Peking különös figyelemmel kíséri a szombaton esedékes tajvani választást, a kínai vezetés nem is annyira burkoltan megfenyegette Tajvant, mire számíthat, ha Lai Csing-te-t, a kormányzó Demokratikus Progresszív Párt (DPP) elnökjelöltjét választják meg államfőnek. Több elemzés mutatott már azonban rá arra, hogy a háború kirobbantásának, az egység kierőszakolásának súlyos következményei lehetnek a kínai gazdaságra nézve.
Nem kérdés ugyan, milyen következményei lennének egy ilyen háborúnak, de a jelentős állami támogatás ellenére nem egyértelmű, milyen állapotban van a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA). 2023 ugyanis a tisztogatás éve volt a katonaság szempontjából, s várhatóan idén is több tisztet váltanak majd le. A kínai Néphadsereg lapja, a PLA Daily sokat sejtetően újévi vezércikkében megjegyezte folytatódni fog a "korrupció elleni nehéz és elhúzódó háború". „Az elmúlt évben "kitartóan dolgoztunk a magatartás javításán, a fegyelem megerősítésén és a korrupció elleni harcon" – hangoztatta a hadsereg orgánuma.
A nagy tisztogatásnak Li Sang-fu védelmi miniszter is az áldozatává vált. A volt tárcavezető augusztusban egyszerűen eltűnt, majd októberben hivatalosan is elbocsátották, a legcsekélyebb magyarázat nélkül. Miközben Li Sang-furól továbbra sincs semmi hír, utódját már kinevezte az Országos Népi Kongresszus Állandó Bizottsága, amint azt a China News állami hírügynökség 2023. december 29-én bejelentette: Tung Csün, az új miniszter két év óta a haditengerészet parancsnokaként szolgált.
Akkora a korrupció a kínai hadseregben, hogy az ország már háborút sem tudna vívniSzakértők szerint azonban előléptetéséből még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, mert a kínai védelmi tárca befolyása korlátozott. "A védelmi miniszteri poszt nem túl jelentős a kínai katonai hierarchiában. Elsősorban a külföldi katonai kapcsolatokkal való kapcsolattartásra szolgál, amelyek - mint azt az Egyesült Államok és Kína katonai viszonya esetében láthattuk - háttérbe szorultak" - magyarázza Tai Ming Cheung, a San Diegó-i Kalifornia Egyetem Globális Politika és Stratégia Iskolájának professzora a Le Monde francia lapnak.
A kínai hadsereget valójának a Központi Katonai Bizottság irányítja, parancsnokságát is e testület gyakorolja, amelynek élén Hszi Csin-ping államfő, egyúttal a bizottság elnöke, valamint Csang Ju-hszia, a testület alelnöke áll.
Az új védelmi miniszter kinevezése azonban abból a szempontból fontos fejlemény lehet, hogy segíthet a párbeszéd újraindításában az Egyesült Államok és Kína között a Tajvan és a Dél-kínai-tengeren lévő különféle szigetek hovatartozása miatti vita árnyékában. Kína Nancy Pelosi 2022. augusztusi tajvani látogatását követően megszakította a kommunikációt a Washingtonnal. Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping azonban bejelentette a kapcsolatok újrafelvételét, amikor 2023 novemberében San Franciscóban, az APEC-csúcs keretében találkoztak. Ebben az összefüggésben Tung Csün kinevezése a kapcsolatok újraindítására tett kísérletnek is tekinthető, annál is inkább, annál is inkább, mert elődje amerikai szankciók alatt állt, és egyetlen lépést sem tett az amerikai kapcsolatok normalizálása felé.
Az új miniszter jól ismeri az intézményét: mielőtt a haditengerészet parancsnoka lett, az Északi Flottánál szolgált. Egy olyan területről van szó, amelyben a kínai hadsereg szorosan együttműködik Oroszországgal: a Keleti Flotta a Japánnal való esetleges konfliktust felügyeli, és a déli parancsnokság pedig a Dél-kínai-tengert felügyeli, amely jelenleg a kínai katonai szerepvállalás legforróbb pontja.
Ami pedig a tisztogatásokat illeti, 2023. december 29-én kilenc tisztet kizártak az Országos Népi Kongresszusból, Kína parlamentjéből, a katonai-ipari komplexum három képviselőjét pedig kizárták a Tanácsadó Gyűlésből. A kilenc tiszt közül négyen a „rakétaerők” tábornokai voltak, amely a néphadsereg öt ágának egyike, és a nukleáris fegyverekért felelős. Két tábornok híresztelések szerint korrupció miatt mondott le.
A korrupció elleni küzdelem Hszi Csin-ping egyik legfontosabb kormányzati témája, amióta 2012 végén hatalomra került. Hivatalba lépését követően kíméletlen kampányt indított, hogy helyreállítsa a Kínai Kommunista Párt megvesztegetésekkel sújtott imázsát, és riválisai eltávolításával megszilárdítsa hatalmát. Kezdettől fogva a hadsereget vette célba, amelyet gyakran államnak tekintenek az államban.
Számos kérdést vet fel Hszi Csin-ping kormányzásával kapcsolatban, hogy a tisztogatás még hatalomra kerülése után tizenegy évvel is folytatódik, méghozzá nem is csekély mértékben. Nem sokkal Li Sang-fu előtt Csin Kang külügyminiszter is eltűnt a nyilvánosság elől és őt is magyarázat nélkül váltották le. "Mivel olyan a miniszterekről van szó, akik már Hszi elnöksége alatt foglalták el posztjukat, a leváltások arra utalnak, hogy a korrupcióellenes kampány inkább a frakció- és a politikai harcról szólt. A korrupciót nem lehet teljesen kiirtani a rendszerből, Hszi könyörtelen erőfeszítései ellenére sem" – mutatott rá Yun Sun, a washingtoni székhelyű Stimson Center kelet-ázsiai programjának igazgatója.
