Az immár hungarikummá nyilvánított teqball voltaképp egy 2016 óta zajló marketingkísérlet: lehetséges-e súlyos tízmilliárdok befektetésével néhány év alatt egy új sportágat világszerte népszerűvé tenni? Első látásra úgy fest, hogy igen. A sportág megalapítása után, 2017-ben létrejött a Nemzetközi Teqball Szövetség (FITEQ), amelynek öt kontinensen több mint 140 tagszövetsége, 5 ezer igazolt játékosa és 2 ezer játékvezetője van. A sportág nagykövetének sikerült megnyerni a korábbi aranylabdás brazil Ronaldinhót; a legutóbbi vb szponzorai között feltűnik olyan világmárka is, mint a Snickers. A thaiföldi torna összdíjazása 250 ezer dollár (83 millió forint) volt. A szövetség betört az amerikai piacra, ami stratégiai jelentőségű lehet a fő terv elérésében, abban, hogy a játék felkerüljön a 2028-as Los Angeles-i olimpia műsorára.
Ugyanakkor a terebélyesedő teqball-birodalom cégei javarészt a pornóvilágot egykor forradalmasított Gattyán György-féle Docler cégcsoport kőbányai főhadiszállásán vannak. Ide van bejelentve a FITEQ is – a székhelye eredetileg a svájci Lausanne-ban volt, 2021-ben innen jött át Budapestre. A Gattyán körüli teqball szövetségek, cégek néhány év alatt súlyos milliárdokat emésztettek fel. Ennek jó része a Gattyán-féle luxemburgi Teqball Holding Sarl-ből érkezett, ám jócskán kivették a kísérletből a részüket a magyar adófizetők is:
összesítésünk szerint az eltelt években legalább 1,4 milliárd forint közvetlen, magyar és uniós költségvetési támogatás jutott a sportágba. Ám a befolyt közpénzmennyiség ennél lényegesen magasabb lehet, az asztalokat gyártó Teqball Kft. megrendeléseinek egy része is közpénz eredetű.
A magyar találmány mellett szinte az indulástól fölsorakozott a NER: 2016-ban az akkori sportállamtitkár, Szabó Tünde jelezte, hogy a kormányzat támogatja a sportágat. „Bámulatos, hogy mennyire fejleszti a technikai készségeket” – lelkendezett Szabó.
A közbeszerzési értesítőben hemzsegnek az olyan, központi, vagy uniós pályázati pénzből finanszírozott szabadidő- és sportparki fejlesztések, ahol az önkormányzatok teqball-asztalokat rendeltek. Sőt, maga az állam is megrendelő: 2020-ban együttműködési megállapodást írt alá Borsányi Gábor, a játék ötletgazdája és a FITEQ elnöke (lásd keretes írásunkat), valamint Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, aminek értelmében 200 teq-asztalt adományoztak fél millió euró (191 millió forint) értékben a világ különböző tájaira – jótékonysági alapon. 2022 augusztusában a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal nettó 393 millió forinttért 750 Teqball pályát vásárolt a szakképzési centrumok részére.
A teqballhoz kötődő védjegyeket tulajdonló luxemburgi anyacég leányvállalata, a Teqball Kft 2022-ben ugyan 2,5 milliárdot kasszírozott, ám 2019 óta minden évet veszteséggel zár. Pedig a Teqball Kft-be 2017 óta ömlik a pénz uniós pályázatokból. Abban az évben „a szabadidősport népszerűsítése az Észak-Magyarországi Régióban a TEQBALL innovatív megoldásaival” címen 236 milliót, míg „Multifunkciós többcélú sporteszköz kísérleti kutatás fejlesztésére” 150 milliót ítéltek meg számára; 2019-ben újabb 243 milliót kapott, míg 2020-ban 141 milliót. Ez azonban nem volt elég: 2021-ben a Brexit kárenyhítő alapból megítéltek a cégnek 255 milliót.
A teqball hátránya, hogy bár egyszerű játéknak tűnik, nem olcsó sport: a vb-ken használt teq-asztal ára 3500 euró (1,3 millió forint), igaz, ebben benne van a szállítási költség. A sportág népszerűsítéséhez elengedhetetlen volt minél több helyre eljuttatni az asztalokat, és ennek költségeit a FITEQ állta – már a Szijjártó-féle diplomácia szíves segítségével. A két éve indított „Béke asztala” nevű programban harmadik világbeli országokban osztogatták azokat és világszerte roadshow-kat tartottak. Nyilván ennek is köszönhető, hogy a FITEQ-nek több mint 140 országban van tagszervezete. Nem egy szervezet neve meglehetősen regényesen hangzik:
így papíron létezik afganisztáni vagy szomáliai teqball-szövetség, de van iraki és szíriai szövetség, azaz súlyos háborúk dúlta országokban mutatkozik idő és kedv teqballozni. De a sportág olyan egzotikus helyekre is eljutott, mint Samoa, Bermuda, a Cook-Szigetek vagy Trinidad és Tobago.
A FITEQ beszámolóiból ugyanakkor az is kiderül: aranytojást tojó tyúknak egyelőre nem lehet nevezni a sportágat. A szövetség teljes árbevétele tavalyelőtt 58 millió forint volt, míg az üzemeltetése 4,8 milliárdba került, ebből több mint 800 milliót tett ki a bérköltség. A mérlegadatok között nyoma van egy Teqball Holding Sarl által nyújtott 14 milliárdos hitelnek, ugyanakkor a szövetség 115 millió forint költségvetési támogatást is kapott.
