Az alkalmazottak a jelenlegi helyzetükkel csak mérsékelten elégedettek. A munka- és megélhetési körülményeiket bemutató elégedettségi index értéke országos átlagban 5,4 volt az 1-10 közötti értékelési skálán, ami atavalyi 6,1-hez, valamint a 2021-es 6,4-hez viszonyítva jelentős romlás – olvasható a Trenkwalder idei Mobilitási Indexében, amely már a harmadik ilyen összegzés.
Tartogat más meglepetéseket is az 5300 versenypiaci munkavállaló válaszaiból készült reprezentatív felmérés, mert nem a gazdaságilag legrosszabb helyzetben lévő vármegyékben mérték a legmagasabb elköltözési hajlandóságot, hanem két – igaz, korántsem jó foglalkoztatási és kereseti mutatókkal rendelkező – dél-dunántúli vármegyében. Baranyából a munkavállalók 61, míg Somogyból 60 százalék hagyná el megfelelő állás és kereseti ajánlat esetén a lakhelyét. A most publikált felmérés listájának harmadik és negyedik helyén két Közép-Alföldön található vármegye, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok szerepel 55-55 százalékos mutatóval. Hozzájuk képest lényegesen kevésbé mozdíthatónak tűnik a helyi munkaerő olyan, gazdasági és társadalmi válságtünetek sokaságát mutató vármegyékben, mint Békés (32), Heves (35), Nógrád (43) Borsod-Abaúj-Zemplén (42), Szabolcs-Szatmár-Bereg (45), illetve Hajdú-Bihar (45).
Az ugyanakkor nem kelthet meglepetést, hogy az idézett felmérés szerint
a leginkább elégedett munkavállalók (leszámítva a Békés és Heves vármegyék némi értetlenkedésre okot adó értékeit) Győr-Moson-Sopron és Fejér vármegyében találhatóak, amelyekben esetben a mobilitási index egyaránt 36-36 százalékos. Pest vármegyében 46, míg Budapesten ez a mutató 42 százalékos.
A három egymást követő évben elvégzett felmérésből az is kiderül, hogy míg az idén országos összesítésben a munkavállalók 46 százaléka volna hajlandó lakóhelyéről elköltözni, addig tavaly ez a mutató 53 százalékos volt, két éve pedig 35 százalék.
A Trenkwalder idézett felmérése alapján az is tudható, hogy a költözés mellett elsősorban a jobb megélhetés miatt döntenének (89 százalék) a munkavállalók, de fontos szempont a stabilabb jövő (53 százalék) és a több munkalehetőség is (43 százalék). Komoly változás, hogy megnőtt a külföldre távozni készülők aránya. Míg tavaly a költözni tervezők 66 százaléka még az országhatárokon belüli célpontot jelölt meg, idén ez az arány már csak 52 százalékos volt. Ez a teljes munkavállalói kör 24 százalékát teszi ki. Azok a válaszadók, akik országon belül költöznének, legmagasabb arányban Pest megyét, Budapestet, illetve Győr-Moson-Sopron megyét jelölték meg kívánt célpontként. Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint jelentős kockázatokat jelent a regionális munkaerőpiacokra, hogy a költözést tervező munkavállalók 31 százaléka ezt a lépését két éven belül kívánja megtenni.
A mobilitási hajlandóság egyik fontos összetevője, hogy a munkavállalók egy-egy területen mennyire tartják élhetőnek a helyi viszonyokat. A Trenkwalder a kutatás során többek között felmérte a jelenlegi munkahellyel, a környék adta lehetőségekkel, valamint az adott megye kereseti és megélhetési viszonyaival kapcsolatos elégedettséget, melynek az értéke (10-es értékelési skálán) országos átlagban 5,4 pont lett. Nem meglepő módon elégedettség tekintetében az észak-dunántúli régió és Közép-Magyarország vármegyéi teljesítenek a legjobban. A legnagyobb elégedettséget Budapesten (6,6 pont) és Győr-Moson-Sopron vármegyében mérték (6,5 pont), a legkisebb elégedettségi indexe Csongrád-Csanádban, valamint Szabolcs-Szatmár-Beregben (4,5-4,5 pont) volt.
Százból csak hat magyar fiatal maradna biztosan itthon, több mint felük a kivándorláson gondolkodik