Magyarország;Svédország;Törökország;NATO-csatlakozás;

- A török parlament külügyi bizottsága is jóváhagyta a svéd NATO-csatlakozást, Magyarország az utolsó maradhat

Ácsolják az új szégyenpadot.

A török parlament külügyi bizottsága kedden jóváhagyta Svédország NATO-csatlakozását. Fuat Oktay, a testület elnöke a bejelentéshez hozzáfűzte, ezután a törvényhozás elnöke fog dönteni arról, hogy mikor tűzik ki szavazásra a kérdést, a következő lépésben az előterjesztés a parlament plenáris ülése elé kerül szavazásra, majd pedig jóváhagyásra Recep Tayyip Erdogan török elnökhöz.

Ezzel együtt – írja az MTI – Fuat Oktay figyelmeztetett, hogy nem várható mielőbbi szavazás a parlamentben.

Ankara a svéd csatlakozás jóváhagyásáért cserébe korábban közölte, határozottabb fellépést vár Stockholmtól a terrorizmus elleni harc területén, elvárja például a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Svédországban élő tagjainak kiadását.

A török elnök december közepén mindemellett ahhoz kötötte Svédország NATO-csatlakozását, hogy az amerikai kongresszus hagyja jóvá 40 darab új F-16-os amerikai harci repülőgép és alkatrészek Törökországnak történő eladását. A török elnök ezenfelül Kanada és más NATO-tagországok Törökországgal szemben elrendelt fegyverembargóinak feloldására is felszólított az üggyel kapcsolatban.

Ha a törökök rábólintanak a svéd NATO-csatlakozásra, szégyenszemre Magyarország az utolsó lehet az észak-atlanti szervezet 31 tagországa között, amelynek a parlamentje végül ratifikálja a skandináv ország belépését. Ez a parlamenti Fidesz-frakcióval folytatott nyári álvita ellenére teljes egészében az Orbán-kormányon múlik. A kabinet először arra hivatkozva nem vitte Országgyűlés elé az ügyet, hogy Recep Tayyip Erdogan ne legyen egyedül, néhány hónapja azonban az Orbán-kormány sávot váltott, és az kezdett el nem tetszeni neki, hogy a svéd iskolákban tananyag lett egy 2019-es kisfilm arról, hogy a NER 2010-es kiépítése óta hogyan épült le a demokratikus intézményrendszer Magyarországon. A kisfilm miatt Szijjártó Péter többször is figyelmeztette a stockholmi vezetést, és bár Novák Katalin államfő is kiállt a svéd tagság mellett, sőt, Orbán Viktor miniszterelnök is azt állította „nem Magyarország lesz az utolsó, amely rábólint a svéd csatlakozásra, a parlamentben még mindig nincs tűzték napirendre a kérdést.

Hónapokig tartó időhúzás után a Svédországgal együtt jelentkező Finnország NATO-csatlakozását az Országgyűlés utolsó előttiként ratifikálta 2023. március 27-én. A március 31-i ankarai ratifikálás nyomán Finnország négy nappal később, 2023. április 4-én a NATO 31. tagországa lett. 

A katolikus egyházfő a keresztények üldöztetése, diszkriminációja ellen is felemelte a szavát.