A Eurostat egyeztetéseket kezdett a Központi Statisztikai Hivatallal (KSH) az infláció számításának módjairól - írja a Reuters.
Mindez néhány nappal azután derült ki, hogy a KSH két korábbi elnöke, Mellár Tamás, a (jelenleg a Párbeszéd országgyűlési képviselője) és Katona Tamás, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) politikusa lapunknak nyilatkozva arról beszélt, számítása szerint 11 százalékon ragadt volna az infláció októberben, ha KSH az energiaárakat változatlan súllyal és módon vette volna figyelembe a fogyasztásban. Az uniós hivatal nem tett említést a két ellenzéki politikusról.
Nem is ment 10 százalék alá az infláció? - A kormánypropagandát segítette a KSH módszertanváltásaKorábban a kormányzat azt ígérte, hogy az év végére egyszámjegyű lesz a pénzromlás mértéke. Így talán senkit sem lepett meg, de az éves ütem októberben 9,99 százalékos áremelkedést mutatott, ami jóval kisebb lett, mint a 10,4 százalékos piaci várakozás. A KSH a hét elején visszautasított minden feltételezést és azt hangoztatta, hogy számításaik megfelelnek az uniós előírásoknak.
Továbbra is vezet az EU-ban a magyarországi infláció, a csehek próbáltak előzni, de nem hagytuk őket„Véleményünk szerint ezek az ellenőrzések biztosítják, hogy a KSH minden alkalommal megbízható képet adjon az infláció alakulásáról, összhangban a szabályozásokkal és a nemzetközi módszertani szabványokkal” - fogalmaztak válaszukban. A Eurostat úgy reagált, hogy rendszeres párbeszédet folytatnak valamennyi uniós tagállam statisztikai hivatalával a harmonizált fogyasztóiár-index statisztikák összeegyeztetésével és fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről. Emellett rendszeresen ellenőrzik, hogy a módszertani útmutatások megfelelnek-e. Arra a kérdésre, hogy a tárgyalások eredménye vezethet-e a korábbi magyar inflációs adatok felülvizsgálatához, a Eurostat azt válaszolta, hogy ez elvileg lehetséges, de nagyon ritkán fordul elő.
Messze még az árstabilitás, még mindig háromszorosával múlja felül a magyarországi infláció az eurózóna-országok átlagátA KSH 2022 augusztusában módszertani változást hajtott végre, hogy figyelembe vegye a rezsicsökkentés változásait. Egyúttal jelezték, hogy szakmailag megkérdőjelezhető lenne, ha azért változtatták volna meg a módszertant, hogy így kedvezőbb képet fessenek a pénzromlásról. Éppen ezért ilyesmit nem is fontolgattak - áll válaszukban.
Furcsa jelek mindenesetre akadnak. Nemrégiben távoznia kellett a hivatalból annak a főosztályvezetőnek, aki korábban 27 éven keresztül számolta az inflációt. Helyére az a Tréfás Gábor érkezett, aki korábban a Szijjártó Péter felügyelte Nemzeti Befektetési Ügynökségnél dolgozott.
A Commerzbank figyelmeztette a befektetőket
A Commerzbank elemzője is felfigyelt, tegnapi hírlevelében pedig szükségét érzete, hogy ezekről a kételyekről a befektetőit is értesítse. Az elemző azokra a korábbi hírekre is felhívta a figyelmet, amely szerint több esetben kormány felől nyomás nehezedett a KSH-ra a „szebb” számok publikálása miatt, illetve egyes személycserékben közrejátszhatott kormányzati befolyás.
Ezek az állítások Tatha Ghose szerint nem ellenőrizhetőek, ám komolyan kell venni őket. Az elemző emlékeztetett arra, hogy a régióban vannak olyan országok, amelyek statisztikai hivatalai részben nem megbízhatóak. Az elemző Törökországot említi, ahol a GDP és az inflációs adatokat a piac megbízhatatlannak ítéli. Oroszországról is azt tartják, hogy ott az állami statisztikák teljesen megbízhatatlanok. Magyarország esetében az uniós normákhoz való igazodás, illetve az Eurostat szakmai felügyelete eddig megakadályozta az ilyen vitákat – jegyzi meg az elemző.
Amíg a nemzeti eltérések nem jelentősek, illetve rendelkezésre állnak a Eurostat összehasonlító számításai, addig a kérdés nem jelentős – írta. Ám ha mégis igazak lennének azok a hírek, mely szerint a KSH-nál egyes személycseréket a kormánynak való megfelelés váltott ki, akkor a befektetőknek a jövőben fokozottabban figyelniük kell ezen kérdésekre – vélekedett Tatha Ghose. Az elemző szerint ugyanis ha ez a vita tovább gyűrűzik, az akár ronthatja a magyar gazdaság megítélését, így akár az államadósság minősítését is. A minősítő intézetek ugyanis a legfontosabb kritériumnak tartják egy befektetésre ajánlott ország esetében a hivatalos statisztikák megbízhatóságát – zárta a befektetőknek szóló figyelmeztetését Tatha Ghose.
