Az önök tíztagú munkacsoportja főképp a pécsi tudásközpont könyvtárának dolgozóiból szerveződött. Nem tart attól, hogy kutatási eredményeiket a történészek lekezelik?
A fő célunk az, hogy felhívjuk a figyelmet Nagy Ferenc elfeledett életútjára, és ezzel ösztönzést adjunk a főállású kutatóknak – levéltárosoknak, történészeknek, politológusoknak –, hogy elemezzék a politikus után maradt hatalmas mennyiségű iratanyagot.
Ezer magyar ember közül talán kettő se tud arról, ki is volt Nagy Ferenc.
Egy eldugott faluban, Bissén nevelkedő, hat elemit végzett parasztgyerek volt, aki fiatalemberként családja földjén dolgozott, s közben kitartóan művelte magát. Huszonévesen az agrártársadalom helyzetéről írt újságcikkei miatt országos hírű közéleti személyiségnek számított. Népszerű politikus lett, aki ellenezte az ország részvételét a második világháborúban, ezért a németek 1944-ben deportálni akarták. Már az induló vonatról mentette ki őt Baranya alispánja. Másfél év múlva kormányfővé választották. Páratlan karrier, hogy egy parasztgyerekből miniszterelnök legyen. Az általa irányított koalíciós kormány kudarcra volt ítélve, hisz a megszálló szovjetek által támogatott kommunisták arra törekedtek, hogy magukhoz ragadják a hatalmat. Ebben a gyilkos ellenszélben Nagy Ferenc kormánya komoly eredményeket ért el. Miniszterelnökként tárgyalt Truman elnökkel, s ennek nyomán Magyarország visszakapta a háború végén elhurcolt aranykészletének egy részét, de volt Sztálinnál is, és elérte, hogy a háborús jóvátételt hosszabb idő alatt törleszthesse az ország. Az ő kormánya idején letörték a rekordméretű inflációt, és jól haladt az ország újjáépítése.
Újjáépítési miniszter volt, amikor megölték az édesanyját. Eddig nem derült ki, hogy ebben volt-e Sztálinnak szerepe?
1945. szeptember 27-én Nagy Ferenc édesanyja a pécsi piacról szekérrel hazafelé tartott, amikor egy orosz tank követte őket, és az ágyúcsővel lesodorta az asszonyt a kocsiról, majd keresztülment rajta. Állítólag mindez azért történt, mert orosz katonák el akarták venni a szekeret és a lovakat. Ám nem kizárható, hogy politikai merénylet történt, így akarták Nagy Ferencet megfélemlíteni. Sztálin a tragédia után felajánlotta, hogy kérjen bármit, teljesíti. Ő azt kérte, engedjék haza a Gulágról azokat a bissei férfiakat, akik megöltek két orosz katonát, mivel azok nőkkel erőszakoskodtak a falujában. Sztálin teljesítette a kérést.
Nagy Ferenc látta, hogyan működik a szovjetrendszer, mégis együttműködött a kommunistákkal. Miért?
Középutas politikus volt, az ország érdekében mindig a megegyezést kereste, de nem bízott a Szovjetunióban és a kommunistákban. Trianon miatt a nyugati nagyhatalmakban sem bízott, egy semleges Magyarországról álmodott. 1947 májusában, Svájcban pihent a feleségével, amikor Rákosiék megfenyegették és megzsarolták. Korábban Kovács Bélát, a kisgazdák legharcosabb politikusát orosz katonák őrizetbe vették, és elhurcolták a Szovjetunióba, s ott megvádolták köztársaság-ellenes összeesküvéssel. Amikor Nagy Ferencet telefonon felszólították a lemondásra, azt állították, hogy Kovács Béla rávallott, ezért, ha hazajön ellene is eljárás indul. Megígérték, hogy ha lemond a miniszterelnöki tisztségéről és kint marad, nem lesz eljárás, és átadják neki az ötéves fiát, Lacikát, akit itthon túszként őriztek. Mivel nem kapott garanciát, hogy jogszerű és nyilvános lesz a vizsgálat, úgy döntött, lemond. A svájci határon, egy hídon, 1947. június 1-én, a szolgálati autójának a motorházán, szállodai levélpapíron írta alá lemondó nyilatkozatát. Azért is döntött így, mert nagyobbik fia, Ferenc az amerikai magyar nagykövetségen dolgozott, Júlia lánya pedig Svájcban tanult, így őket biztonságban tudta. Lacikát a lemondásért cserébe átadták át neki a határon.
Itthon évtizedekig emigráns hazaárulóként definiálta Nagy Ferencet a hivatalos történelemírás. Hogyan fogadták őt az Egyesült Államokban?