A sportágba máshonnan is csordogál az uniós pénz. 2018-ban az I. Teqball Sportegyesület két pályázaton összesen 80 millió forintot nyert, hogy Borsod-Abaúj Zemplén megyében „regionális szemléletformáló sportrendezvényeket” szervezzen, melyeket a Teqball Kft. bonyolított. A Teqball-cégcsoportnak külföldön van ír, amerikai, brit leányvállalata is. Ezek a Gattyán-féle luxemburgi teqball anyacéghez vannak bekötve, és a magyar Teqball Kft. mellett üzemel – szintén a kőbányai központból – a Teqsports kft. is. A 2020-ban indult cégnek egy-két milliós árbevétele volt, ám tavaly 260 milliós vesztesége és 202 milliós adóssága keletkezett.
A Magyar Teqball Szövetség bekerült a Magyar Falu programba is, így a települések pingpong mellett teqballra is pályázhatnak. A 2020 júniusában alapított szövetség 2022-es vállalkozási bevételei 15 millió forintra rúgtak, míg 21 milliót kapott támogatásra: 14 milliót adott neki a MOL, a maradék hét milliót az állam adta. (2021-ben 15 millió forintot kaptak a EMMI-től.) Ennek ellenére a szövetség tavalyelőtti adózás előtti eredménye tízmilliós mínuszt mutatott.
Több száz Gattyán-féle teqball-pályát vásárol az állam csaknem 400 millió forintértHabár úgy fest, a teqball egyelőre inkább viszi, mint hozza a (köz)pénzt, Gattyán a Forbes-nak azt mondta: „A teqball értékesebb, mint a Jázmin”. Ami elég furán hangzik: a gazdasági magazin által a leggazdagabb magyarok listáján 366 milliárdos vagyonával legutóbb a negyedik helyre taksált Gattyán korábban a Live Jasmin néven ismert online élő pornóból gazdagodott meg, és még ma is leginkább ez tartja el a birodalmát. Legalábbis egyéb üzleti kísérletei (luxusáruházat nyitott, digitalizációba vágott bele) megközelítőleg sem hoztak hasonló sikert. Különösen feltűnő, hogy Gattyán és a hatalom korábban kimondottan lőporfüstös viszonya mára barátivá vált. Hogy pontosan mi hozta el az olvadást a NER és Gattyán között, azt nem tudni. Gattyán mindenesetre több forrásból és jogcímen kapott NER-közeli százmilliós támogatásokat, például egy, a Rogán Antal kabinetminiszterhez közeli magántőkealaptól, illetve az állami Eximbanktól.
De láthatóan Gattyán is tett szívességeket a kormánypárnak: 2022-ben egy pártot gründolt Megoldás Mozgalom (Memo) néven, amely az ellenzéki szavazatok szétforgácsolására is alkalmas lehetett, de végül erre nem volt szüksége a Fidesznek a győzelemhez, maga a Memo is 1,04 százalékos eredménnyel zárt. A Memo elnöksége egyébként részben megegyezik a Teqball szövetségével: a Huszár-Borsányi-Gattyán trióval.
A Teqball cégeket is vezető, illetve a Memo-ban is buzgólkodó Huszár Viktor sem áll éppen távol a NER-től. Mint megírtuk, 2022-ben sajátosan sikerült az ellenzéki politikusként való elstartolás: miközben a Memo szavakban a Fidesz kihívója volt, Huszár saját honlapján olyan fotókat lehetett találni, ahol a pártvezér Orbán Viktorral pezsgőzik. Ezen felül Huszár több szálon kötődik Magyarország talán leggazdagabb családjához, az orosz Rahimkulovékhoz. Ruszlav Rahimkulov és Huszár volt az, aki meghívta Bajnai Gordont a Városháza állítólagos megvásárlása kapcsán egy beszélgetésre. Itt készültek azok a hangfelvételek, amelyeket a kormánysajtó Karácsony Gergely lejáratásra igyekezett használni.
Így jött létre a játék
A teqball leginkább a futball, a pingpong és a tenisz kombinációjából jött létre. Az ötletgazda, Borsányi Gábor gyerekkorában gyakran lábteniszezett pingpongasztalon, de az nem volt ideális, így találta ki, hogy jobb lenne ívelt asztalon játszani. Borsányi ötletét a közgazdász, informatikában és biztonságpolitikában is jártas üzletember, Huszár Viktor valósította meg 2014-ben, akkor készült el a teq-asztal első prototípusa, de ez már azt követően történt, hogy megismerkedtek a harmadik alapító taggal, Gattyán Györggyel. Két évvel később a trió Budapesten mutatta be az új sportágat, 2017-ben pedig már meg is tartották az első vb-t.
A valóságban az ívelt asztal ötlete nem volt új: a 2010-es évek elején egy kínai, majd később egy koreai feltaláló is levédetett ilyen asztalt, amit a különféle labdasportok űzői használhattak képességfejlesztésre. Gattyánék a név mellett az asztal dizájnját védették le, illetve az ő újításuk voltaképpen maga a játék volt, ők fektették le a szabályokat. A nemzetközi szövetségnek a vezetői főképp magyarok, a vezetőségben helyet foglal Borsányi Gábor, Huszár Viktor és Gattyán, a főtitkár korábban pedig az az ifjabb Marius Vizer volt, akinek édesapja a Budapesten élő román származású, ám osztrák állampolgárságú üzletember, a Nemzetközi Judo Szövetség elnöke (NJF), aki leginkább arról híres, hogy erősen kötődik Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz.