A válság és a választások éve lesz 2024 Lengyelországban

A Donald Tusk vezette koalíció tudta, csak akadozva lesz képes kormányozni Lengyelországban. Az elmúlt nyolc évben hatalmon volt jobboldal megszállta, sőt kisajátította a legfontosabb intézményeket. A tavaly október 15-i választásokat elveszítő jobboldal legfontosabb eszköze az állami média volt, hiszen parlamenti többségét ennek segítségével tudta megtartani. A lengyel tévét, rádiót és a hírügynökséget a tulajdonos államot képviselő új kulturális miniszter még tavaly csődállapotban lévőnek nyilvánította, leváltotta a korábbi vezetőket és újakat nevezett ki. A tárcavezető azzal indokolta a csődállapotot, hogy Andrzej Duda elnök megvétózta az állami média pótlólagos dotációját lehetővé tevő, a költségvetéshez kapcsolódó salátatörvényt. Jelenleg a kormány sorra cseréli le a központi és a helyi adók eddigi, pártelkötelezett vezetőit, s a regionális tévék és rádiók is hangnemet váltanak.

A jobboldal viszont a maga sajtójában puccsot kiállt, a helyzetet az 1981. december 13-i katonai hatalomátvételhez hasonlítja, és január 11-ére tüntetést szervez Varsóba. Ez a megmozdulás is jelzi: a PiS folyamatos politikai válsággá akarja változtatni a jelenlegi alkotmányos vitát, és a hatalom gyors visszaszerzésére tör. Jaroslaw Kaczynski, az ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság (PiS) párt vezére arra számít, hogy sikerül olyan tömegeket megmozdítani a korábbi tájékoztatási monopólium védelmében, amely megrendíti a kormányt. A tüntetést a „szabad lengyelek” nevében hirdetik meg, s az egész országban szervezik. Buszokkal, különvonatokkal szállítanák a tömegeket a szejm épülete elé. A jelszavak a közmédia védelméről szólnak, de szinte hasonló súllyal szerepel az a vád, hogy a Tusk-kormány migránsok betelepítését tervezi, amit meg kell akadályozni. A szervezésbe bekapcsolódott a jobboldal szövetségévé lett Szolidaritás szakszervezet és a szélsőjobboldali Gazeta Polska klubhálózata. Ez a társaság szervezett korábban különvonatokat a budapesti békemenetekre. A mostani alkalom alighanem nehezebb feladat lesz. A tévé és rádiószékházak elé nem sikerült látható tömegeket hívni az elmúlt hetekben.

A médiahelyzetbe beavatkozott az ügyészség: rendőröket küldtek Bartlomiej Sienkiewicz kulturális miniszter hivatalába az üggyel kapcsolatos iratok lefoglalására. Az ügyész hivatali visszaélés gyanújával indított nyomozást. De nem csak az ügyészséget töltötte meg a korábbi kormány pártkatonákkal. A bírósági rendszerben is jelen vannak az úgynevezett „újbírák”, a PiS politikai kinevezettjei, akikről az EU Bírósága kimondta, hogy nem tekinthetők független bíróknak. Duda eddigi elnöki pályafutásának túlnyomó részében asszisztált a PiS politikájához. Az ő közreműködésével szállták meg például az Alkotmánybíróságot, hoztak létre politikai kinevezettekből álló Nemzeti Médiatanácsot, amelyet kinevezési joggal ruháztak fel. Az elnök előre jelezte, hogy meg fog vétózni minden, a PiS-kormány kinevezettjeinek leváltására tett kísérletet.

Az állami média azért is ennyire központi kérdés, mivel az idén még legalább két választás lesz Lengyelországban. (Egyes elemzők szerint az is lehetséges, hogy Andrzej Duda a költségvetési törvényt az alkotmánybírósághoz küldi, majd miután a PiS-hez kötődő testület a költségvetést elutasítja, az elnök feloszlatja a szejmet. Akkor viszont pár héten belül új választásokat kell tartani. Ez azonban a demokratikus koalíciónak lenne előnyös. Különösen, ha együtt indulnak, mivel a választási rendszer a nagyobb pártok számára kedvező. Sokan úgy vélik, hogy Jaroslaw Kaczynski elvakultan törekszik egy mielőbbi erőpróbára, míg más jobboldali tényezők óvatosabbak, tartanak a végső verségtől.) Feltehetően már áprilisban megtartják az önkormányzati választásokat, majd a nyáron az Európai Parlament lengyel képviselőit. Még nem dőlt el, hogy a kormánykoalíció pártjai együtt vagy külön indulnak. Az elemzők szerint a máskor alacsony érdeklődéssel zajló helyhatósági választások mindkét oldal számára döntőek lesznek.

Eddigi kampányaiban a jobboldal az állami médiára támaszkodott, amely kiszolgálta őt és egyben támadta a demokratikus ellenzéket. Most láthatóan zavarban vannak, hogy ezt a legfontosabb eszközt nem használhatják úgy, mint eddig. A helyi újságokat kiadó Polska Press pár éve az állami Orlen üzemanyagcég tulajdona és így szintén a PiS szócsöve lett. Az Orlen és leánycégei vezetését is nyilván hamarosan lecseréli az állami tulajdonos. Ez tovább csökkenti a PiS mozgósítási potenciálját. A lengyel jobboldal beültette embereit az állami cégek vezetésébe, így szívta ki a pénzt a közvagyonból pártcélokra.

Az is joggal aggaszthatja a jobboldalt, hogy a lakosság már az év elején érzékelni fog egy sor olyan szociális intézkedést, amelyet a koalíció még a kampányban megígért: emelkednek a pedagógusbérek, a nyugdíjakat is emelik, nő az állami alkalmazottak fizetése, a családi pótlék, új lakásvásárlási hitelkeret nyílik. Életbe lép a kisgyermekes nők munkába állását segítő 1500 zlotys (mintegy 130 ezer forint) „nagymama-pótlék”. Már érkeznek az EU-s pénzek a helyreállítási alapból, ami fellendítheti a keresletet. Ez mind olyan hangulatjavító elem, amely a kormánykoalíciót erősíti. Ezért fontos a jobboldal vezérének, hogy morális pánikot keltsen, a függetlenség elvesztésével riogasson. A cél: a politikai kezdeményezés átvétele és a folyamatos feszültség fenntartása Lengyelországban.