Segítőkészen. Emlékiratait angol nyelven kiadták és újságokban közölték, a befolyt jogdíjból földet vett, és gazdálkodni kezdett. Újra paraszti munkát végzett. Mivel a koalíciós kormány vezetőjeként együttműködött a kommunistákkal, a 45-ös emigránsok haragudtak rá. Clevelandban még az autóját is megdobálták kővel, amikor előadást ment tartani a kinti magyaroknak. Az 56-osok és a későbbi disszidensek már megértőbbek voltak vele, ám amikor támogatta, hogy Amerika adja vissza a Szent Koronát és a koronázási ékszereket Magyarországnak, sokan szembe fordultak vele. A visszaadás magyar emigráns ellenzői 1100 oldalas könyvben indokolták, hogy miért nem szabad ezt megtenni. Ő azonban azt vallotta, hogy a korona magyar népé, ezért Magyarországon a helye, és mindenki számára hozzáférhetőn ki kell állítani. Ragaszkodott hozzá, hogy a visszaadáskor ne legyen ott Kádár János, s mivel ezt várta el az amerikai vezetés is, az országgyűlés elnöke, Apró Antal vette át a koronázási ékszereket. Egyébként Nagy Ferenc akkor már haza akart térni. Folytak erről tárgyalások és levélváltások a magyar politikusokkal. Honvágy kínozta őt is és a feleségét is, az asszony ebbe bele is betegedett. A hazatérést Nagy Ferenc halálos infarktusa meghiúsította.
Kutatása során ön háromszor járt Amerikában, az NKA-tól elnyert támogatásnak köszönhetően. Beszélgetett Nagy Ferenc leszármazottaival, ők mit tudnak a miniszterelnök politikai múltjáról?
A miniszterelnök három idősebb gyermeke már meghalt. 1950-ben lányai születtek a házaspárnak, Zsófi és Zsuzsanna. Az ikrek írásban részletesen válaszoltak kérdéseinkre. Sajnos, december 18-án arról kaptunk hírt, hogy Zsófi is meghalt. Videónyilatkozatot adott nekünk a kormányfő egyik unokája, Andy Nagy és egyik dédunokája Steve Hanson. Ők ismerik Nagy Ferenc életútját, és többször is jártak Magyarországon. Értenek egy keveset magyarul, s – részben a kapcsolatfelvétel hatására – kérték és megkapták a magyar állampolgárságot. Nagy Ferenc örökösei 1989-ben a New York-i Columbia Egyetem könyvtárának adták a miniszterelnök által megőrzött 21 500 tételes irathagyatékát. Nagy Ferencet évtizedekig figyelte a titkosszolgálat, az erről szóló iratanyag megtalálható Budapesten és Oroszországban. Mindezek elemzése kell ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a politikus életéről.
Nagy Ferenc életművét hogyan lehetne minél szélesebb körben megismertetni?
Részben Bisse történelmi emlékhellyé nyilvánításával. Áll még, de felújításra vár Nagy Ferenc családi háza. A család présháza is megvan, ott emlékszobát lehetne kialakítani. Készülhetne történelmi játékfilm vagy tévéfilmsorozat az életéről. Az, ahogy egy önmagát makacsul képző, falusi fiúból népszerű politikus, majd kormányfő lesz, önmagában is filmbe illő. Életútja tele volt drámai fordulatokkal: bujkálása a német megszállás alatt, édesanyja meggyilkolása, a forint bevezetése, harca a kommunistákkal, a svájci lemondás, a magyar emigránsokkal folytatott vitái. A filmben feltűnne Truman, Sztálin, Rákosi, Kádár, Rajk, Kovács Béla, Jimmy Carter, megidézhetnénk az amerikai egyetemeken tartott előadásait, a honvágyát, és azt, ahogy a titkosszolgálat figyelte őt. Az is méltó emlékállítás lenne Nagy Ferencnek, ha hamvai magyar földben pihenhetnének.
A Tenkes-hegytől Washingtonig
Nagy Ferenc 1903-ban, a Tenkes északi lejtőjén fekvő faluban, Bissén született, egy 15 holdon gazdálkodó református család egyetlen gyermekeként. 1930-ban egyik alapítója volt, majd főtitkára lett a Kisgazdapártnak. 1939-től parlamenti képviselő. Háborúellenessége miatt a német megszállást követően letartóztatták. 1944 október 10-ben kiengedték, ám a nyilas hatalomátvétel után illegalitásba vonult. 1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja volt, majd parlamenti képviselővé választották. A kormányban előbb újjáépítési miniszterként kapott feladatot, aztán 1946. február 4-től az ország miniszterelnökeként szolgált. 1947 májusában feleségével Svájcba utazott pihenni, amikor Rákosi megzsarolta és lemondatta. Az Egyesült Államokba távozott, és Washington elővárosában, Herndonban telepedett le. 1955. és 62. között világszerte előadásokat tartott a szovjethatalom működéséről, később ezt tette 400 amerikai egyetemen is.Nagy Ferenc 1924-ben bissei lányt vett feleségül, a házaspárnak öt gyermek született. A politikus 1979. június 12-én halt meg. A herndoni temetőben vettek tőle végső búcsút.
