Hatalmas pusztítást végzett a megtakarításokban és a jövedelmekben a magyar gazdaságon átrobogó infláció. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői szerint a reálbérek jelenlegi szintje a 2,5 évvel ezelőttinek, vagyis a 2021 közepi jövedelmi helyzetnek felel meg. A megtakarításokban még nagyobb rombolást végzett az Európa-rekord infláció, azok a három évvel ezelőtti szintre estek vissza, hiszen a háztartások jelentős része ebből próbálta fogyasztását fenntartani. A reálbérek tavaly szeptember óta újra növekednek, vagyis a bérek emelkedése már magasabb ütemű, mint az áraké, ennek ellenére még hónapokba telhet, míg a lakossági fogyasztás újra elkezd növekedni.
A jegybank elemzői arra számítanak, hogy ez a fordulat már 2024 első negyedében bekövetkezhet – erről beszélt Balatoni András, a MNB igazgatója, a jegybank friss Inflációs jelentését bemutató sajtótájékoztatón. Pár nappal ezelőtt Virág Barnabás alelnök árnyaltabban fogalmazott, akkor azt mondta, hogy a fogyasztás élénkülése lassabb lesz, mert a növekvő bérekből a háztartások előbb leapadt megtakarításaikat töltik vissza. Az is nagy kérdés, hogy mit tekintünk bérfordulatnak: az MNB elemzői azzal számolnak, hogy ez már szeptemberben megtörtént. Más elemzők szerint, attól, hogy szeptemberben nőttek a reálbérek – ami csak egy statisztikai adat –, a lakosság ezt nem érzékeli. Az érdemi béremelések ezzel szemben januártól lépnek életbe, az első emelt fizetéseket februárban kapják kézhez a munkavállalók, és ezt követően is még hónapokba telhet, hogy a lakossági fogyasztói bizalom javul, illetve a tényleges fogyasztás növekedni kezd, és ezzel a 2024-es gazdasági növekedés egyik pillére lehet.
Abban nincs vita, hogy jövőre – az idei fél százalékos visszaesés után – érdemi növekedést produkál a magyar gazdaság. Az MNB elemzői azzal számolnak, hogy jövőre 3 (2,5-3,5 százalékos sávban), 2025-ben 4, (3,5-4,5 százalékos sávban), 2026-ben pedig 3-4 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, vagyis visszatér a kiegyensúlyozott, érzékelhető mértékű növekedés. Az infláció kérdésében már egy kissé bizonytalanabbak: idén várhatóan 17,6 százalékkal emelkednek az árak, jövőre 4-5,5 százalékkal, 2025-ben és 2026-ban 2,5-3,5 százalékos inflációt várnak az MNB elemzői.
A 12 havi infláció november végén 7,9 százalékra csökkent, decemberre a jegybanki elemzők 6 százalékos pénzromlást várnak, s ebbe belefér az is, hogy az idén akár már 6 százalék alá csökken mutató - tette hozzá Balatoni András. Az Inflációs jelentés szerint az első negyedévben még csökkenő pályán marad az árindex a jövedéki adóemelés ellenére, amely éves szinten fél százalékkal nyomja meg a pénzromlást. Az év eleji adóemelés inflációs hatását még elfedi, ellensúlyozza az idei magas bázis, hiszen 2023 első negyedében 25 százalékon tetőzött az infláció. Ám a második negyedben – vagyis március- június között – megáll az infláció csökkenése, sőt némi emelkedésre is számítanak az elemzők. Ennek technikai oka van, magyarázta sajtótájékoztatóján Balatoni András, a technikai ok a már említett magas bázis kifutása és kisebb részben a pénzügyi, távközlési szolgáltatók jelentős áremelései, amelyekre a tavaszi hónapokban kerül sor. (Igaz, ez utóbbi már nem technikái, hanem valódi inflációs tényező.)
Már nem Magyarországon a legmagasabb az éves infláció, kár, hogy eközben Belgiumban defláció vanAz MNB szeptemberi prognózisához képest lejjebb vitte az inflációs várakozásait, amit csökkenő világpiaci olajárakkal, így az üzemanyagárak korábban feltételezettnél kisebb – éves szinten 1,9 százalékos – emelkedésével indokolt. Az MNB becslései szerint a 4-5,5 százalékos általános inflációhoz képest, az feldolgozatlan élelmiszerek árai jövőre 5,2 százalékkal emelkednek, ami jelentős csökkenés az idei 19,9 százalékhoz képest. Vagyis nem áll meg az élelmiszer-infláció, csak jelentősen lassul az árak emelkedése.
Az MNB elemzői a csomagolási anyagokra idén kivetett (EPR) díjak miatt 2024-re mindössze 0,1-0,2 százalékos plusz inflációval számolnak, ugyanakkor az elvileg januártól induló kötelező visszaváltási díj bevezetése szerintük nem okoz drágulást. Indoklásuk kissé dodonai: bár a visszaváltási díjat a vásárláskor a fogyasztó fizeti ki, de a díj a számlákon a termékek árától elkülönítve fog szerepelni - írják. Ennél egy fokkal erősebb állítás, hogy a vásárló a csomagolás visszaváltásakor a kifizetett összeget visszakapja. Ez persze az feltételezi, hogy az összes betétdíjas termékhordozót visszaváltják, ami csak egy ideális világban képzelhető el. Az elemzők úgy vélik, mivel díj várhatóan nem része az infláció mérésekor figyelembe vett fogyasztói árnak, így azt a KSH nem is fogja a termék áraként figyelembe venni.
Az MNB nem hisz az Orbán-kormány költségvetési céljaiban
Nem teljesíthető a kabinet által 2024-re tervezett 2,9 százalékos GDP arányos hiány – ez derül ki a MNB szakértőinek véleményéből. A fő ok, hogy az idei büdzsé durván elszállt: az Orbán-kormány eredetileg 3,9 százalékos GDP arányos hiánnyal számolt 2024-re, ezt emelte októberben 5,2 százalékra. Az MNB szakértői szerint ezzel szemben az idei hiány még magasabb sávban lesz, vagyis az is előfordulhat, hogy alig csökken a tavalyi 6,2 százalékhoz képest, ami akkor az Unió legmagasabb államháztartási hiánya volt. A abinet az ukrajnai háborúra, meg a ma már rendkívül kedvező energiapiaci folyamatokra fogja a magas hiányt. (Jól jelzi a helyzetet, hogy a földgáz európai ára ma már alacsonyabban van, mint az ukrajnai háború kitörésekor.) Ezzel szemben a valódi ok, hogy jelentős részben kormány hibás gazdaságpolitikája miatt alakult ki idehaza a legmagasabb infláció, emiatt drasztikusan csökkent a lakossági fogyasztás, és mintegy 1000-1100 milliárd forintnyi áfabevétel esett ki a büdzséből. Az MNB számításai szerint további 800 milliárdnyi egyéb – főleg a társasági - adó sem folyt be. Az MNB szerint az államháztartási hiány 2024-ben a GDP 2,9-3,9 százaléka lehet. A deficit 2023-hoz viszonyított mérséklődését elsősorban az energiaárak jelentős csökkenése, a 2023 tavaszán és őszén bejelentett bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések, valamint az állami beruházások mérséklődése támogatják, ugyanakkor nehezítik a magas állami kamatkiadások, ezért a deficitcél elérése csak a kiadások szoros kontrollja mellett lehetséges – fogalmaznak a jegybanki elemzők.
Jelentős reálkereset-növekedést mért a KSH
A bruttó átlagkereset 564 400 forint volt 2023 októberében, ami 14 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – tudatta közleményében a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH közlése szerint - az adókedvezményekkel is számolva -, a nettó átlagkereset októberben 389 300 forint volt, mind a bruttó, mind a nettó adat 14 százalékkal magasabb mint egy évvel korábban, ami azt is jelenti, hogy a reálkereset 3,7 százalékkal emelkedett. A képet árnyalja, hogy az adókedvezményekkel számolt nettó mediánkereset 318 300 forint volt, ami 15,3 százalékos növekedés egy év alatt. Ez ezt jelenti, hogy a munkaválók fele kapott októberben nettó 318,3 ezer forintnál magasabb, a másik fele – mintegy 1,6 millió foglalkoztatott – ennél kisebb jövedelmet. Az ágazatok között az átlagbérek jelentősen szórnak: legjobban továbbra is bankszektorban lehet keresni, itt a nettó átlagkereset 617 ezer forint volt, ettől csak egy kicsit maradt le az IT-szektor a havi nettó 606 ezer forinttal. Az oktatásban a havi nettó átlaga 346 ezer forintra jött ki, az egészségügyben ugyanez 512 ezer forint volt. A legrosszabbul továbbra is a vendéglátásban lehet keresni a KSH adatai szerint, itt októberben nettó 243 ezer forint volt az átlagfizetés.
