A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megbízható és köztiszteletben álló független intézmény, az általa előállított statisztikákat objektívnek, magas színvonalúnak, megbízhatónak és időszerűnek, a problémamegoldásra érzékeny és a szakmai vitákra nyitott - áll abban a jelentésben, amelyet a Eurostat szakértői készítettek az áprilisban lezárult, a KSH általános működését elemző vizsgálatuk során. Ám bármennyire is kedvező a KSH és a magyar statisztikai rendszer megítélése Luxemburgban a napokban nyilvánosságra hozott jelentés szerint, mégis közel két tucat ajánlást fogalmaztak meg annak függetlensége és működésének javítása érdekében.
A uniós szakértők szerint szükség lenne a magyar statisztikai rendszer megerősítésére, illetve a hivatalos statisztikákba vetett társadalmi bizalom előmozdításra. Ennek érdekében több észrevételt is megfogalmaztak: első helyen egy technikai javaslattal éltek, eszerint a KSH és más magyar statisztikai hatóságoknak egy közös brand, márka alatt kellene működniük, ami szerintük növelné a közbizalmat. Másik javaslatuk szerint a KSH a társhatóságok számára egy statisztikai képességfejlesztő programot tervezhetne, annak érdekében, hogy ezen statisztikai hatóságok (például az Energiahivatal, az MNB, a Magyar Államkincstár, a népesség-nyilvántartás (Belügyminisztérium), az Országos Idegenrendészeti Hatóság) képes legyen megfelelni a jövőbeli kihívásoknak .
Már a Eurostatot is érdekli, hogyan jött ki az egy számjegyű magyar inflációA 22 ajánlásból a harmadik helyen szerepel a KSH elnökének függetlensége. A luxemburgi statisztikusok szerint „az illetékes kormányzati szerveknek javítaniuk kell a Központi Statisztikai Hivatal elnökének kinevezési eljárásának átláthatóságát, például az álláshely meghirdetése révén”. Az indoklásuk szerint ugyan az új, 2016-ben elfogadott statisztikai törvény jelentős előrelépés volt abban a tekintetben, hogy részletes szabályokat, elvárásokat vezetett be az elnöki poszt várományosaival szemben. (Például érvényesíti azt a követelményt, hogy a kinevezett személynek elismert statisztikai képesítéssel és legalább tízéves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie.) Ugyanakkor az Eurostat szerint a kinevezési, toborzási folyamat kezdetén nincs teljes átláthatóság, különösen akkor, ha az üres álláshelyet nem hirdetik meg. Ennek hiánya negatívan befolyásolhatja a Központi Statisztikai Hivatalnak, mint szakmailag független szervezetnek a megítélését. – írják. Másik javaslatuk szerint a KSH-t le kellene választani a kormányról, illetve a hivatalt felügyelő Miniszterelnöki Kabinetirodáról, ami nemcsak politikától való függetlenséget növelné, de rugalmasabb működést is lehetővé tenne.
Úgy tűnik, hogy KSH-t a kormány részéről felügyelő Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter is olvashatta az áprilisban elkészült, ám csak most nyilvánosságra hozott Eurostat-javaslatokat, ugyanis Rogán november közepén, a parlament gazdasági bizottsági meghallgatásán arról beszélt hogy, olyan törvényjavaslatot készítenek elő a tárcájánál, amely biztosítaná, hogy „a KSH egy a kormánytól független szervvé váljon, ne a kormány ellenőrizze”. Azt egy szóval sem említette, hogy ez a Eurostat elvárása.
A téma úgy került szóba, hogy Mellár Tamás, párbeszédes képviselő, egykori KSH elnök szóvátette, hogy az elmúlt hónapokban több sajátos személycsere történt a hivatalon belül, mégpedig szerinte azért mert egyes statisztikai (az inflációs és a GDP) adatok nem feleltek meg a kormány elvárásainak. Mellár szerint „nagyon rosszat tett a KSH-nak, hogy a hivatal felügyelete a 2022-es választások után a miniszterelnöktől a propagandaminiszterhez került. Úgy fogalmazott: úgy látom, hogy a KSH ma már nem egy független nemzeti intézmény, hanem sokkal inkább a kormány szolgálólánya – olvasható a meghallgatásról készült jegyzőkönyvben.
Nem is ment 10 százalék alá az infláció? - A kormánypropagandát segítette a KSH módszertanváltásaErre válaszul közölte akkor Rogán, hogy tárcája dolgozik egy olyan törvénymódosításon, amely gyakorlatilag az Országgyűlés alá rendeli a KSH-t, ez pedig az egyik legfüggetlenebb intézménnyé tenné az Európai Unión belül – olvasható a Gazdasági Bizottság jegyzőkönyvében. „Őszintén remélem, hogy meg tudom nyerni hozzá a kormány támogatását, ebben van még vita a kormányon belül. Én személyesen azt a célt tűztem ki magam elé, hogy ezt megteremtsem, egy ilyen törvényt behozzak, és utána az Országgyűlés alá rendeljük a KSH működését. Azt gondolom, hogy ennél nagyobb biztonsági garancia meg függetlenségi garancia egyébként nem is tudna lenni” – fogalmazott Rogán. Persze minden a részleteken múlik: a parlament jelenleg a fideszes képviselők kétharmadával azt választja meg a KSH elnöknek, akit akar, ezzel akár hét – vagy akár több évre - is képes bebetonozni a Fideszhez hű vezetőket. Valódi változást a KSH és vezetőjének függetlenségében a Eurostat javaslat hozna, ha a vezetői poszt nyílt pályázaton dőlne el – ám ilyenre eddig még soha nem volt példa a magyar államigazgatás történetében.
Nem foglalkoztak az inflációszámítási problémákkal
Az elmúlt hónapokban látványosan csökkent az infláció Magyarországon, ami részint annak köszönhető, ahogyan a KSH az energiainflációt számolja, illetve ezzel kapcsolatban milyen módszertant választott. Több neves statisztikus és közgazdász többek közt lapunknak is nyilatkozva bírálta a KSH módszertani döntéseit, amelynek mellékterméke a vártnál gyorsabban csökkenő inflációs index. Az idén áprilisban zárult vizsgálat nem foglalkozott a KSH infláció-számítási gyakorlatával. Ugyanakkor azt tudható, hogy a Eurostat az energiainfláció számítási módszeréről tárgyal a KSH-val – ezt december elején közölték a Reuters-szel. A vizsgálat azt követően indult, hogy októberben váratlanul 9,9 százalékra csökkent KSH által mért infláció. A nagy csökkenés több hazai és külf9ldi elemzőnek is feltűnt.
9,9 százalék váltotta ki a vitát, hogy helyes-e a KSH inflációszámítási módszere