyek szerint a magyar diákok teljesítménye szinte semmit sem javult a 2012-2016-os jelentős visszaesés óta. Székesfehérvár polgármestere azt is elismerte, biztos, hogy van összefüggés az eredmények és az elmúlt bő tíz év oktatáspolitikája között. Ezzel Gémesi György is egyetértett, véleménye szerint a tankerületi rendszer az alapcéljait sem valósította meg, a pedagógusok bérezése továbbra sem kiegyensúlyozott, és az oktatási egyenlőtlenségeket sem sikerült csökkenteni. Pikó András is megerősítette, szélsőségesen nagyok a különbségek a települések között és társadalmi szinten is, úgy látja, önmagában a közoktatás sem kerülhet jobb állapotba az ország állapotánál.

Az önkormányzatok és az iskolák, tankerületi központok kapcsolatáról Cser-Palkovics András elmondta, Székesfehérvárnak jó kapcsolata van a tankerülettel, meg tudják találni azokat az utakat, amelyek mentén együtt tudnak működni, fejleszthetnek, de szerinte a tankerületi igazgatóknak és az iskolaigazgatóknak sincs elegendő mozgásterük, ami okoz nehézségeket. Arra a kérdésre, ha nem kormánypárti, hanem ellenzéki városvezető lenne, vajon akkor is jó együttműködés lehetne-e a tankerület és a város között, azt felelte, nem szeretne naiv lenni, biztosan nehezebb lenne. Gémesi György hangsúlyozta: az oktatás szerinte nem pártpolitikai kérdés, Gödöllőnek is jó szakmai kapcsolata volt a korábbi, szerinte jobboldali tankerületi igazgatóval. Ugyanakkor a mostani tankerületi vezetőt „totál alkalmatlannak” tartja, amivel az önkormányzat nem tud mit kezdeni.

– A tankerületi igazgatókat nem politikai, hanem rátermettségi alapon kellene kinevezni, ebből a szempontból mindegy, hogy jobb- vagy baloldali 

– mondta.

Pikó András arról számolt be, vannak kommunikációs nehézségek a VIII. kerületi önkormányzat és a Belső-Pesti Tankerületi Központ között, ennek ellenére próbálnak együttműködni, most például egy iskolaudvart újítanak fel. Ugyanakkor hozzátette, a közoktatás tekintetében az önkormányzat most olyan, mint egy nagymama, aki „egy börtönbe megy látogatóba és viszi magával a kompótot.” Szerinte az önkormányzatok nem látnak rá megfelelően az iskolarendszerre, így abban sem biztos, ha lehetőség adódna rá, sokan ismét vállalnák az iskolák fenntartását, mert „nem látszik, mit vennének vissza.” Cser-Palkovics András ugyanakkor el tudja képzelni, hogy a településeknek ismét nagyobb szerepük legyen iskoláik életében, legyen az akár tíz, húsz vagy harminc év múlva.