Tíz új párttal gazdagodott az idén a hazai közélet, így jelenleg 197 politikai formáció rendelkezik bírósági bejegyzéssel, ám közülük 52 ellen valamiféle eljárás zajlik, azaz elvileg 145-ből lehetne választani egy esedékes voksoláson – derült ki azokból az adatokból, amelyeket az Országos Bírósági Hivataltól kért ki lapunk. Korábban, kihasználva a Fidesz-KDNP-s kétharmad által 2013 júniusában áterőszakolt új kampányfinanszírozási szabályozást, papíron kétszáznál is több párt működött az országban, és noha közülük 37-et azóta töröltek a bírósági lajstromból, még így is maradtak kamupártok.
A pártalapítást, mint remek bizniszt lehetővé tevő, tíz éve életbe lépett kormánypárti újítás ugyanis eltörölte a kopogtatócédula-rendszert, és a képviselő-jelölteknek elegendő volt 500 aláírást összegyűjteniük az induláshoz, ráadásul egy választó a saját választókerületében több jelöltet is támogathatott. Nem meglepő, hogy miután a jelöltség megszerzése állami kampánytámogatással is járt, a szabályváltozást követő parlamenti voksoláson megannyi kamupárt indult el. A bizniszpártok – amelyek a Transparency International számításai szerint 2014-ben több, mint 4 milliárd forint közpénzzel gazdagodtak – négy évvel később is megjelentek az országgyűlési választásokon, hiszen 27 egyéni jelölt indításával (ami mindössze 13,5 ezer aláírást jelentett) országos listát lehetett állítani.
Ugyan a parlament 2017-ben úgy döntött, hogy azoknak a pártoknak, melyek nem érik el a listás szavazáson az 1 százalékot, vissza kell fizetniük az állami kampánytámogatást, 23 párt állított országos listát, melyek közül 14-nél az ellenőrzések során elhunytak adatait, valamint aláírásait találták. A csalások miatt a választások után 256 feljelentés született, ezek közül 111-ben indult büntetőeljárás, ám mindössze kettő jutott el vádemelésig: a Seres Mária Szövetségesei (SMS) és a Gődény György vezette Közös Nevező ellen emelt vádat az ügyészség. Ugyanakkor a Transparency szerint 3 milliárd forintnyi állami támogatás maradt a kamupártoknál.
Az akkor felvett milliókat csupán hárman fizették vissza, miközben 13 formáció egyetlen forintot sem utalt vissza az államkincstárba, inkább megpróbáltak eltűnni a süllyesztőben: a több ügyben – mint például a szociális kártya vagy a segély csak közösségi munkáért – elhíresült, egész bizniszpárt-hálózatot felépítő monoki polgármester, Szepessy Zsolt Összefogás Pártja 2014-ben és 2018-ban összesen 720 millióval gazdagodott, majd a 2018-as voksolás után fel is oszlott, de más szervezetei – így a Családok Pártja vagy a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja – is százmilliókkal maradtak adósok.
A tavalyi parlamenti voksolásra egy törvénymódosítás 71 egyéni jelöltre emelte ugyan a listaállításhoz szükséges szintet, ám továbbra is vonzónak bizonyult, hogy akár 800 millió forintot is felvehetett az a párt, mely a 106 választókerület mindegyikében tudott egyéni jelöltet indítani. S mivel a többes jelölés lehetősége megmaradt, így a visszaéléseket is garantálni lehetett, igaz, a szigorítás óta valamelyest csökkent a kamupártok száma.
A pártalapítás, mint biznisz a választásokon lajstromba vett pártok számából is egyértelműen kitűnik. A 2010-es, még régi metódus szerinti, vagyis kopogtatócédulás – azaz választónként csak egy jelölt támogatását lehetővé tevő – parlamenti voksoláson 45 politikai formáció próbálkozott átugrani a jelölési küszöböt, s közülük csak egynek nem sikerült. Négy évvel később, vagyis a szabályváltozások után már 94 párt indult, s közülük 84-et nyilvántartásba is vettek a választási bizottság, 2018-ban, amikor csúcsra járt a bizniszpártok indulása, 105-en próbáltak indulni, s 100-an sikerrel is vették a nem túl magas akadályokat. Tavaly, a visszaszigorítás után hirtelen kevesebb, mint felére, 51-re csökkent a magukat megméretni akaró politikai formációk száma, de csak 44 felelt meg az előírásoknak, ami 56 százalékos visszaesés egyetlen ciklus alatt.
A pártalapítások évéből is jól látható, mely időszakokban bizonyult komoly biznisznek politikai formációt gründolni: a jelenleg bejegyzett, és semmiféle eljárás alatt nem álló 145 pártból 21-et – köztük a parlamenti pártok többségét, így a Fideszt, a KDNP-t, az MSZP-t, a Jobbikot – alapították 2010-ig, 2011 óta tehát 124 új politikai formáció jött létre – így a DK, a Párbeszéd, a Momentum, a Mi Hazánk –, melyek jelenleg is elvben megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. Beszédes, hogy közülük 20-at 2017-ben, 23-at 2018-ban – vagyis közvetlenül az akkori választások előtti egy évben –, míg 20-at 2021-ben és 10-et 2022-ben – tehát a legutóbbi voksolást megelőzően – jegyeztek be. A 2013-14-es, első nagy pártalapítási hullámból ma már csak 9-en maradtak talpon, ám beszédes, hogy a valamiféle eljárás alatt álló 52 formációból 11 akkor jött létre, és a törölt 37 párt túlnyomó többsége is 9-10 éve alakult. A több, mint félszáz, valamilyen eljárás alatt álló, ám még mindig bejegyzett közül viszont 21-et 2017-ben hoztak létre a jó bizniszben reménykedő alapítóik, négyet pedig egy évvel később, de még a választások előtt.
Az 52 párt közül, melyek jó eséllyel hamarosan eltűnnek a palettáról, 8 ellen zajlik felszámolási eljárás – a legpatinásabb az 1990-ben alapított, egykor Torgyán József vezette, a Fidesszel koalícióra lépett, majd ebbe bele is rokkant FkgP –, 38 végelszámolás alatt áll, 4-gyel szemben megszüntetési, kettővel pedig egyszerűsített törlési eljárás van folyamatban.
