A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) valóságosnál kedvezőbb inflációs adata leginkább a lakossági energiaárak saját korábbi gyakorlatuktól is eltérő kiszámításán alapul – derül ki a GKI Gazdaságkutató tegnap közzétett számításaiból. Míg ugyanis az áremelkedési adat alapjául szolgáló fogyasztói kosárban 986 termék és szolgáltatás az előző évek átlagos forgalmi súlyával szerepel, addig a lakossági áramnál és gáznál tavaly szeptember óta az ár az adott hónapban értük kifizetett teljes összeg és a mennyiség hányadosán alapul. Mivel azonban a kormány a lakosság átlagot meghaladó energiafelhasználásának díjait épp tavaly augusztustól többszörözte meg, az új módszertan nyomán, a tarifahatár fölé csúszó fogyasztás mennyiségétől függően a KSH által kimutatott átlagár is módosul. Az esetlegesen visszaeső felhasználás tehát a statisztikákban változatlan tarifák mellett is árcsökkenésként jelenik meg. Mindez a gyakorlatban erős torzulásokhoz vezet. Miközben a lakossági energiadíjak tavaly november óta ténylegesen nem módosultak, a KSH-jelentések szerint az idei év utolsó előtti havában az áram lakossági ára 3,5, a gázé pedig 36 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbi szintet.
A GKI, ennek tükrében, az elérhető adatok alapján, kiszámolt egy, a többi ár jelenlegi, illetve a lakossági energiatarifák korábbi módszertanán alapuló értéket is. A KSH 2022. szeptemberi, a „rezsicsökkentett”, illetve emelt áron kifizetett tételek arányára utaló megjegyzései alapján a túlfogyasztás áram esetén 29,5, a gáz esetében pedig 19,1 százalékra rúghatott. Ez alapján az emelt, „piaci lakossági” energiadíjak tavaly augusztusi bevezetése 2022 fennmaradó hányadának teljes fogyasztóiár-mutatóját valójában 3,8 százalékkal dobhatta meg. Míg a hatás 2023. januárja és augusztusa között, a nagyobb súly miatt, már 4,1 százalékra rúgott, addig az érték idén szeptembertől lenullázódott. Míg a GKI által számolt, „valós” összáremelkedési adat a KSH által közölt értéket idén júniusban, folyamatos emelkedést követően, már 1,4 százalékponttal haladta meg, addig az eltérés szeptemberben 0,6-ra mérséklődött. Mindezek alapján a 10 százalék alatti éves inflációs cél a GKI szerint ténylegesen nem októberben, hanem novemberben valósult meg. A kutatóintézet által számított múlt havi érték – a 7,9 százalékos KSH-adattal szemben – 8,5 százalék.
A KSH vitatja a GKI rezsiszámítását
Több tárgyi tévedés is szerepel a GKI Gazdaságkutató hétfői, a KSH energiaárszámítását bíráló írásában – közölte kedden a hivatal. (Az intézet úgy véli: a rezsinél a „lakossági piaci” tarifák tavaly augusztusi bevezetése előtt, de a többi termék esetében most is alkalmazott árszámítási módszertan alapján, a novemberi, éves infláció, a hivatal által közzétett, 7,9 százalék helyett, 8,5 százalékra jönne ki.) A KSH például cáfolta, hogy az áramot és a gázt évente ne állandó fogyasztási súllyal vennék számításba. A GKI által bírált eljárásuk mellett pedig, miszerint a mennyiség változása befolyásolja az átlagárat is, - több más mellett - újfent kiálltak. A GKI módszertana pontatlanabb eredményhez vezetne – szögezték le.
Lapunkban a közgazdászok már december elején jelezték, hogy az éves áremelkedés KSH által számított mértéke csak az új energiaárszámítási mód révén csúszhatott októberben a kormánycélként megjelölt, tíz százalék alá, éppenséggel 9,9 százalékra. Másnap a KSH közleményben rögzítette, hogy az inflációt teljes mértékben az EU szakhivatala, az Eurostat irányelveivel összhangban határozzák meg. A lakossági energiaárak kiszámítási módszertanának tavalyi változtatását épp a tarifarendszer 2022. augusztusi módosításával indokolták. Az új eljárás alapján a fogyasztás mennyiségétől függően kifejezetten változhat az általuk közölt átlagár - rögzítik. Míg ez idén kétségkívül csökkenésként jelent meg, az új módszertan szerinti számok idén januárban még (a valóságot nyilvánvalóan meghaladó) 52,4 százalékos áremelkedést mutattak. Mindemellett, az infláció Európa-szerte csökken, az októberi, 9,9 százalék alig tér el a piaci jóslatoktól, fontos a tavalyi viszonyszám is, illetve a statisztikai eredményektől a szubjektív árérzékelés eltérhet – érvelnek. Mindezek nyomán a KSH egy újabb módszertan-váltást szakmailag már kifogásolhatónak tartana.
Aggályos MVM-ügyek
Határozati javaslatot nyújtott be az MVM túlszámlázási gyakorlata ellen az országgyűlésnek az MSZP – jelentette be tegnap facebookos sajtótájékoztatóján Tóth Bertalan frakcióvezető. Az állami csoport gázszolgáltatói ága a visszajelzések szerint tömegesen küld ki a valós fogyasztást jelentősen meghaladó számlákat. Az illetékesek azzal védekeznek, hogy az indokolatlanul magas tételeket előbb-utóbb visszautalják. Csakhogy, míg ez megtörténik, a befizetett pénz veszít az értékéből. Az MVM bonyolult, követhetetlen, tisztességtelen számlázási módja révén az állami szolgáltató hónapokig vagy akár egy évig is ingyen használja milliónyi fogyasztó pénzét – fogalmaz az ellenzéki honatya. Tóth Bertalan döbbenetesnek nevezte, hogy bár a problémát már Lantos Csaba energiaügyi miniszter is elismerte, változtatást csak 2025-től ígért. A Párbeszéd-Zöldek a minap a szaktárcától az MVM által nemrég befizetett 309 milliárdos osztalékelőleg forrása iránt tudakozódott – hívta fel a figyelmet tegnap, szintén a Facebookon, Jávor Benedek, az ellenzéki párt európai parlamenti listavezetője. Koncz Zsófia parlamenti államtitkár válaszát, miszerint az összeg az MVM „versenypiaci portfoliójához kapcsolódik”, az ellenzéki politikus színtiszta mellébeszélésnek tartja.