Románia;Bulgária;Schengen;

Végeláthatatlan kamionsor a román–magyar határon

- Véget érhet a Schengen-saga, Bulgária meghajolt az Orbán-kormány követelése előtt

Hétfőn a bolgár parlament Magyarország vétófenyegetése nyomán eltörölte a Török Áramlaton érkező orosz gáz büntetővámját, miután a magyar kormány újra a vétófenyegetéssel próbálta akaratát érvényesíteni.

Második nekifutásra, viharos ülésen törölte el hétfőn a bolgár parlament az orosz gáz tranzitjára kivetett extraadót miután Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szombaton  jelezte: Magyarország megvétózza Bulgária schengeni tagságát, ha fenntartja az orosz földgáz szállítására vonatkozó büntetővámot. Szijjártó a bolgár törvényt „botrányosnak és ellenségesnek” nevezte, ami veszélyezteti Magyarország, Észak-Macedóniának és Szerbia gázellátását, ugyanakkor „az európai jogszabályokkal teljesen ellentétes”.

Szijjártó Péter újabb vétófenyegetése nemcsak azért hatott meglepetésként, mert arra hivatkozik, amire különben a magyar kormány rendszerint magasról tesz, vagyis, hogy ellentétes az uniós jogszabályokkal, hanem elsősorban azért, mert a kormányzat tisztában van azzal, hogy Románia és Bulgária schengeni tagságát csomagban kezeli az Unió, a bolgár csatlakozás megvétózásával Romániát és az erdélyi magyarokat is kizárják a szabad mozgást biztosító övezetből és fenntartják a magyar-román határon évek óta kígyózó több kilométeres környezetszennyező kamionsorokat. Orbán Viktor és kormánya mindig azt hangoztatta, fenntartások nélkül támogatja Románia Schengen-csatlakozását, mert az nemzeti érdek is. Ennek ellenére jött a vétófenyegetés Bulgáriának.

Múlt kedden Orbán Viktor sajtófőnöke, valamint Bojko Boriszov korábbi bolgár miniszterelnök, a jelenlegi szófiai koalíció legnagyobb pártja vezetőjének hivatala szinte percre pontosan egyidőben jelentette be, hogy a bolgár kormány Magyarország kérésének eleget téve eltörli az orosz gázimport és tranzit 20 lévás extra vámilletékét.

Orbán Viktor már a szerb Tanjug hírügynökségnek adott december 7-i interjújában élesen bírálta az orosz gázt sújtó szófiai extraadót, sürgette annak visszavonását, Brüsszelben pedig a magyar kormány kötelezettségszegési eljárást követelt Bulgária ellen. A miniszterelnök magyarellenes döntésnek nevezte a bolgár intézkedést, holott nyilvánvalóan az Ukrajnát megtámadó Oroszország elleni lépésről van szó. – Nem érdekel, hogy miért tették ezt, milyen elvárásaik vannak Oroszországgal kapcsolatban. … bármi is volt az indítékuk, a következmények negatívak a magyarokra nézve, amit nem fogadhatunk el – szögezte le Orbán Viktor.

A bolgár intézkedés valóban különutasnak számított az EU-ban, a rossz állapotban lévő költségvetéshez kívántak extra jövedelmet szerezni, ám nem annyira, hogy ezzel schengeni tagságukat veszélyeztessék. A Török Áramlaton érkező orosz gáz extraadója Ausztriát is érintette volna, és bár Bécs ez ellen nem emelt kifogást, a törvény eltörlésével az osztrákokat is puhítani vélik a bolgár vezetők. Az osztrák tiltakozás vélhetően azért is maradt el, mert az Oroszország elleni szankciókról szóló törvény módosításaként október közepén megszavazott jogszabálymódosítást mindeddig nem tudták alkalmazni a bolgárok, egyetlen lévát sem tudtak behajtani Oroszországtól.

Múlt pénteken is megpróbálták törölni a büntetővámot, de akkor a belpolitikai csatározások miatt semmi nem ment át a törvényhozáson, a nacionalista Vazdrazsdane ellenzéki párt botrányos körülmények között lehetetlenítette el a szavazást, hétfőn azonban sikerült.

Ha Magyarország nem talál újabb kifogást, akkor részleges megoldás születik a 2010 óta halogatott schengeni bővítés megvalósítására. Tavaly Bulgária csatlakozását megvétózta Ausztria és Hollandia, Románia ellen csupán a bécsi kormány emelt kifogást. A hollandok ezúttal múlt pénteken mindenféle kikötés nélkül vonták vissza a vétót, Ausztria viszont csak abba egyezett bele, hogy két lépcsősen valósuljon meg a két ország csatlakozása -2024. márciusától a légi és a vízi határok szűnnek meg, a szárazföldi határellenőrzés marad mindaddig, míg Bécs EU felé megfogalmazott követelései teljesülnek. Ausztria ehhez három feltételt támasztott az Európai Bizottság felé: a külső határok védelmére rendelt határrendészek számának megháromszorozását és az ellenőrzések szigorítását kéri, a határvédelmi infrastruktúra korszerűsítését elsősorban a bolgár-török és a román-szerb határon, valamint hogy Románia és Bulgária vegyen át menedékkérőket, főleg afgánokat és szíreket.

Bukarest és Szófia bár fanyalogva, de elfogadta az osztrák feltételeket és azon dolgozik, hogy ez év végéig pontos menetrendet és határidő ígéretet kapjon a szárazföldi határok megszüntetésére.

A Balkán békéje a mi békénk is, Bosznia-Hercegovina békéje nélkül ugyanis nincs nyugat-balkáni béke és magyar béke sem - mondta a honvédelmi miniszter a budapesti Bálna Honvédelmi Központban hétfőn rendezett EUFOR ALTHEA kibocsátó ünnepségen.