- Már nem Magyarországon a legmagasabb az éves infláció, kár, hogy eközben Belgiumban defláció van

Novemberben a KSH módszertan szerint 7,9 százalékra csökkent az infláció, az Eurostat harmonizált fogyasztói árindexe szerint már csak 7,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy bő egy év után megtört a magyar inflációs átok. (Eltekintve az energiaárak sajátos magyarországi számbavételétől, amely legalább egy százalékponttal térített le lefele a magyar inflációs mutatót.)

Az Eurostat adatai szerint 2023 novemberében Csehországban az árak 8 százalékkal voltak magasabbak mint egy évvel korábban, így a magyar inflációs adat a második helyre csúszott vissza. A harmadik legmagasabb drágulást 6,9 százalékkal Romániában és Szlovákiában mérték, míg a régióban Szlovéniában volt a legkisebb a drágulás – itt alig 4,5 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 12 hónappal korábban. Az Európai Unióban a fogyasztói árnövekedés átlagosan 3,1 százalékra lassult az októberi 3,6 százalékról. Ugyanakkor sok örömre nincs ok, mert az EU átlagánál, és az eurózóna még alacsonyabb, 2,4-es átlagánál továbbra is jóval magasabb a magyar infláció.

Belgiumban – amelynek a fővárosa nem más, mint az Orbán-kormány által rendre kárhoztatott Brüsszel –  az árak 12 havi alapon már csökkentek, ott 0,8 százalékos deflációt mértek, Dániában 0,3 százalékkal emelkedtek az árak, de az olaszok is megúszták 0,6 százalékos 12 havi inflációval – vagyis ebben a három országban a legkedvezőbb a inflációs helyzet. 

A Portfólió a témába vágó írásában megjegyzi, hogy a magyar infláció csökkenésében nagy szerepe volt a recessziónak, hiszen az összes uniós tagállam közül a reálgazdaság teljesítménye nálunk volt az egyik legrosszabb az elmúlt egy évben, ez segített mérsékelni az áremelkedés ütemét. Eözben a belgák (-0,8), a dánok (0,3), az olaszok, (0,6), a finnek (0,7), a lettek (1,1) és a hollandok (1,4) már Európai Központi Bank szerint kívánatosnak tartott 2 százalékos szint alatt járnak.