;

Lengyelország;Donald Tusk;Jaroslaw Kaczynski;közszolgálati média;

A PIS korábbi kormányzópárt kétségbeesett látványpolitizálásba kezdett, miután elveszítette a propaganda fő támaszául szolgáló állami tévé­híradót

- Drámai körülmények között zajlik a lengyel állami média átvétele, Jarosław Kaczyński harcol az elvesztett tévéjéért

Az ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság (PiS) mindent bevet a közmédia demokratikus „visszafoglalása” ellen. Látványos performanszait a belpolitikai zavarkeltés motiválhatja.

Drámai körülmények között zajlik a lengyel állami média átvétele. Szerdán már nem sugárzott a korábbi kormányzathoz hű TVP Info hírtévé és elmaradt a szokásos este fél nyolckor sugárzott híradó műsor, az egykori kormánypárt, a nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) fő propagandaeszköze.

A média közszolgálatiságának helyreállítása összetett és akadozó folyamat. Előzőleg – már az elveszített választás után – a lelépő kormánypárt több lépéssel próbálta ezt megakadályozni, ehhez bevetették a befolyásuk alatti alkotmánybíróságot, az elnöki hivatalt, a parlamenti lehetőségeket. A PiS, amely teljesen uralta eddig az államilag finanszírozott médiát, most a sajtószabadság megtámadásáról szónokolt. Végül kedden a koalíciós többség a szejmben határozatot hozott, amelyben elismerték egy korábbi alkotmánybírósági határozat érvényességét, megszüntették a PiS által kreált nemzeti médiatanácsot, amely eddig a közmédia vezetői feletti munkáltatói jogokat gyakorolta. Ezzel a tulajdonosi jogok visszaszálltak a kormányra – a kulturális miniszter leváltotta a tévé (TVP) és az állami rádió, valamint a PAP állami hírügynökség vezetőit.

A döntés régóta érett, a koalíció számára ez volt valószínűleg az egyetlen választható és valamennyire jogállami megoldás az intézmények átalakítására. A PiS – az orbáni mintákat követve – az előző években létrehozott egy új párttól függő intézményrendszert a számára elsőrendű állami média ellenőrzésére, megkerülve az alkotmányban is leírt felelősségű médiahatóságot. Ezt a lépést alkotmánysértőnek nyilvánította 2016-ban az alkotmánybíróság, amelyet akkor még nem a PiS szimpatizánsai uraltak.

A TVP és a televíziós információs műsorok átalakítására már korábban készültek egyes újságírói közösségek, amelyek tanulmányozták az átalakítás lehetséges megoldásait, készültek a legfontosabb hírműsorok szerkesztőségeinek lecserélésére. 

Eközben – már az új kormány megalakítását követően – a tv-híradó továbbra is nemzetáruló hatalombitorló csapatként tüntette fel Donald Tusk csapatát, azt harsogták, hogy az új koalíció idegeneknek szolgáltatja ki a szuverenitását elvesztő Lengyelországot. Nem véletlen tehát, hogy Tusk egyik első döntésével leállította az állami média pótlólagos finanszírozását. Eddig ugyanis a PiS kormánya bőkezűen pénzelte a költségvetését szinte mindig túllépő állami céget.

A hét elején ez a helyzet uralta a lengyel közéletet és a nyilvánosságot. A PiS politikusai látványpolitizálásba kezdtek: a tv és a rádió és a hírügynökség székházaiban csapatosan kezdtek őrködni, megakadályozandó az új csapatot a beköltözésben. Egy PiS-képviselőnő könnyebben megsérült, amikor egy biztonsági őr megakadályozta őt, hogy bemenjen a TVP elnöki irodájába. Híveiket a tv-székházhoz hívták – kisebb tömeg gyűlt össze ott, hasonló mérsékelt sikerrel szerveztek tüntetéseket a vidéki televíziós központok elé. A tv-híradó elveszítésével a PiS egyszerűen nem számolt, nem épített ki országos lefedettségű párhuzamos hálózatot. Most az államiból kiszorult tévések jobboldali és vallásos tévékben (TV Republika, TV Trwam, utóbbi a toruni Mária Rádió leányvállalata) próbálják folytatni eddigi tevékenységüket. Amikor ez a cikk készül, a jobboldali képviselők a tévéépületekben vannak, a műsorkészítést az új vezetés egy másik stúdióba helyezte át.

