Svédországban kiemelten figyelték Recep Tayyip Erdoğan budapesti látogatását. Azt remélték, hogy kedvező bejelentés hangzik el Svédország NATO-csatlakozása ügyében, hiszen már csak a magyar és a török parlament jóváhagyása van hátra, ám csalódniuk kellett. Erről a kérdésről ugyanis egyetlen szót sem ejtettek a találkozó után. A magyar miniszterelnök egy lovat ajándékozott vendégének, Erdogan pedig egy török elektromos autóval lepte meg Orbán Viktort.
A magyar kormányfő később arról beszélt, hogy „ennél magasabb szintű már nem is lehet a két ország viszonya”, és kiderült az is, Erdogan milyen boldog amiatt, hogy Magyarország a Türk Tanácsban megfigyelő státusszal rendelkezik.
– Törökország már régóta egyik kiemelt partnere a keleti nyitás politikáját hirdető Fidesz-kormánynak. Orbán Viktornak és Recep Tayyip Erdoğannak ez a mostani legalább a negyedik találkozója volt 9 hónapon belül – mutatott rá a Népszavának nyilatkozva Szent-Iványi István külügyi szakértő, aki szerint valójában „semmi nem indokolja” a török-magyar kapcsolatok kiemelt kezelését. Mint mondta, „nem csupán az vet fel kérdéseket, hogy Erdogan maga is egy illiberális vezető, akinek a szalonképessége vitatható, és nagyon furcsa a viselkedése nemzetközi ügyekben”, hanem az is, hogy a gázai háború ügyében szabadságharcosoknak nevezte a Hamász fegyvereseit, a palesztin terrorszervezet ellen háborút indító izraeli vezetőkről pedig azt mondta, hogy nemzetközi bíróság elé kell őket állítani.
Vagyis – folytatta Szent-Iványi István – nagyon eltér Recep Rayyip Erdoğan álláspontja még a magyar kormány hivatalos véleményétől is, nem beszélve a többségi nyugati álláspontról.
– A gazdasági kapcsolatok viszonylag erősek, de Törökország nem tartozik Magyarország tíz legfontosabb gazdasági-kereskedelmi partnere közé.
Az orosz gáz egy részét hozzánk eljuttató Török Áramlat vezeték „egy üzlet, és Törökország a tranzitdíjakon elég jól keres. Tehát nem olyasmi, amiért nekünk valami hihetetlen hálát kéne mutatnunk” – mondja a szakértő, aki ezért sem ért egyet a török kapcsolatok kitüntetett kezelésével.
Ami a svéd NATO-belépés jóváhagyásának halogatását illeti, szerinte „a törökök részéről egyértelműen zsarolásról van szó” (Az USA-tól kért F-16-os amerikai vadászgépek eladása körüli washingtoni fenntartások miatt). A volt külügyi államtitkár szerint lehet, hogy ez az ügy még sokáig el fog húzódni. „Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok nemrég kétoldalú katonai védelmi megállapodást kötött Svédországgal, amelyet többen de facto NATO-tagnak tekintenek már.” A magyar kormány azonban nem rendelkezik már zsaroló potenciállal, mert rengetegszer kijelentette, nem mi leszünk az utolsók, akik jóváhagyják a svéd csatlakozást, és ez ügyben Törökországgal egyeztetnek. Szent-Iványi egyetértett azzal, hogy ez az időhúzás összefügghet azzal, hogy Ankarában és Budapesten is Donald Trumpnak a hatalomba való visszatérésével számolnak a jövő évi amerikai elnökválasztásokon. „Orbán Viktor nyilvánvalóvá tette, hogy mindent erre a lapra tett föl. De azt gondolom, Erdogan is jobban örülne Trumpnak, mert akkor elmaradnának azok a számonkérések, amelyeket az amerikai féltől kap az emberi jogok és a demokrácia helyzete miatt.”
Amint Szent-Iványi István is utalt rá, Erdoğan már nem egyszer világossá tette, hogy akkor hagyná jóvá a svéd csatlakozást, ha az Egyesült Államok hozzájárul az amerikai F-16-os vadászgépek Törökországnak való eladásához. Joe Biden elnök a maga részéről nem is ellenezné az eladást, azt azonban még a Kongresszusnak is ratifikálnia kell. Márpedig mind a képviselőházban, mind a szenátusban erős kétpárti ellenállás tapasztalható a fegyvereladásokkal szemben elsősorban azért, mert Erdoğan agresszív politikát folytatott a szintén NATO-tag szomszéddal, Görögországgal kapcsolatban. Hogy a török elnök számára milyen sokat nyom a latba az amerikai álláspont, jelzi, amikor december 7-én Kiriakosz Micotakosz görög miniszterelnökkel találkozott, már barátjának nevezte az athéni kormány fejét.
A nagy kérdés most az, hogy ki lépjen előbb. Washington attól tart, hogy ha jóváhagyják a vadászgépek eladását, akkor Ankara nem tartja a szavát és nem ad zöld utat a svédek védelmi szövetséghez való integrációjára. Hasonlóképpen Ankara is attól fél, hogy a jóváhagyás esetén elveszti utolsó zsarolási potenciálját. Washingtonban ugyan elégedettséggel vették tudomásul, hogy Erdoğan nagy lépéseket tett a Görögországgal való kapcsolatok normalizálása felé, ugyanakkor nagyon rossz visszhangja volt annak, ahogy Erdoğan a gázai válságot kezelte és a feszültséget szította Izraellel.
Szijjártó Péter: Magyarország és Törökország minden eddiginél szélesebb körű energetikai együttműködésbe kezdA patthelyzet ugyanakkor megfelelhet Erdoğan érdekeinek. Mivel Svédország NATO-tagsága mind Washington, mind az európai szövetségesek számára igen fontos fejlemény, minél tovább marad a kérdés napirenden, annál tovább lehet azt sugallni, milyen befolyásos politikai vezető a török elnök. Ugyanez állhat Orbán halogató stratégiája mögött. A magyar kormányfő, ugyanúgy, mint az Európai Unió színterén, a NATO-ban is a zsarolások politikáját választotta, bár a védelmi szövetségnél erősen korlátozottak az erre vonatkozó lehetőségei.
– Az egyik oka annak, hogy ez a ratifikáció nem történt meg, az az, hogy Erdoğan és a török kormány maximalizálni akarja a kártya megtérülését, mert ezt csak egyszer lehet kijátszani – mondta Sinan Ulgen, az isztambuli székhelyű Edam agytröszt munkatársa a francia nemzetközi rádiónak, az RFI-nek. – Hogy ez a kártya milyen előnyt jelent Ankarának, azt nem könnyű megválaszolni – tette hozzá. Amennyiben igaz az, hogy mind Erdoğan, mind Orbán Trump elnökké választására vár, akkor Stockholmnak még hosszú ideig kell várakoznia arra, hogy zöld utat kapjon tőlük.
