- Felvonták a zászlókat, Finnország ma hivatalosan a NATO tagja lett

Kedd délután Helsinkiben felvonták az NATO kék-fehér lobogóit. a brüsszeli NATO-székház előtt pedig Finnországét. Finnország ma hivatalosan az észak-atlanti szervezet 31. tagiországa lett. 

– Eddig egyedül védtük meg a hazánkat, ám mostantól számíthatunk arra, hogy külső segítséget kapunk, ha a helyzet eldurvulna. És természetesen segíteni is készek vagyunk, ha mások bajba kerülnek – mondta Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter a közszolgálati YLE televíziónak. A tárcavezető Sauli Niinistö elnökkel és Pekka Haavisto külügyminiszterrel együtt vesz részt a Finnország csatlakozását kísérő keddi brüsszeli eseménysorozaton. A NATO-csatlakozást Pekka Haavisto szentesítette azzal, hogy átnyújtotta Antony Blinken amerikai külügyminiszternek a szükséges dokumentumokat.

Finnország keddi csatlakozása a katonai tömbhöz egybeesik a NATO létrehozásának 74. évfordulójával: a szövetséget alapító szerződést 1949. április 4-én írták alá. – Történelmi nap Finnország NATO-csatlakozása, ami a NATO-t erősebbé teszi, az észak-atlanti térség biztonságosabbá válik - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően. A tanácskozásra érkezve újságíróknak nyilatkozva közölte, kora délután a finn zászlót felvonták a szövetség brüsszeli központjánál. Finnországé a francia és az észt nemzeti lobogó között kapott helyet az épület előtt, a háttérben viszont – derül ki az YLE élő hírfolyamából – néhányan „Dicsőség Ukrajnának!” felkiáltással tüntettek. Ők arra akarták felhívni a figyelmet, hogy az Oroszország ellen honvédő háborút vívó kelet-európai ország is benyújtotta már a NATO-csatlakozási kérelmet

Jens Stoltenberg korábban emlékeztetett: április 4-én van a 74. érvfordulója annak, hogy az amerikai fővárosban aláírt washingtoni szerződéssel megalapították a NATO-t. – Mi is lehetne jobb módja a NATO születésnapjának megünneplésének, mint egy csatlakozási ceremóniával köszönteni a szövetség 31. tagját, Finnországot – tette fel a költői kérdést Jens Stoltenberg. A finn NATO-tagság azt mutatja, hogy minden önálló és független ország szabadon hozhat döntést csatlakozásáról a katonai szövetséghez - tette hozzá a NATO-főtitkár, majd reményét fejezte ki, hogy a tagállamok jóváhagyása által Svédország is mihamarabb a szövetség tagjává válhat.

Közölte továbbá: mivel az orosz agresszió Ukrajnával szemben nem csillapodik, kedden összeül a NATO-Ukrajna Bizottság Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter részvételével, és megbeszélést folytat arról, miként tudja a szövetség növelni támogatását a megtámadott országnak.

Hangsúlyozta: semmi jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, megerősítette katonai jelenlétét a NATO-tagállamokkal közös határian, továbbá fennáll a lehetősége, hogy katonai erőt kíván alkalmazni szomszédaival szemben. Hens Stoltenberg végezetül veszélyesnek és meggondolatlannak nevezete az orosz elnök nukleáris retorikáját, és hangsúlyozta, egy atomháborút soha sem lehet megnyerni. A nukleáris fegyverek lehetséges bevetéséről szóló moszkvai kijelentések miatt pedig megváltozott a biztonsági helyzet, amihez szükséges hozzáigazítani a NATO nukleáris védelmi berendezkedését - jelentette ki a NATO-főtitkár, majd hozzátette: a szövetségnek nem konfliktus kiváltása a célja, hanem annak megelőzése.

Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter a tanácskozásra érkezve nagy napnak nevezte Finnország számára a NATO-csatlakozást, mely érdekében - mint mondta - az ország sokat dolgozott hosszú éveken keresztül, egyebek mellett jelentős összegeket fektetett a védelmi képességekbe. Hangsúlyozta továbbá: országa tevékeny tagja lesz az észak-atlanti szövetségnek. A politikus a finn NATO-csatlakozást úgy az ország, mint a szövetség számára előnyösnek nevezte, majd hozzátette, Finnország célja az is, hogy „jó szomszédja”, Svédország is teljes tagságot szerezzen a szövetségben. A finn védelmi miniszter reményét fejezte ki, hogy ez a lehető leghamarabb megtörténik.

A Kreml értelmezése szerint Finnország NATO-csatlakozása utáni helyzet gyökeresen eltér az Ukrajnával kapcsolatos problémától, az észak-európai ország ugyanis sosem volt ellen-Oroszország, és nem volt vele vita - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak. – Ukrajna esetében a helyzet gyökeresen eltér, és potenciálisan sokkal veszélyesebb. Valójában ez váltotta ki a „különleges katonai művelet” – értsd: a háború (a szerk.)  – és az általa elérendő célok szükségességét - mondta. 

Eredetileg úgy nézett ki, hogy Finnország Svédországgal együtt lehet a NATO-tagja, de Törökország és Magyarország hónapokon át késleltette a csatlakozást, Svédországét pedig még jóvá sem hagyták. A két észak-európai ország még 2022. május 18-án nyújtotta be a csatlakozási kérelmet, július 4-én pedig a társulási tárgyalásokat is lezárták. Ehhez képest a budapesti Országgyűlés csak 2023. március 27-én, az ankarai parlament március 31-én ratifikálta Finnországét.

Azon kívül, hogy az Orbán-kormány a halogatással Oroszország és Törökország érdekeit védte, nem egészen világos, hogy miért nem került Országgyűlés elé az ügy, amelynek a kedvéért még látszatvita is kitört az Orbán-kormány és a Fidesz-frakció között. Akkora, hogy egy fideszes parlamenti küldöttség stockholmi és helsinki útra indult miatta nyomában Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel. 

Finnország és Svédország több évtizeden át semleges volt, politikai vezetése az orosz fenyegetés, Ukrajna február 24-i megtámadása miatt döntött a NATO-csatlakozási kérelem benyújtásáról. A finn-orosz határ 1340 kilométer hosszú, a mostani NATO-csatlakozással az észak-atlanti szövetség országai és Oroszország közös határa a kétszeresére nő. Egy 200 kilométeres szakaszon a finnek február 28-án elkezdtek háromméteres drótkerítést emelni, megakadályozandó, hogy a sorozás elől menekülő oroszok bejussanak az országba. A finn-orosz határt máshol jellemzően alacsony fa kerítés jelzi.