Osztozzunk meg a nyilvánosságon!

Nagy vihart kavart a Gazeta Wyborczában megjelent véleménycikkével Jacek Zakowski. A Polityka hetilap publicistája azt javasolta, hogy az egyik tévécsatornát „adják át” a jobboldalnak. A szerző szerint a társadalomban a PiS-nek jelentős konzervatív tábora van, jár nekik az ő ízlésük szerinti tévé. Később pontosított, hogy nem a PiS propagandatévéjének folytatására gondolt, csupán egy tisztességes konzervatív csatornára. A korábbi példákra hivatkozott, egy időben az olasz kommunistáknak is volt saját állami tévéjük. Jacek Zakowskival szinte senki sem nem értett egyet, a legtöbben a tapasztalatokra hivatkozva azzal érveltek, hogy a PiS sem volt méltányos, nem ragaszkodott az arányokhoz, s totális médiauralomra törne, ha visszaszerezné a hatalmat.

A jobboldal kiszorítása a médiá­ból azonnal kihívta az államfő ellenkezését. „Ami történik, az a lengyel jogrend megsértése, anarchia! Felszólítom Donald Tuskot, hogy azonnal állítsa helyre a korábbi állapotot!” – nyilatkozta. Ez a fellépés várható volt. Andrzej Duda a PiS táborába tartozik, politikai létét Jaroslaw Kaczynskinek köszönheti. Voltak ugyan olyan lépései, amelyek azt feltételezték, hogy figyelembe veszi a társadalom ellenzéki felének a szempontjait, az ország szövetségesi kapcsolatait is, de ezek csak epizódok voltak. Duda a pártfeladatok túlnyomó többségét engedelmesen végrehajtotta. Most pedig azért lép fel harcosan, hogy arra az elnöki mandátuma lejárta – 2025 nyara – után átveszi a PiS vezetését. Hogy ez sikerül-e neki, kétséges. Jaroslaw Kaczynski ugyan hetvennégy éves, de tekintélye pártjában továbbra is erős. A választási vereség sem rendítette meg. Most is az a célja, hogy az október 15-i választási vereséget felülírja. A PiS narratívája szerint Tusk hazaáruló. A koalíciós kormányt „december 13-i kabinetnek” nevezik. Ez a lengyelek számára sokat mondó dátum, 1981. december 13-án vezette be a katonai szükségállapotot Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, pártfőtitkár és kormányfő. A katonai hatalomátvétel betiltotta a Szolidaritás mozgalmat, a szabad szerveződést, a relatív pluralizmust. A jelenlegi helyzet ugyan nem emlékeztet az 1981-ire, de nem kizárt, hogy Kaczynski és pártja a történelmi emlékeket felidézve próbál pozíciókat szerezni.

Régi ügyek törnek a felszínre

A lengyel legfelsőbb bíróság két év letöltendő börtönbüntetésre ítélt két PiS-képviselőt. Mariusz Kaminski és Wasik az első PiS-érában 2007–2011 között a korrupcióellenes CBA titkos­szolgálat vezetői voltak. Irányításukkal a szervezet nagyszabású akciót folytatott a Samoobrona agrárpárt vezetője, Andrzej Lepper ellen. A vád szerint miniszterként pénzért minősített át mezőgazdasági területeket üdülő­övezetté. Később öngyilkos lett. Az ügy a CBA provokációjára épült. A bíróság elítélte a két PiS-tagot, de később Andrzej Duda kegyelemben részesítette őket.

Terrorveszély karácsonykor.