Borja középkorú ukrán férfi, nem messze él Kijevtől, kamionsofőrként dolgozik. A munkájából adódóan egyébként is ritkán látja a feleségét és a lányát, decemberben azonban a köztük lévő tér-, és időbeli távolság még nagyobbra nőtt. Elsőként a lengyel, majd később a szlovák és a magyar fuvarozók szerveztek demonstrációkat a határátkelőhelyeknél, arra panaszkodva, hogy az Európai Uniótól jelentős könnyítéseket szerző ukrán sofőrök gyakorlatilag elveszik a munkájukat. A tüntetések miatt a forgalom jelentősen torlódott, és noha a szlovák és magyar fuvarosok egyelőre januárig felfüggesztették tiltakozó akciójukat, a lengyel kamionosok továbbra is kitartanak. A teherautók zöme így Szlovákián át a magyar határ felé kerül, napokig vesztegelve a kilométeres sorokban.
– Németországból jövök, korábban Lengyelországon át négy nap alatt otthon voltam. Most csak a lengyel határnál három napot vártam, utána két napot Szlovákiában álltam, itt meg Záhonynál ez a harmadik napom, lassan két hete úton vagyok – mutatott a határátkelő sorompójára. Hideg élelmet eszik, nagy ritkán melegít csak konzervet egy palackos gázrezsón. Utoljára Szlovákiában tudott alaposabban tisztálkodni egy ottani kamionparkolóban, azóta flakonos vizet, vagy ahogy ő nevezi „butilkát” használ, abból mosakszik, legfeljebb arcot és fogat mos. Dolgát a természetben végzi. A pihenőidőre vonatkozó előírásokat a kilométeres sorokban várakozva is be kell tartani, márpedig ha akárcsak araszol is az autó, azzal azt megsértenék. Záhonynál járva azt tapasztaltuk, erős összetartás van a sofőrök között: aki kiáll, vagy egy sárga mellény kitűzésével jelzi, hogy pihenőt tart, azt könnyedén megelőzhetnék, ám társai tartják a helyet, és visszaengedik később a sorba.
Ottjártunkkor Záhony előtt a négyes úton legalább négy-öt kilométer hosszú volt a kamionsor a leállósávban, s akkor még nem számoltuk a mellékutakon veszteglőket, akiket azért tereltek át, hogy ne akadályozzák a forgalmat. Mindez a környéken élők mindennapjait is megnehezítette. 48 órás várakozásra kellett számítani a kilépő irányú teherforgalomban Záhonynál – erősítette meg lapunknak az ORFK sajtószolgálata.
– Alig vártam az iskolai szünetet, az elmúlt napokban rengeteg plusz időbe, idegeskedésbe és magasabb benzinköltségbe került, hogy Záhonyból eljussak Mezőladányra, Tornyospálcára és Tiszabezdédre, ahol általános iskolákban és felnőtt dolgozók iskolájában tanítok történelmet. A feltorlódott kamionsor miatt volt, hogy 10-15 kilométert kellett kerülni, a tankerület pedig nem fizeti ki a pluszköltségeket – panaszkodott egy tanárnő Záhonyban.
Az EU döntéshozói a háborús helyzet miatt még 2022-ben engedélyezték az ukrán áruszállítóknak, hogy alapvetően humanitárius célokkal könnyebben áthaladhassanak a tagállamok területén. Korábban, ha Ukrajnából elindult egy szállítmány Franciaországba, akkor Magyarországon, Ausztriában és Németországban is külön engedély kellett a fuvarhoz, erre most nincs szükség. A közép-európai fuvarozók, köztük a magyarok azonban úgy látják, hogy a liberalizációt kihasználva az ukrán vállalkozások olyan piacokra is betették a lábukat, amelyekre nem vonatkozna az uniós könnyítés.
– Számos jel mutat arra, hogy nemcsak élnek, hanem vissza is élnek az ukránok a könnyítéssel – mondták fuvarozók. Az ukrán határról Magyarország felé például egyfajta regisztrációs rendszeren lehet bejutni, amely elvileg konkrét időpontot ad meg egy kamionnak az átkeléshez. Volt olyan magyar sofőr, aki több napig állt Csopnál a sorban, s folyamatosan későbbi és későbbi dátumokat kapott, miközben ukrán kamionok, amelyek addig mögötte álltak, valahogy előrébb „sorolódtak” – mesélték. Hozzátették: mivel a humanitárius szállítmányok elsőbbséget élveznek, ezért sokszor a kereskedelmi célú fuvarokat is ilyen kategóriába sorolták az ukrán cégek. Amikor a lengyel határnál elkezdték szisztematikusan ellenőrizni a kamionokat, valóban humanitárius szállítmány van-e a járművön, a bejelentett ilyen jelegű fuvarok száma hirtelen a korábbi felére csökkent. Időközben Magyarország is szigorította az ellenőrzéseket, autópálya melletti parkolókba terelik az ukrán teherautókat, hogy átnézzék a szállítmányt.
– A közép-európai országok kormánytisztviselői többször próbálták elérni az Európai Unió döntéshozóinál, vizsgálják felül és szigorítsák az ukránokra vonatkozó könnyítéseket, de eddig nem jártak sikerrel – mondta lapunknak Árvai Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete főtitkára. Szavai szerint a szakmai szervezetek már a könnyítések megszületésekor, vagyis több mint másfél évvel ezelőtt jelezték a döntéshozók felé, hogy az intézkedés eltorzítja a piaci viszonyokat, és jelentős hátrányt okoz az uniós tagállamok szállítmányozóinak. Ukrajnában például 70 forinttal olcsóbb a gázolaj, mint nálunk, vagy a lengyeleknél, szlovákoknál, és a munkavállalókra vonatkozó szabályok is kevésbé szigorúak – nincs például kötelező minimálbér, a baleset-biztosítási feltételek és a műszaki előírások is megengedőbbek. Így az ukrán cégek akár 30-40 százalékkal olcsóbban tudnak elvállalni egy fuvart. A szakember szerint, ha nem változnak a feltételek, a hazai fuvarozó cégek egy része emiatt menthetetlenül csődbe jut.
